Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-243
243. országos ülés Bzigorúan ragaszkodnak Mandel Pál ur hitfelei j hitükhöz. Megengedem.hogyvanaakkatholikus emberek, kik külön válnak, de kétségbe vonom, a katholikus hivek táborában a semmivel sem igazolt és csak ^gyanukép állított törvénytelen születések nagy számát. Midőn ezt ünnepélyesen visszautasítom, nekem csak egy kérésem van, hogy ne legyen hűtlen és hálátlan azon katholikus urak iránt, a kik megengedték és lehetővé tették azt, hogy az önök faja Magyarországon oly nagy kiterjedésű birtokokat vásároljon. Hiszen atyjával együtt ön is egyike azoknak, a kik egy katholikus nagy urnak nagy birtokán élnek (Nagy derültség) és ha a katholikus hitvalláson levő emberek megérdemlik a megrovást, ezt azért érdemlik meg, mert ezt megengedték. (Nagy derültség. Zaj. Mozgás jobbfelöl.) Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy a szőnyegen levő tárgytól nagyon is eltért és hogy kétszeri figyelmeztetés után kénytelen leszek a t. képviselő úrtól a szót megvonni. (Helyeslés jobbfelöl.) Csatár Zsigmond: Ezek után kijelentem, hogy a vallás- és népnevelési alap kezelése érdekében kívánom és követelem azt, hogy annak kezelését abban az állapotban, melyben van, tovább hagyni nem lehet. Megtudtam, t. ház, hogy azok a visszaélések, a mikre én rámutattam, a miuister ur hire-tudta nélkül történtek, másoknak gonosz beavatkozása folytán. Higyje el a t. ház, hogy ezeknek az alapoknak jövedelmei nagyok lehetnének tisztességes kezelés mellett. De ki ne emlékeznék vissza a Györketó történetére, a melyet a ház elé hoztam és a melynek szegszárdi részét, a mely egyedül marhaés lótenyésztésre volt szánva és a melyért a szegszárdiak 20—25 frtot fizettek holdankint, éppen Mandel Pál képviselő ur népéből való élelmes Deutsch 7 írtjával vette ki holdankint. (Élénk derültség.) Itt van Weiss ur esete. Legközelebb leutaztam Kalocsára több keresztény érdekelt felem nevében, a kiknek egyike, az igaz, református volt, mert pályázni akartak a fajszai birtokra. Minthogy azonban ki volt hirdetve, hogy a réteket felszántani nem szabad, feleim azt mondták, hogy ha felszántani nem szabad, akkor nem adhatunk érte annyit, mint más. Adott ezen rétekért egy ember egyremásra 6 frtot holdankint. Ennek a kedvére a jószágigazgató keresztülvitte azt, hogy ezen rétek felszántassanak, minek következtében ma e rétek 40 frtért vannak haszonbérbe adva. (Irefori Ágoston vallásügyi minister tagadólag int.) Engedelmet kérek, t. miuister ur, de ez igaz, ez most történt. (Zaj.) Ezt az állapotot, t. ház, már csak ezért sem lehet pártolni. Világos tehát, hogy mig a április Ifi. 1880. j jq minister a katholikus autonómiát életbe lépteti, mig ezen alapoknak jogi természete felett a bizottság véleményt r mond, mindenesetre kell valaminek történni. Én nem látom át annak okát, a mitől a többek között Boér képviselő ur is fél, t. i. hogy ha egyszer, mint függelék az országgyűlésnek be lennének mutatva ezeknek az alapoknak jövedelmei és kiadásai, egy napon kimondaná, hogy ez többé nem az alapoké, hanem az államé, mert én egy országról fel nem tehetem azt, hogy olyast kövessen, a miért a magán életben őt a rögtönbiróság elé állítanák. (Nagy derültség) Én nem merem feltenni az országról, hogy olyat kövessen el, a melynek elkövetése egyesekkel szemben a legszigorúbban büntettetik. (Nagy zaj.) De uraim, ez az állapot még folyvást tart. Ott van egy bizonyos erdő kérdése, a hol elveszett 150,000 frt. Én e miatt interpelláltam a minister urat s a minister ur, ug}~ látszik, megint tévedésben volt, midőn arra válaszolt, pedig tudni fogja, hogy a szerződésben nem ugy áll a világ, mint az életben. A szerződésben az van mondva, hogy Szeniczey hány ezer frtot kap építkezésekre. de az nincs kimondva, hogy ő tartozik-e azokra az építkezésekre téglát hordatni, mesterembereket fizetni stb., arra tehát nincs intézkedés a szerződésben s azt hiszem, hogy ez a minister ur tudta nélkül történt, mert nem hihetem, nem tehetem fel, hogy ily visszaélés az ő tudtával történjék. Hiszen ha ezen alapok lelkiismeretesen kezeltetnek, ha ezen alapok jövedelme ugy, a mint kell, fokoztatnék és annyi sok ingyenélő mindenféle hivatalnok nem tartatnék fel, megmutathatnám, hogy isten bizony, minden felekezet részére egy kis összegecskét lehetne juttatni, hogy azok is a maguk iskolái és egyházi dolgaikon segítsenek. De hát kérem, mit tegyünk r Kimondanám azt, a miről legközelebb esett tudomásom — de ha kimondom, attól tartok, hogy -— (DerültsSg) hogy az ember hát olyan valami dolgot érint, a mi fáj s én megvallom őszintén, nem örömest teszem s hogy ha bárki eloszlatta volna aggodalmaimat, bizony sohsem hoztam volna fel e házban. De hát kérem, 1875-ben szerződés köttetett a kormány és az ország prímása köztt. En azt hiszem, hogy a t. minister urnak ezt tudnia kell. Pedig tessék a 8 vagy 9 millió katholikusokkal kötni szerződést és nem a prímással, mert mi azt nem jogosítottuk fel arra, hogy nélkülünk, tudtunk nélkül felettünk egyezkedjék. A szerződés alapja az, hogy addig, mig ezen szabadelvű kormány létezik és uralkodik, a katholikus ügyek állapota megváltozni nem fog, tehát a katholikus autonómiáról beszélni sem lehet. {Ellenmondás a középen. Trefort Ágoston
