Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-222

222. orsaáffos ülés márczins 11. 1880. 37 felekezet kebelében nyilvánulnának. A mi reám befolyást, döntő súlyt gyakorolt, a mi elhatározásomnak irányt adott, az ezen alapnak jogi természete, czélja és rendeltetése. A kérvényi bizottság előadója felolvasta cronologicus rendben az okiratokat, melyek ezen alapítvány létesítését, ezélját és rendeltetését meghatározzák, ezen okiratok a ház asztalán vannak és én ezen okiratokból arról győződtem meg, hogy ezen iskola alap a kormány kezelése alatt álló, felosztathatatlan ; arról győződtem meg, hogy ezen alap rendeltetése a magyarországi izraeliták oktatásának előmozdítása, annak közvetlen czélja egy seminarium, tanító-képezde felállítása, a szegénysorsú iskolák segélyezése, a siketnémák és vakok részére alapítvány dotálása. Arról győződtem meg a felolvasott iratokból, hogy az alapítványnak ezen czélja meghatároztatok még akkor, mikor a hazai zsidóság kebelében a szakadás be nem állott. Meggyőződtem arról, hogy az alapítvány czélja és rendeltetésének megfelelőleg a seminarium, a tanítóképezde tényleg felállíttatott, hogy a népiskolák ezen alap-jövedelmével segélyeztetnek, a siketnémák és vakok dotatiója eszközöltetik. Szóval meggyőződtem arról, hogy az alap czélja és rendeltetésének megfelelőleg tényleg él és működik. Ezen okiratokkal és tényekkel szemben a hazai zsidóság egy része az alap felosztását követeli, addig pedig, míg ez megtörténnék, a jövedelemnek két részre akképen leendő felosztását kivánja, hogy úgy a seminarium, mint a tanító-képezde költsége ne az egész alapot, hanem annak csak egy részét terhelje. Én e kérelem első részét az alapítványjogi természetébe, másik részét az alapítvány czéljába ütközőnek tartom. Az alapítvány jövedelme mindenekelőtt arra a czélra fordítandó, mire az kijelöltetett és az alapítvány ezen rendeltetését nem alterálja a zsidóság kebelében időközben beállott szakadás és nem azon álláspont, melyet a folyamodók a rabbi-seminariummal szemben elfoglalnak. Nekik igenis jogosultságuk van arra, hogy e szakadás folytán követeljék, hogy a seminarium és tanító-képezde rendeztessenek be akképen, hogy a növendékek abban hitvallásuk sérelme nélkül oktatást nyerhessenek. Joguk van kiváni. hogy ezen seminarium és tanító-képezde költsége a lehető legszükségesebbekre szorittassék. Joguk van kivánni, hogy a népiskolákat segélyező oszszeg az alapítvány értelmében jogosan felosztassák. De nincs joguk azt kivánni, hogy akár az alap felosztassák, akár ennek jövedelme felosztása folytán az alapból létesített intézetek jövője, fennállása veszélyeztessék. Ez nézetem a kérdés érdemét illetőleg;. A határozat modorára véleményem az, hogy mivel a kérdés a ház előtt mar hat éve fekszik, mivel a kérdés már annvira meir van vilásrositva, hogy a határozat mikéntjére nézve mindenki határozott nézettel bírhat és valószínűleg bir is; mivel ezen kérdés érdemleges elintézésének elodázása csak a nyugtalanság s az egymás iránti ingerültség szítására vezetne: ennél fogva e kérdésben ez idő szerint véglegesen határozni és minden elodázó intézkedést mellőzni kell. A beterjesztett határozati javaslatok közül megfelel intentióimuak az, mely Apáthy képviselőtársam módosítványával a kérvényi bizottság által előterjesztetett és megfelel az. melyet Molnár képviselőtársam terjesztett elő, én tehát ezen határozati javaslatokat elfogadom. És mivel nem akarnám, hogy netalán egyik határozati javaslat se nyerjen többséget, én az Apáthy képviselőtársam módosítványához járulok. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: Teljes mértékben osztozom az előttem szólott t. képviselő ur azon nézetében, hogy az az idő, melyet ezen fontos kérdés tárgyalásává! a képviselőház eltölt, nincsen elvesztegetve. Mindazonáltal mivel a fennforgó tárgy már minden oldalról megvilágittatott: szükségtelennek találom azt, hogy én és talán az utánam következő szónokok is e kérdéssel még bővebben és tüzetesebben foglalkozzunk ; részemről tehát csak azért kérem ki a t. ház becses figyelmét néhány perezre, hogy álláspontomat, illetőleg szavazatomat, melyet nem a különben politikai elvtársaim által benyújtott indítványra, hanem a Molnár Aladár képviselő ur által beadott módosítványra adok, röviden indokolhassam. Ugyanis e kérdés nem politikai, nem pártkérdés, hanem olyan, a melyre nézve minden képviselő párttekintettől függetlenül adhatja szavazatát. Tagadhatatlan, a mint Molnár Aladár képviselő ur bővebben ki is fejtette, hogy a zsidóság némi tekintetben a múltban gyökerező szokásainál foo-va ellenkező, vaer lep-alább nem azonos irányt követ a művelt és a modern civilisatiónak megfelelő társadalommal; és hogy annak nagy része, fájdalom, a magyar nemzeti szellemnek nem valami kitűnő barátja. Felfogásom szerint a jelen kérdésre nézve tisztán nemzetiségi szempontból és a modern civilisatio szempontjából indulok ki. Azt akarom, hogy a hazai zsidóság velünk magyarokkal egy test és vér és a művelt társadalomba beilleszthető tényező legyen. Természetes, hogy ennélfogva dogmaticai fejtegetésekbe bocsátkozni fölöslegesnek tartom; hogy rám nézve neológ vagy orthodox, a szó dogmaticai értelmében nem létezik. Azt tartom ugyanis, hogy a jelenleg szőnyegen j lévő tárgyat csakis a nemzetiség és a modern