Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

108 242. országos ülés április 15. 1880. kölcsöu-műveletek is létesíthetők lesznek: a szegedi polgárok azon helyzetben lesznek, hogy úgy a könyöradományok, mint a kölcsönök segítségével házaik építéséhez hozzáfoghassanak. Es éppen azért, hogy ez történhessék, szükséges, hogy e törvényjavaslatok mielőbb elfogadtassanak. A legfontosabb és engem legközelebbről érdeklő kérdés az, mely több oldalról felemlittetett, hogy ezen kölcsön, mely ugy a Tiszavölgyi társulatok érdekében, mint Szeged város reconstructiójára köttetett, drága-e? Egy pénzügyi müvelet megbirálásánál felfogásom szerint következő szempontok lehetnek mérvadók. Először számszerinti megállapítása a kölcsön után járó kamatoknak; másodszor az, väjjon ily kölcsönt lehet-e olcsóbban létesíteni í és harmadszor, vájjon az állam más értékpapírjainak kamatozásával mily arányban áll ezen kölcsön kamatozása? Ez felfogásom szerint a három factor, a melyből kiindulva, lehet megitélni, hogy ez a kölcsön drága-e, vagy sem? Az elsőre nézve méltóztassék a t. ház, vagy bárki is számítást tenni s méltóztassék egyrészt venni azon évi járulékot, a mely ezen kölcsön után a kölcsönvevők által fizetendő és a mely évenkint 40 millió forint után 2.400,000 írtban állapíttatott meg; méltóztassék másrészt venni a kibocsátandó értékpapírok 4%-os kamatját, a mely biztosítva van ; méltóztassék hozzászámítani az évi járadékból mennyi marad az évenkint kifizetendő nyereményekre: és különösen akkor, ha alkalmuk lesz a t. képviselő uraknak tudomást szerezni a megállapítandó törlesztési és sorsolási tervezetről, meg fognak róla győződni, hogy a kölcsön bevételei és kiadásai köztt megvan a kellő arány és igy ezen szempontból a kölcsön drágának nem mondható. A mi a második szempontot illeti, hogy lehetett volna-e a mai körülmények között olcsóbb kölcsönt kötni, vagy sem; erre nézve több oldalról felemlittetik, hogy lehetett volna általános concursus által jutányosabb ajánlatokhoz jutni. Én, t. ház, hivatalos állásomból kifolyó kötelességemnek tartottam meggyőződni arról, hogy lehetséges-e ily kölcsönt olcsóbb áron megkötni vagy sem; de az érdekeltekkel történt érintkezés után azon meggyőződést nyertem, hogy azon ajánlat, melyet elfogadtam és a melyet most elfogadásra ajánlok, a legjutányosabb. Erre nézve a legjobb ellenőrzés az a nyilvánosság volt, a melylyel ezen üzlet keresztül vitetett. Ezen kölcsön feltételeiről értesítve lett a Tiszát szabályozó társulat központi bizottsága és ismeretesek voltak azok Szeged városa előtt is, mert közöltettek véle és igy, ha a kölcsön tényleg drága lett volna, akadtak volna vállalkozók, a kik olcsóbb ajánlatot tettek volna. Komoly és jutányosabb ajánlat azonban ennél egy oldalról sem tétetett. Voltak ajánlattevők, de mikor kenyértörésre került a dolog, jutányosabb ajánlat ennél egy sem volt. Teljes megnyugvással mondhatom az azóta szerzett tapasztalatok alapján is, hogy ezen feltételeknél jutányosabb kölcsönt szerezni nem lehet. Méltóztassanak ezen három factort egybevetni s ezt a kölcsönt összehasonlítani más kölcsönökkel, melyeket egyesek vesznek fel és azután méltóztassanak megitélni azt, hogy a 6%-os járulék, a melyben bennfoglal tátik a kamat és törlesztés, sok-e vagy nem. Méltóztassanak összehasonlítani az ezen papírok által nyújtandó kamatokat más hazai értékpapírok által nyujtottakkal és meg fognak róla győződni, ha igazságosan akarnak itélni, hogy ezen szempontból sem mondható drágának e kölcsön. [Helyeslések) Megengedem, t. ház, hogy azon esetre, ha kisebb összeg beszerzéséről lett volna szó, a szükséges összeg egy részét talán lehetett volna egy szelvénynyel el nem látott, tisztán sorsolási kölcsönnel, jutányosabb feltételek alatt beszerezni. Biztosíthatom azonban róla a t. házat, hogy azon czéloknak elérésére, a melyek az ilynemű kölcsönből fedezetet nem találtak volna, a mostaninál hátrányosabb feltételek alatt lett volna lehetséges kölcsönt kötni. S minthogy az államnak nem volt feladata tisztán Szegednek, vagy tisztán a Täszaszabályozó társulatnak érdekeit oltalmazni, hanem mindkettőről cgyiránt kellett gondoskodni: azt hiszem, hogy helyesen cselekedtem akkor, midőn összevettem e kettőt és a mostani kölcsönt létesítettem. Ezek azok, t. ház, a miket a kölcsönre vonatkozólag előadnom kellett. Még cssk azt kell kijelentenem, hogy csatlakozom Komjáthy képviselő urnak azon nézetéhez, hogy Szeged városának egyik képviselője nem felelt meg Szeged érdekeinek akkor, midőn az ellenindítványt beterjesztette, a mely most a ház asztalán fekszik. Nézetem szerint nem cselekedett Szeged érdekében azért, mert ezen ellenindítványának egyik részében azon hitet ébreszti, hogy ezen kölcsönt lehetett volna jutányosabban megkötni a nélkül, hogy állítását tényleg bebizonyította volna. Nem cselekszik helyesen felfogásom szerint a képviselő ur azért sem, mert attól akarja feltételezni a Szegeden létesítendő intézményeket és műveleteket, hogy egészen új tárgyalások indíttassanak meg, melyek nem bizonyos, hogy sikerülnének, az pedig bizonyos, hogy a legjobb munkaidőt mindenesetre elvesztenök egy kétes eredmény reményében. Az igaz, hogy ajánl egy orvoslási módot a képviselő ur az által, hogy utasíttatni kívánja a kormányt egy új kölcsön létesítése iránti tárgyalások megindítására s addig az állam előle!