Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-223

22S. országos ülés márezius 12. 1880. 5? kevéssé rendelhetett el az ó- szövetségi thora, vagy a thalmud, mint akármely más nyelvet, mert az akkor nem is existált. Ok tehát kijelentik, hogy tiltva van más nyelvet használni, mint ezen elrontott német nyelvet. A franczia zsidónak nincs tiltva franczia nyelven predicálni s imádkozni, a spanyol zsidónak a legorthodoxabb sephardimnak, nincs tiltva, hogy a spanyol nyelvet használhassa, a németországinak szabad német nyelven predicálni s csak éppen a magyarországi orthodox zsidónak tiltaná a vallása s vallási törvénye, hogy cultusában a magyar nyelvet használhassa és parancsolná rá nem is az eredeti hébert, hanem az elrontott német jargont? {Élénk helyeslés). Mutasson nekem Moesáry Gréza képviselő ur egyetlen egy orthodox imaházat, melyben magyarul imádkoznának, vagy predicálnának. Mutasson nekem egy jesinát, melyben a leendő rabbikat magyarul tanítanák, (letszés). A múlt alkalommal azt mondottam, hogy ezen jesina és a központi rabbi-seminarium köztt nem az irányra nézve van különbség —• s ebben Irányi t. képviselőtársam igen tévedett, — erre bátor leszek visszatérni —• hanem az a különbség, hogy az országos rabbi-seminariumban a thalmud és sulchán aruch mellett tanítanak más ismereteket is: magyar nyelvet, irodalmat, classicus nyelveket etc., mig a jesinábanathalmudon és a sulchan aruchon kivül minden egyéb ki van zárva. A másik különbség az, hogy ott csak ezen német jargon nyelven lehet tanítani. Nálam voltak a legnagyobb orthodoxok informálni és én kérdeztem tőlük, nem lehetne-e a jesinában mást is tanítani; hiszen az a rabbi, ha tudja a magyar történelmet is, meg megismeri a magyar irodalmat, ha egy kis természettant is tanul stb., azért talán lehet jó pap? Azt mondták : nem lehet! Kérdeztem: nem lehetne-e ott az elrontott német nyelv helyett magyarul magyarázni a thalmudot ? A felelet az volt: nem ! Ók makacsul ragaszkodnak ahhoz az elrontott nyelvhez, mert az alkalmas arra, hogy isolálja őket az ország többi polgáraitól. Ennek a határozatnak commentárjával is szolgálhatok. Ezen törvényszéki Ítéletet, melyet felolvastam, aláírták a jelen volt rabbik, a többek köztt az a Reb Hillel is, a ki már igazán auctoritás, nem ugy, mint Hildesbeimer. Ez a Hillel Vecsésről származott s most ugy tudom, Galicziában van. A hetvenes évek elején nagy lelkesedéssel hozták őt a különvált orthodoxok ide Pestre predicálni s innen elvitték Makóra is. Ez a férfiú nyilatkozatai teszik még érthetőbbé a felolvasott határozatban nyilvánuló intentiókat, a miket részint magyarul, részint németül idézett, azok Eeb Hillel praedi-catióiból szórói-szóra vannak véve — először is kimondja, hogy a zsidó népnek „von jedem Volk in KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. XI. KÖTET. Namen, in Sprach, in Kleiduug ausgezeichnet sein sollen. . . ." az ausgezeichnet szót mindig azon értelemben véve, hogy „megkülönböztetve" a többi néptől: „das ist ein Gruadstein — igy folytatja — die ganze Jüdischkeít zu befestigen. (Elénk derültség és mozgás.) Tehát éppen a többi népektől megkülönböztetés képezi a judaismus megszilárdításának alapját. (Halljuk! Halljuk !) Ezután igen erősen kikel azon ostoba és nevetséges dolog ellen, hogy az iskolában haszontalan tárgyakat is tanítanak, minő a Weltbeschreibung és a Naturlehre stb. (Elénk derültség és mozgása) A legérdekesebb az, a hol felveti azon kérdést, hogy szabad-e a zsidóknak azon országot, a melyben születtek és nevelkedtek, hazájuknak tartani. (Halljuk! Halljuk!) „In den Land, wo mir mit andere Völker gleichgestellt sind, ob mir es darfen als Vaterlaud betrachten oder nicht?"... Ein Jeder der den jidischen Glauben treu is, muss sehr geworent (gewarnt) sein, dass er nicht sagen soll, dass dos Land, wo mir jetzt wohneu, weil mir dórt geboren un erzogen sind, dass dos un ser Vaterland is, wegen zwei Ursachen. Erstens läugnet er damit an die Erlösung un die Ankunft des Messiás, weil jeder ehrlicher Jid muss sich zu jeder Zeit an zu jeder Minut béreit haltén, die Stimm, wos die Nachricht bringen wird, zu hören: die Hülf und dos Gute und der Frieden is gekommeu of die Welt, dass mir die Seligkeit hőben sollen, dass unsere Augen sehen sollen, wenrt mir in die Stodt Zijon zurückkehren werden." Tehát két okból nem szabad hazájuknak nevezni azon országot, a melyben születtek és nevekedtek. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy az elsőt hosszasan irja le és ha a képviselő urnák tetszik, meggyőződhetik róla, hogy helyesen mondom el. (Halljuk! Halljuk!) Az első ok tehát az, hogy mindig készen kell lenni a Messiás eljövetelére, hogy mihelyt elérkezik a hir, azonnal uíra kelhessenek Sionba. (Elénk derültség.) A második az, hogy „zweitens, wenu mir uns für Landeskinder beírachten un heimische Bürger sind, so kann solches verursachen, dass mir sich mit andere Völker vereinigen un vua die Beobachtung vun die Thora nach und nach auszutreten." Tehát második ok, hog}

7 miért nem szabad azon országot, a melyben született és neveltetett, hazájának tartani, az, mert ha polgárnak érzi magát, más néppel egyesül s ez által lassan-lassan eltér a Thora observálásától. Ezért mondja a végén Reb Hillel : „Solehes führt zu die Grlaubensverläagnung wenn man das Land, wo mir jetzt wohnen, für ein Vaterland betracht." (Élénk mozgás és felkiált á8