Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-243

248. országos ülég április 16. 1880. 133 tetik meg nálunk, mint a t. miuister ur monda, felekezetek szerint, de azért a családjog, azt hiszem, Magyarországon egy és ugyanaz, és nem többféle. Tegnapelőtti felszólalásában a t. minister ur már némi haladást tanúsított, mert nem akarja a polgári törvénykönyvvel egyidejűleg tárgyaltatni a polgári házasság kérdését, hanem azon nehézségeket tárta élőnkbe, melyeket előbb le kell küzdeni, mielőtt a törvényjavaslatot előterjeszthetné. Ezen nehézségek között pedig főhelyet foglal el az, hogy, mint mondja, a házassági materiális jog nálunk felekezetek szerint különböző. Hiszen csak nem akarja a t. minister ur, a képviselőházat oly meglepetésben részesíteni, hogy a polgári házasságot a különböző felekezetekre való tekintettel indítványozza behozatni? A polgári házasság az állam szempontjából bírálandó meg, és bármilyenek legyenek is a mostani intézkedések egyik és másik felekezetnél, azokat a hozandó törvényre nézve nem lehet döntőknek tekinteni. Csak nem akarja a t. minister ur a római-kath. kánoiijogot a József-féle pátenssel összeegyeztetni, a tridenti zsinat végzéseit a képviselőház határozataival, a középkort a jelen korral kibékíteni? {Tetszés a szélső baloldalon.) A polgári házasság részint az észjog szabályai, részint a nemzet, az ország szükségei szerint intézendő el, bárminő legyen a különböző felekezetek felfogása és szertartása. De meg kell határozni a feltételeket is, mondja a t. minister ur, a melyek szerint a házasság elválasztható és felbontható, sőt az iránt is tisztába keli jönni, váljon a házasságfelbontása egyáltalában megengedhető-e vagy sem, meri a mint megjegyezte, Francziaországban, a hol polgári házasság létezik, a házasság felbontása nem engedtetik meg. Tökéletes igaza van a t. minister urnak, azon különbséggel, hogy egész 1816-ig a Code Napóleon szerint Francziaországban is felbontható volt, annak felbonthatóságát csak a restauratió, a kozákok és jezsuiták kíséretében visszatért Bourbonok törülték el. A többi katholikus országokban azonban, a hol a polgári házasság dívik, a felbonthatóság kérdést sem szenved. Egyébiránt, t. ház, én nem tagadom, hogy mindezen és más kérdések megfontolást igényelnek; de nem gondolja-e a t. minister ur, hogy egy év óta elég ideje lett volna ezen kérdéseket nemcsak megfontolni, hanem törvényjavaslat alakjában is előterjeszteni. T. ház! A polgári házasság kérdése a múlt évben nagy többséggel elfogadtatott, a vallásszabadság azonban 4 szavazattal kisebbségben maradt. Szeretem hinni, hogy ma mind a két ügy győzni fog. Az indokok, melyek az egyiket és a másikat szükségessé teszik, évről évre, napról napra nyernek számban és erőben egyaránt. A be nem vett vallást követök közötti házasságok, melyeket a törvény érvényeseknek nem ismer el; a gyermekek, melyeket törvényteleneknek nevez, mindinkább szaporodnak. E botrányos állapotnak valahára véget kell vetni. Ne hallgassanak t. képviselőtársaim azokra, kik örökké ürügyeket keresnek, hogy a szükséges reformokat elodázzák, hallgassanak saját lelkiismeretökre, a közvéleményre, mely igazságot követel. Önök, uraim, többnyire mind férjek, apák, testvérek, legalább fiak. Képzeljék magukat azon szerencsétlenek helyzetében, a kik a vallásszabadság és a polgári házasság hiánya miatt évek óta szenvednek. Képzeljék, hogy a nőt, a kit társul választottak maguknak; a gyermeket, a kivel az isten megáldotta, s a kit életök örömének, reményének, vigaszának tekintenek; a nővért, a kit édes anyjok gondosan nevelt, s az erény ösvényén vezet; hogy magát édes anyjukat, a ki iránt a fiúi tisztelet és szeretet érzelmeivel viseltetnek, ha él, s a kinek emlékezetét hálás szivökbe vésték, ha már elköltözött; képzeljék, hogy e not, e gyermeket, e nővért, ez édes anyát valaki törvénytelennek merje nevezni, és ne legyen joguk keztyíít dobni a szemtelennek lábaihoz, (Élénk helyeslés a szélső balon) hogy torkára forrasszák a rágalmat, megfojtsák ajkán a káromlást, melyet kiejteni mert, ne dobhassanak lábaihoz keztyűt, mert a ki azt mondja: a törvény. (Zajos tetszésnyilvánítások a szélsőbalon.) Képzeljék magokat ezen helyzetbe és jusson eszökhe az osztó igazság arany mondata, a mit nem akarsz, hogy mások veled tegyenek, azt ne tedd másokkal. Ajánlom határozati javaslatomat. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. Szontagh Pál elfoglalja az elnöki széket) Tisza Kálmán ministereluök: T. ház! (Halljuk!) Azt hiszem, hogy a szavaimnak több oldalról adott téves magyarázat, valamint a reám történt személyes hivatkozás már magukban feljogosítanak arra, hogy igen röviden és főleg ezekkel foglalkozva, ez ügyben egy pár szót szóljak. (Halljuk!) Mindenek előtt tagadnom kell, hogy vallásszabadság hiánya miatt Magyarországon akárki azon helyzetbe jött volna, hogy törvénytelennek tekintessék, vagy jogaitól megfosztassák. De a mint ezt tagadom ; a mint éppen ezért nem tartom a vallásszabadság iránti általánosságban hozandó törvényt égető szükségnek, mert a mi a t. képviselő ur által felolvasott, általam indítványozott javaslatban ki van mondva, ha concrét törvény alakjában nincs is törvénykönyvünkben, de a valóságban létezik; (Mozgás a szélső baloldalon) mert senki vallásáért poli-