Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-223
223. országos ülés márczius 12. • 1880. 63 és jogról, mint inkább a culturáról van szó. Én már a múltkor említettem, hogy minden eulturának alapfeltétele az, hogy tiszteljük a jogokat és a kinek igazsága van, annak szolgáltassunk igazságot. És ha nem látnám azon két helyet üresen, melyet két nevezetes magyar államférfiú Deák Ferencz és Zsedényi Ede töltöttek be, kik hogy physikailag körünkben nincsenek, csak mély sajnálatunkat fejezhetjük ki, mert különben e kérdés megoldását nem látnám nehéznek. Azon két államférfiú, a kiket teljes életökön át az állambölcsesség vezetett a sírig, a kik minden ügyben, lett légyen az politikai- vagy magán, ügy, az igazságot és joghoz való ragaszkodást tűzték ki irányadónak, — e két államférfiú mondom, ha itt lenne, a helyzet jelentékenyen meg volna könnyítve. De én az igazság és joghoz való ragaszkodást felteszem a ház minden tagjáról és meg vagyok győződve, hogy bár e két férfiú physikailag nincs közttünk, szellemök mindannyiunk szivében él, meg vagyok győződve t. ház, hogy nem csak ezen két nagy államférfiunak, hanem általában az egész világnak azon vezérelvét: justitia est regnorum fundamentum, a ház elfogadja. Ha ezen álláspontra méltóztatik helyezkedni, akkor nyugodtan nézek a kérdés elé. Ajánlom módosításomat. György Endre: Személyes kérdésben a házszabályok 145. szakasza értelmében vagyok bátor szót kérni. Irányi Dániel képviselő ur azon határozati javaslatról szólván, a melyet én és képviselőtársaim azon czélból nyújtottunk be, hogy a népiskoláknak az állam részéről ezen zsidóalapból való segélyezésénél követendő elvekhez toldassék be az is, hogy csak oly alkalommal adassék segély a zsidó iskoláknak, hol a tannyelv magyar, azon következtetést vonja, mintha én már egy létező törvénynek megmásítására törekedtem volna. Az 1868 :XXXVIII. t. ez. elrendeli a magyar nyelvnek kötelző tanítását a népiskolákban. Azt azonban nem rendeli el, hogy az iskolában a tannyelv magyar legyen. Megvallom, olyan példák után, minőket ma Molnár képviselőtársam felhozott, hogy az általa ug} T nevezett kóser-zsidónyelv milyen eredményekre vezet Eeb Hillel enuntiatióiban, hajlandó volnék arra is, mert szerintem a nemzetiségi nyelv tanításának az az oka, hogy faji nyelv tanittassék; az az állapot, hogy valamely iskolában sem faji sem állami, hanem egy mindkét tekintetben idegen nyelv az oktatás nyelve egy cultur-államban nemcsak példátlan, hanem tűrhetetlen is. Azonban az én módositványom nem azt czélozza és ebben teljesen félreértett engem Irányi képviselőtársam. Módositványom csak azt mondja, hogy a dolog maradjon törvényileg ugy, mint tényleg van, az állami kezelés alatt levő alapítványi összegből azonban, az állami nyelv méltóságának megóvása szempontjából csak azon iskolák segélyeztessenek, melyekben a tannyelv magyar, és ily módon az állam iránti kötelesség teljesíttetik. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister: Biztosithatom a t. házat, hogy a segélyek felosztásánál a magyar nyelvre mindenesetre tekintettel leszek, ezen módosítványt azonban el nem fogadhatom, mert absolute v.eni lehet raegegyeztetni a legújabb törvénynyel. A törvény, mely a magyar nyelv tanításáról szól, elrendeli, hogy köteles tantárgy legyen a magyar nyelv, de nem zárja ki, hogy más tannyelvű iskolák is létezzenek. E módositvány egyenes ellentétben van a törvénynyel, azért azt rntdlőzendőnek tartom. (Helyeslés.) Elnök: A vita be levén fejezve, következik a szavazás. Mindenekelőtt fel fog olvastatui a kérvényi bizottság határozati javaslata. Antal Gyula jegyző (olvassa). Elnök: Következik Apáthy képviselő ur módosítványa. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Apáthy módositvány át, továbbá olvassa György Endre módositvány át). Antal Gyula jegyző (olvassa Molnár Aladár határozati javaslatát.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa Mocsári Géza módositvány át), B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Hegedűs László határozati javaslatát). Elnök: A házszabályok értelmében mindenekelőtt a kérvényi bizottság határozati javaslatát kell szavazás alá bocsátanom. E határozati javaslathoz Apáthy István képviselő ur adott be egy módosítványt, mely abból áll, hogy: „Az országos izraelita iskoíaalap jogi természetének megbirálását a közalapok és alapítványok megvizsgálásának idejére tartja fenn a képviselőház ; ideiglenes intézkedés azonban addig is szükségesnek találtatván" hagyassák ki. Miután a kérvényi bizottság előadója a bizottság nevében ezen módosítványhoz hozzájárult, talán ezt nem szükséges külön szavazás alá bocsátani; (Helyeslés) hanem ez a kérvényi bizottság javaslatával együtt bocsáttatnék szavazás alá. (Helyeslés.) Akkor a határozati javaslat következőleg hangzanék: A tárgyalás alatt levő kérvények oly utasítással adatnak ki a vallás- és közokt, ministernek, hogy az országos izraelita iskolaalap jövedelméből, a népoktatásra fordítható segélyek kiutalványozásánál, az illető iskolának törvényszerű állapota, az azt fenntartó hitközség vagyoni helyzete, továbbá a méltányosság és általános culturai szempont legyen irányadó. Ezt fogom teli át mindenekelőtt szavazás alá bocsátani. Ha ezt méltóztatik elfogadni, akkor ez által nincs kirekesztve, hogy szavazás történjék György
