Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-224

224. országos ülés mArczius 13. 1SSÜ. 91 szólani uem akarok, mert éppen az interpellatióm­nak czélja, hogy ezen mysteriumok fátyola a ministerelnök ur, mint erre leghivatottabb által, fellebbeuttessék. A görög-keleti egyházban épp úgy, mint más egyházban is, általánosan fennálló elv, hogy az egyházi hivatalok betöltési joga, már a dolog természeténél fogva, az egyházat illeti. Az egyházi hivatalok betöltése az egyház által, az elismert egyházi szabadság és önálló­ságnak legközvetlenebb kifolyása. Ezen jog a görög-keleti szerb egyháznak már a szerbek idejövetele alkalmával, a kir. kiváltságok, 1791 óta pedig az országos törvényekkel ellentétben uem álló törvényesített kiváltságok által bizto­síttatott és ezek szerint, a szerb egyház jogo­sítva volt, ezen jogot autonóm szerkezete szelle­mében gyakorolni. De minden kételyen felül, mert világos és félremagyarázhatatlan szavakkal elismertetett a szerb egyház önkormányzatából kifolyó rendelkezési és saját közegei általi igazgatási joga az 1868. évi IX. t.-czikkbeu, melybe a fejedelemnek egyedül azon negativ természetű jog, a királyi felügyeleti, illetőleg jóváhagyási és megerősítési jognak alkotmányos utoni gyakorlása tartatott fönn. Miután ezek szerint, a szerb patriarcha a szerb cougressuson választatik és a megválasz­tott ő Felsége által megerősíttetik, természetes, hogy a hivatalos kötelmek felbontásánál is hozzá kell járuiniok saját jogkörükhöz képest azon tényezőknek, a melyek a hivatal bei öltésénél közreműködtek. A minél fogva a patriarcha lemondásának érvényességéhez elkerülhetlenül szükséges, hogy az a görög-keleti szerb egyház tanai és szerb nemzeti egyházi intézmények szerint, canonszerűleg az illetékes egyházfelsőbb­ség előtt és annak beleegyezésével történjék, annyival inkább, mert a javadalmáénak nincsen joga, magát tetszése szerint az elvállalt hivatalos kötelmek alól kivonni és a javadalma* fölött, a rendes joghatóságot gyakorló egyházfelsőbbség, legelső sorban van hivatva a felmentés alapjául szolgáló okok megvizsgálására. Az államhatalom azonban egyoldalulag és döntőieg intézkedett, a mennyiben a patriarcha lemondását az illetékes egyházfelsőbbség meghallgatása és beleegyezése nélkül elfogadta és ez által oly törvénysértést követett el, mely a szerb egyház majdnem kct­százados életében Magyarországban példátlan, mi annál megdöbbentőbb, mert ezen jogsértés az alkotmányos törvények ideje alatt történt, mikor a szerb egyház rendelkezési joga a magyar országgyűlésen, tehát a legerősebb biztosítékot képező törvények által biztosítva van; törttnt az, mi annak idejében a kiváltságok korában, midőn a szerb autonómia a kir. mandata protec­toria által oltalmazva volt, soha nem történt. Ezen jogsértés azonban nem maradt egyedül, mert további következményeiben éppen oly súlyos és menthetetlen törvénysértések egész sorát vonta maga után. Az elbocsátott patriarcha helyett &gy administrator neveztetett ki, ki oly hatáskörrel ruháztatott fel, mely a g. kel. egyház és a nemzeti egykáziatézniények szerint, más egy­házi hatóságokat és közegeket illet meg. A szó­ban forgó kinevezés törvényszerűségének meg­ítélése szempontjából azon kérdés merül fel, vájjon a metropolita,patriarehaiszék megüresedett-e, vagy sem. Ha a patrialcha felmentése iránti kér­vénye lemondásnak nem tekintetik, akkor az administratornak kirendelése az egyházi törvények ellenére történt, mert azok szerint a javadalmas elaggott koránál és törődött testénél fogva nyu­galomba való helyezésének nincs helye, hanem az ily erőfogyott és alkalmatlan javadalmadnak egy vicarius segédképen, de csakis átruházott és helyettesítő joghatósággal adatik, kinek kirende­lése azonban, a kifejtett okoknál fogva, szintén a congressus jogai közé tartozik. Az 1779-iki rescriptum declaratorium szerint, az administrator kirendelése, csakis sede vacante történhetik és csakis a karloviczi érsekségre, nem pedig az egész metropoliára nézve. Ha pedig a patriarchá­nak felmentése iránti kérvénye lemondásnak tekintetik, eltekintve attól, vájjon ezen lemondás­nak elfogadása eanon szerüieg és jogilag történt-e és ezen lemondás következtében a patriarchaiszék is üresedés jött, akkor az administratornak kiren­delése, a congressusi szervezet ellenére történt, mert ezen esetben a metropoliai egyházi tanács kormányozza a megüresedett metropoliát és gyakorolja a patriarehának a congressus össze­hívási jogát is, a congressus elnöke pedig, a fel­szentelése szerinti legidősebb püspök. A magyarországi g. kel. román egyházban is hasonló intézmények léteznek. Ezen rendelke­zések kizárják minden más közegnek felállítását már a megfelelő hatáskör hiányából is, mert az administratornak kirendelése és annak bármely hatáskörrel való felruházása, a congressus és kor­mányzati közegeinek legújabban alkotott és a régi szabályoktól eltérő szervezettel szemben, a már fennálló törvényes hatóságok és közegekkel oly összeütközést idéz elő, mely nemcsak az adminisüatio rendes mei.etét, de az egyházi békét is megzavarni képes; az államhatalom a patriarchának hivatalbóli kivitele és az adminis­trator betöltése által, túlhaladván a negativ ter­mészetű fú'felügyelet jogainak határait és magá­hoz ragadván a positiv intézkedési jogot, ellen­tétben a szerb egyháznak azon elismert jogával, hogy önmaga által választott, saját közegei által ügyeit igazgathatja, nemcsak, hogy illusoriussá tette a magyarországi szerbeknek egyik legsarka­iatosabb és századok óta gyakorolt jogát, a patriarcha választási jogot, hanem megingatta a 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom