Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-238
406 ^38. • rsz4 S <>s Blés április 10. 1880. lehetne bizni, a ki netalán egyes megbízottját állítja oda a kezelésre. Az a kép, hogy a t. képviselő ur feljajdul a két krajczár ilzetés miatt. Egyfelől államosítani nem akarja a postákat, másfelől pedig nem akarja fizetni a postamesterek szol-, gáit. A hol a posta államosítva van, ott nincs két krajczár fizetés, a hol pedig postamester van, ott fizetni kell a 2 krajczárt, mert a postamester fizetett saját szolgájával küldi el. így tehát, vagy nem kell panaszkodni a 2 krajczár miatt, vagy nem kell panaszkodni a posták államosítása miatt. Vagy-vagy. Továbbá nehezteli a képviselő ur, bogy miért állíttatnak fel oly posta-igazgatóságok, melyek az államnak kárt okoznak. Kérem, mi nem akarunk kárt akarni, de a posta hálózatát terjeszteni kell. Schweiczban minden községnek van saját postája; Francziaországbannincsugyau minden községnek, de azok nagyobb részében van postája, hogy az illetőknek ne kelljen messzire menniök, ha levelet, vagy küldeményt fel akarnak adni. A civilisationak postulatuma az, hogy sok posta legyen. De az állami kincstár érdekében is indokolva van, hogy minél több posta legyen, mert ez az eddigi tapasztalás is bizonyította, hogy ez által a jövedelem is szaporodik. Ennélfogva megkiséreltetik minden évben néhány postának felállítása. Ha azok éveken át sem fizetik ki magukat, megszüntettetuek. Tessék kérem, az indokolás 43. lapját megnézni; azon fel van jegyezve, hogy ezen esztendőben, mely postahivatalok szüntettetnek be. A képviselő ur jegyzékeket kér arra nézve, hogy hány postahivatal lett 1877 óta állandósítva, vagyis államivá téve; ez a tavali jelentésben benne volt. Egyébiránt azt nem nehéz összeállítani, Annyit mondhatok, hogy mindenütt, a hol a postahivatal állandósittatott, a jövedelem tetemesen növekedett. Es igy még csak pár szót akarok megjegyezni azokra nézve, a miket a képviselő ur a posta-palotáról felhozott. Nem szólok a posta-palota oszlopairól, diszítéseiről, melyeket ő felemlített, de örömmel konstatálom azt, hogy a jelenlegi postahivatal nem fér már mostani helyiségébe. A posta-küldemények száma, a legújabb időben körülbelül 5 millió számra emelkedett az országban. Ennek következtében kénytelenek voltunk a posta-küldeményeknek külön helyiséget kibérelni. Ezt legczélszerübben a szomszédos Károlykaszárnyában, hol nagy helyiségek vannak, béreltük ki s ez naponkint tele van küldeményekkel. A mi azt illeti, hogy az illető postahivatalnokok pazarul dotáltainak, különösen természetbeni lakásokkal, az nem áll, mert magának a postahivatali igazgatónak sincs egész emelet rendelkezésére, hanem csak egy kisebb 4 szobából álló lakása van. Hogy a rendes helyiségben nem férnek el a küldemények, azt magam is láttam, mert nem lehetett a tömegesen megérkező málhákat elhelyezni, melyeket pedig minél előbb kézhez kell szolgáltatni. Én mindezeknél fogva kérem a t. házat, hogy méltóztassék Csatár képviselő ur indítványát mellőzni. Elnök: Csatár Zsigmond képviselő ur határozati javaslata még egyszer fel fog olvastatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Antal Gyula jegyző (olvassa) : Kiadás. Személyi járandóságok, összesen 2.270,690 frt. Elnök: Megszavaztatik 2.270,690 frt. Antal Gyula jegyző (olvassa): Dologi kiadások, összesen 5.277,690 frt. Elnök: Megszavaztatik 5.277,690 frt. Antal Gyula jegyző (olvasza): Bevétel, összesen 6.310,600 frt. Elnök: Megszavaztatik 6.310,600 frt. Az idő előre haladván, most következnék a kérvények 31. sor jegyzékének tárgyalása, de ha a t. ház jóvá méltóztatnék hagyni, ez talán a jövő szombaton volna tárgyalható, minthogy még interpellatiók is vannak napirendem. (Helyeslés.) Vécsey Tamás, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy legalább egyetlenpgy kérvényt terjeszthessek elő, melynél a kérvenyi bizottságnak az a véleménye, hogy az a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Halljuk!) Ez a nemzeti zenede kérvénye, az 1871., 1872 és 1873-ban részére megszavazott állami segély újból való engedélyezéseért. A bizottságvéleménye az, hogy a kérvén} 7 jelentéstétel végett, a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Helyeslés.) Elnök: Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Gr. Szapáry Gyula pénziigyminister: T. képviselőház! Már tegnap voltam bátor kijelenteni, hogy Bakay Nándor képviselő urnák a szegedi adóvégrehajtások ügyében hozzám intézett interpellatiójára, ma kívánom a választ megadni. (Halljuk!) A t. képviselő ur hivatkozott több esetre, melyek Szegeden állítólag előfordultak és azt mondja, hogy daczára az ottani viszonyoknak és az árviz folytán keletkezett nagy nyomornak, az adóvégrehajtások nagy mérvben folytattatnak. Kötelességemnek tartom e tekintetben a
