Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-222
222 országos ülés Szilády Lajos: (Eláll! Eláll!) T. ház! Csak annak kijelentésével veszek bátorságot magamnak a felszólalásra, hogy a nagyon t. ház kifáradt becses türelmét csak igen kevés ideig, mondhatnám csak egy-két pillanatig veszem igénybe. (Ralijuk!) Mindenekelőtt azt kell megjegyeznem, hogy az izraelita iskolák szóban forgó országos alapjának kérdésében én a neológok kérvényét párrolom és a Molnár Aladár képviselő ur által beadott határozati javaslathoz csatlakozom. Teljes meggyőződésem az, hogy a most a szőnyegen levő kérdést, valamint én nem tekintem, ugy más sem tekintheti politikai kérdésnek. Mindamellett az imént ez oldalról kijelentett nézetemet és adandó szavazatomat hosszadalmas fejtegetések helyett, csak röviden indokolni tartom szükségesnek. Ahhoz, hogy a neológok és orthodoxok felekezetek-e, vallási szempontból, van-e, vagy nincs közttük lényeges dogmaticus különbség, azt hiszem, semmi néven nevezendő köze nem lehet és nincsen is az államnak s a törvényhozásnak. Ám üdvözöljön, vagy kárhozzon el kiki a maga lelkiismerete szerint, e dologba beavatkozni, valamint nem szabad, éppen ugy nem is lehet. Az iskolához azonban, mint a tudomány, a művelődés és hozzáteszem még, a nemzeti érzület eszközéhez, már igenis van nagyon szoros köze az államnak. A nagyon t. előadó ur tegnapelőtt tartott tüzetes előadása után, lehetetlen volt meg nem győződni arról, bogy a tárgyalt alapítvány, a magyarországi Összes zsidóság iskolai alapjául és pedig oszthatatlan állami alapjául van kijelölve és csak az igazságos részesítés módjáról lehet szó. (Zaj.) Ezek mellett van azon körülmény is, hogy a szóban forgó alap teljes összegével sokkal sikeresebbéi) és az állam czéljainak megfelelőbben lehet a már tulajdonkép fennálló seminariumot, tanítóképezdét, siketnémák és vakok intézetebeli ösztöndíjakat s a már fennálló törvényes kellékű elemi iskolákat fenntartani, mint ha az alap többfelé elosztatik és új intézetek állíttatnak fel. (Mozgás ) Méltóztassanak megengedni, hogy még egy és utolsó indokomat hozhassam fel szavazatom indokolására. (Halljuk!) Megvallom, hogy az én kívánságom nemcsak az. hogy a magyarországi zsidók legyenek tudományos, művelt emberek, hanem óhajtom, sőt követelem azt is, hogy igenis legyenek zsidó felebarátaink lelkileg, érzületileo-, valamint nyelvileg is specialiter magyarok. Én ugy tudom, hogy a magyarságot a magyarországi zsidók között a neológok képviselik és azért pártolom és pedig minden mellékes tekintet nélkül teljes meggyőződésből a neológok kérvényét és csatlakozom Molnár Aladár t. képviselőtársam indítványához. (Helyeslések.) KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. XT, KÖTET. Eiárczius 11 1880. 49 Csanády Sándor: (Eláll! Eláll!) Nem tartozom, t. ház, a változékony emberek sorába s azért nem is fogok elállani. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, t. ház, hogy e háznak egyetlen egy tagja sincsen, a ki a vallás- és közoktatásügyi minister urnák múlt év február 20-án a kérvényi bizottság elnökéhez intézett átiratából, a haza területén lévő különböző hitfelekezettí izraelitáknak e képviselőházhoz beadott folyamodványából és a kérvényi bizottság előadójának nyilatkozatából biztos tudomást ne szerezhetett volna magának a Haynau-féle sarcz keletkezéséről, annak történetéről és e sareznak különböző phasisokoni, változásokoni keresztülmeneteléről; a ki ne tudná e képviselőházban, miszerint ez alap azon 1.000,000 frt összegből származott, melyet az önkényuralom egyik zsoldosa, hogy ne mondjam, hóhérja, Haynau (Nagy mozgás jobbfelöl) a Magyarországon lakó izraelitákra azért, mert a nemzet önvédelmi harczában részt vettek, sarczképen kivetett. Es nincs is e képviselőháznak egyetlen egy tagja sem. a ki ne ismerné a a Haynau-féle sarcz történetét, a miért is én részemről nem látok okot arra nézve, hogy a kérvényi bizottság véleménye fogadtassék el, a mely ez ügyet isten tudja, mily hosszú időre kívánja elhalasztani a kormány befolyása és akarata következtében és bizonyosan azért, hogy ez ügynek elhalasztása következtében, bizonytalanságban tartsa az e hazában lévő különböző hitfelekezettí izraelitákat, a kiknek a legközelebbi képviselőválasztásoknál közreműködését felhasználni akarják. (Nagy derültség jobbfelol.) Pedig, t. ház, becsületbeli kötelessége lett volna, meggyőződésem szerint, a kormánynak e kérdésben intézkedni, miután évtizedeken keresztül egymást érik a képviselőházban az e kérdésre vonatkozó kérvények. Én a kérvényi bizottság véleményét nem fogadhatom el, nem azon oknál fogva, mert én e kérdés megoldásának elhalasztását károsnak tartom, különösen az e hazában létező orthodox iskolákra nézve, miután ezek alig részesülnek segélyben. Károsnak tartom az orthodox ifjak érdekére nézve, miután köztudomású dolog, hogy az orthodox izraeliták anyagi helyzetüknél fogva megfosztatnának a segélyezés nélkülözése következtében az iskolázási képességtől s nem lenne módjukban nekik saját költségeiken iskolákat építeni, utódjaikat, gyermekeiket nevelni. Meggyőződésem szerint, t. ház, csak röviden akarom említeni, helytelenül járt el a közoktatási minister akkor, midőn a rabbi-seminarium építését eszközölte. Eabbi-seminariumra és iskolákra tett kiadások s az ezután teendő költségek csak is a neológok terhére lesznek beszámítandók, miután az orthodox izraeliták a rabbi5 eminarium7