Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-223
60 22 § országos ülés márczius 12. 1880. mely onnan talán fogalmazási hibából kimaradt. Nevezetesen a végén van, hogy „az iskolák segélyezésénél a fenntartó község vagyoni helyzete, az iskola fenntartását igazoló culturalis szükség és azon szabály legyen mérvadó, hogy csak oly iskola segélyezhető, mely a törvényes kellékeknek megfelel." Tehát csak azon iskolák, a melyek a törvényes kellékeknek megfelelnek. Ugy, de a jesiuákra és thalmud-thóra iskolákra nincs eddig törvény, abbót tehát azt lehetne" következtetni, hogy ezeknek iskoláit segélyezni nem lehet. Hogy ez elkerültessék, én ugyan bevallom, hogy ezek eddigi segélyezését nem helyeslem, de a mennyiben már szokásba hozatott, nehéz megtagadni. Kérném, hogy „az iskolák segélyezésénél" helyett, ez tétessék: ,a népiskolák segélyezésénél", akkor kitűnnék, hogy a segélyezés ezen feltétele csak a népiskolákra szorítkozik és igy a thoratalmud-iskolákat is lehetne segélyezni. És itt engedjen meg a t. minister ur egy észrevételt: bátor vagyok kérdezni, miként gyakoroltatik az ellenőrzés ezen segélyezésre nézve; ezen segélyképen adott pénz és a segélyezett iskolák mennyiben állnak állami felügyelet alatt? Mert hogy a pénzt odaadjuk, hogy abból olyan Hillel-féle rabbik neveltessenek, a nélkül, hogy a minister csak felügyeletet is gyakorolna az illető intézetekre, azt nem tartanám helyesnek. Továbbá miképen gyakoroltatik e felügyelet általában azon segélyezésekre, melyek a népiskoláknak is adatnak, mert hogy egy összeg pénz az izraelita iskola számára, akár az egyik, akár a másik iroda rendelkezésére bocsáttassák, minden ellenőrzése nélkül annak, hogy ezen pénz csakugyan arra fordittatik-e, melyre adatott ? ez még sem járja. Én most csak kérdést intézek ez iránt. Én akarom, hogy minden párttekintet nélkül, a szükség mérvében egyenlően segélyeztessenek a neológ és orthodox és egyéb párti iskolák, de a felügyeletet mindenikre szükséges kiterjeszteni. Végül röviden tehát megmondom, hogy mi a különbség az én határozati javaslatom és a kérvényi bizottság határozati javaslata között. Először i s az a különbség, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslata csakis a népiskolák segélyezéséről szól és ignorálja a tanítóképezdéket, valamint a seminariumot. És ebből kettő következik: először, szabadkezet enged a kormánynak tetszése szerint gazdálkodni a közös intézetekkel, mert sem azt nem mondja, hogy milyen közös intézetek tartandók fel, sem azt, hogy azok mily irányban kezelendők ; másodszor különbözik abban, hogy nem említvén meg a rabbi-seminariumot, ez nem sokára ismét kérdés tárgyává tétethetnék úgy, hogy én mondhatom, hogy ha elfogadtatik a kérvényi bizottség határozati javaslata, néhány hét múlva ismét tárgyalhatjuk a zsidókérdést, mert ismét beadhatnak majd kérvényt a rabbi-seminarium megszüntetéseért és nem mondhatnánk reá azt, hogy e kérdést már elintéztük. Ezért látom szükségesnek, hogy a ministerium megkapja a directivát is az alap jövedelmének az alapítás szerint kezelésére nézve. Határozati javaslatomban nincs is több, mint a mi ezen irány kijelölésére szükséges. Ismétlem tehát, hogy nem az irány az, a miben a két javaslat egymástól eltér, nem is az, hogy az én javaslatom felesleges részletekbe ment, hanem egyfelől a praecisió és másfelől az irányok kijelölése. Ezért kérem a t. házat, hogy határozati javaslatomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés balfelöl.) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: Csak a tényállás felderítésére kívánok néhány megjegyzést tenni. Először is ki kell jelentenem, hogy a rabbi-seminariumra való felügyelet czéljából egy bizottság lett felállítva, melynek tagjai között orthodoxok is vannak és igy az orthodox irány ott igenis képviselve van. Továbbá azon állítása a képviselő urnák, hogy a ministerium a jeschivákat valaha subventionálta volna, tévedésen alapszik; igenis segélyezte a thora-thalmud iskolákat, hol az izraelita hit taníttatik, de nem képeztetnek rabbik. A mi pedig a segély elosztását illeti, az nem tömegesen vettetik oda, hanem minden egyes iskolának külön adatik és a kormány e részben tanfelügyelői által gyakoroltatja az ellenőrzést és ezt fogja tenni jövőre is. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. képviselőház! A Mocsáry Géza képviselő ur és társai által beadott indítvány, a jegyzőkönyvben, mint határozati javaslat van felvéve. Annak tartalma is mutatja, hogy az határozatijavaslat akarna lenni. —• Szövegezése azonban azt engedi sejteni, hogy módosítvány. A szövegezésben t. i. az foglaltatik, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatának 1-ső része módosittatik. Ebből az következtethető, hogy a másik része elfogadtassék. Ha igy érti Mocsáry Géza képviselő ur, akkor ez módosítvány akkor őt zárszó nem illeti a ház-szabályok értelmében. Kénytelen vagyok tehát a képviselő úrtól ez iránt felvilágosítást kérni azért is, mert a szavazás alkalmával szükséges lesz tudnom, hogyan érti ő ezen indítványt, t. i. a ház csak annyit fogadjon-e el, a mennyi az ő indítványában foglaltatik vagy pedig, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatának 1-ső része helyettesittessék az ő módosítványával, a többi része pedig maradjon. Ez iránt vagyok kénytelen a t. képviselő úrtól felvilágosítást kérni, a szavazás megejtheíése végett is. Mocsáry Géza: T. képviselőház! Én a kérvényi bizottság javaslatát, a mint a t. előadó ur is kijelentette most és első beszédében is,
