Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-236

338 236. országos ülés április S. 1880. 61,000 frtnyi segélyezési alap 150,000 frtra emeltessék föl, én azt mondottam, hogy ez felesleges. Én azt mondtam és azt mondom, hogy minden fejlődési menetben bizonyos sorozat, bizonyos természetes egymásután szükséges. Midőn az előirányzatot készítettem, 65,000 frtot tartottam szükségesnek a költségvetésbe beállítani, mint a mely összeg a marhatenyésztés emelésére czélirányosan fölhasználható. Körültekintésem és számításaim alapján azon meggyőződésemben voltam, hogy ama 25,000 frt, mely bikák vásárlására van felvéve, elégséges 200 nagy bikának az országban való kiosztására. Ezt múlt évi júliusban akkora összegnek tartottam, melynél nagyobb összeget nem leszek képes értékesíteni. Mert a bikákat drágán megvenni és aztán olcsón eladni, még pedig oly embereknek, a kik egy átalán nem képesek azokat a tenyésztésre kellő módon felhasználni és a kik nem tudnak velők okszerűen bánni, arra hajlandó nem vagyok. Ha most készítettem volna a költségvetést, nem azon összeget vettem volna fel, hanem nagyobb összeget, mert hiszem, liogy most már nem 200, de 250—280 bika kiosztható lesz. Mnlt év júliusában ezt nem remélhettem. A közgazdi sági bizottságban kifejtettem, hogy ezenkívül 200—300 bikahorju megvásárlására lesz pénz. Ezeukivül a gazdasági egyesületeknek segélyezésére bikatartás czíme alatt, szintén fel van véve néhány ezer forint, melyet az akkori viszonyok közit elégségesnek véltem. A bika-borjuk vásárlására most sem tariok szükségesnek többet. De ha ismertem volna azon mozgalmat, mely a gazdasági egyesületekben a múlt évben mutatkozott, a dotatiót néhány ezer frttal felemeltem volna. Nagyon természetes, hogy mikor elembe állíttatott azon kérdés, hogy képes vagyok-e 150,000 frtot okszerűen felhasználni, én azt feleltem — és ma sem mondhatnék mást — hogy az idén nem. Most ezen évből csak 9 holnap van hátra, hová hamarabb, addig mig a budget törvény erejére emelkedik, csak nyolez hónap lesz. Ezen idő alatt akkora mennyiségben vásárolni bikákat, hogy a 150 ezer forint okszerűen felhasználtassák s a bevásárlott bikákat kiosztani és azok eltartását és helyes kezelését biztosítani, nem hiszem, hogy lehetséges lesz. De a képviselőház bölcsességétől függ e tekintetben határozni Semmi esetre sem elvi kérdés az, hogy 10—15,000 frttal több szavaztassák meg. Ha nem volnék képes az összeget felhasználni, megmarad a pénztárban. Csupán az a kérdés, hogy akkor, midőn budgetünk most is kedvezőtlen eredményt mutat; akkor, midőn jelentékeny évi deficittel küzd az állam: íanácsos-e egyik-másik czélra, habár nem is igen nagy összeggel, de többet tenni, a költségvetésbe, mint a mit specialiter azon czélra azon évben felhasználni nem mutatkozik lehetségesnek? Ez vezetett engem és a világért sem az ügynek csekélybe vétele, a világért sem valami particularis szempont, a mit én —- mondom — nem értek. A mikor azt mondottam, hogy ezen irányban mely összeget vélek helyesen fölhasználhatónak — és itt kénytelen vagyok rectificálni a t. képviselő urat — semmi kényszerítést nem vártam; a 20 — 25 ezer frtot, mint a mely számításom szerint még ez évben elkölthető, rögtön megjelöltem a pénzügyi bizottságban. Kénytelen vagyok reflectálni a képviselő urnák azon megjegyzésére is, miért nem terjesztette be a közgazdasági bizottság működésének eredményét mostanig, hogy az most együtt tárgyaltassék a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister budgetjével. Méltóztassék meghinni, semmi nagy czélzatosság, semmi előre számított, nem tudom micsoda ravaszság ebben nem volt. Ez tisztán az időbeosztásnak a kérdése. Igaz, hogy régebben ki van adva a közgazdasági bizottságnak a gazdák kérvénye; de a bizottság, mihelyt abban először módja volt, a tanácskozáshoz hozzá is fogott. A tanácskozásokat megzavarta csakhamar a delegatió ülésezése s megzavarta később a ház szabadságideje. De épp mivel behatóan foglalkozott a bizottság a kérdésekkel, a kérvényen egészen keresztül nem ment. A mint említeni méltóztatott, az ülések félig nyilvánosak voltak, a t. képviselő ur számára egészen nyilvánosak; méltóztatott azok tárgyalásaiban résztvenni s tudhatja, hogy ott a legnagyobb érdekeltség mutatkozott s meg vagyok győződve, egyik-másik tétel tisztába hozatalára vonatkozólag, igen hasznos eredménynyel fognak azon tárgyalások bevégeztetni. Hogy nincs itt a jelentés jelenleg, én magam is sajnálom, de azért nem merem a közgazdasági bizottságot banyagsággal vádolni, mert jól tudom, hányszor volt oly ülése kijelölve, melyet megtartani vagy egy, vagy más dolog és nem szeszély miatt képes nem volt. Szederkényi Nándor és sok részben Graál Jenő t. képviselő ur is megtámadtak azért, hogy miért nem terjesztettem be az ipar törvény módosítására és az ipar- és kereskedelmi kamrák átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot. Méltóztassék hinni, ezt magam sajnálom legjobban, hanem azzal szemben, hogy a sok sürgés-forgásban semmit sem teszek, s jelesen irtózom és idegenkedem a szakértők meghallgatásától, feljegyeztem a t. képviselő ur beszéde közben, hogy hány különféle encméte tárgyalás volt a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumban ez év alatt s egyszersmind bátor leszek egy szóval megemlíteni azok eredményét is. Az első volt — mint már említettem — a malom - igazgatókkal való érintkezés, az