Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-236
324 236. országos ülés április 8. 1880. részletesen elemezte. Miud a mellett egészen gyakorlati szempontból, úgyszólván saját tapasztalataim köréből kötelességemnek tartom még az elmondottak után is néhány észrevételt tenni. {Halljuk!) íme, mint tényre mutathatunk azon sikerre, a melyet az állam beavatkozása a lótenyésztés érdekében felmutatott, az állami segély produetivnek bizonyul be, abból a kormánynak azon tapasztalatot kellett volna kivonni, hogy tehát a befektetési költségeket nem kiméivé, a gazdászat többi ágaiban is hasonló kísérleteket tegyen, úgy a többek köztt, a szarvasmarha állomány nemesbítésére és szaporítására. Helytelen volt felfogásom szerint azon közgazdasági irány inaugurálása is, mely a birtokoknak határtalan felosztását megengedve, azt eredményezte, hogy a kisebb földbirtokos osztály, a czélszerű gazdasághoz nélkülözhetlen marhaállományt fenntartani nem képes, {ügy van! baloldalon.) A kormánynak tevékenységi tér kínálkoznék a teljesítés ügyében, mert mezőgazdaságunk a munkaerő szaporítását mulhatlanul megkívánja. És ezen munkaerő megszerzésére igen ajánlatos volna egyrészt a székelyek kivándorlását megakadályozni, másrészt a bukovinában lévő úgynevezett csángó magyarokat még áldozattal is betelepíteni a ritka népességű kincstári birtokra. {Helyeslés a baloldalon) Továbbá a vizi utak fejlesztésében melyeknek fontosságát más államokban már régen belátták, a mennyiben pl. a nagy népességi központok melletti vizi utak, lehetővé teszik a föld javítására szolgáló trágya anyagoknak olcsó szállítását a ritka népességű vidékek földjére. Az állam mellett van még egy másik fontos tényező és ez maga a nép, a fóldmívelŐ osztály, a melyet lelkében, hajlamaiban, ismereteiben oda kell idomítanunk, hogy saját érdekei iránt érzékkel bírjon és hogy az állam jóakaratú beavatkozásának hasznosságát felfogja, {ügy van! a baloldalon.) Juttassuk hozzá a legszükségesebb gazdasági ismereteket, adjunk neki szakképzett gazdasági vándor-tanítókat, hogy ezek legelőször is meg birják vele értetni azt, a mi a törvényhozás körében is most végbe megy, hogy t. i. az eddigi tétlenség még mélyebbre menő romlásukat fogja eredményezni. Ezeken kívül, tisztelt képviselőház, vannak még társadalmi előítéletek, melyeknek pusztító hatásait mindannyian tapasztalhattuk a közel múltban. Ezek közül én csak kettőt kívánok kiemelni. {Halljuk! Halljuk!) Az egyik azon sajátságos és nagyon elterjedt, mondhatnám ősi balvélemény, mely szerint a gazdálkodás, tudományt és észt nem kivan és azért p. o. a magyar családokban megszokott dolog a tehetségesebb fiukat a hivatalnoki, ügyvédi, orvosi és más szakképzettséget igénylő úgynevezett közpályákra szánni, míg ellenben az egészen tehetségtelen és helytelen irányban fejlődött gyermekekre nézve, sérthetlen traditioként áll az a felfogás, hogy azokat, mint egészen untaugliehokat a mezőgazdasághoz kell deportálni. {Igaz! Igaz!) A másik, mint a gazda-osztály elhanyatlásának egyik okát kell még kiemelnem azon rendkívüli téves felfogást, mely szerint még a törekvő gazdák is, megtakarított szerény tőkéjüket rendszerint nem a meglevő föld intensivebb művelésére és instruálására, hanem minden áron új birtok szerzésére használják fel, a minek szomorú következménye legtöbb esetben az lesz, hogy egy pár kedvezőtlen év beálltával, mind a szerzett, mind az őöi birtok, mentő tőke hiányában elvész, {ügy van! balfelól.) Tisztelt képviselőház! szerény felfogásom szerint igyekeztem egyéni észleleteim alapján egészen röviden rámutatni azon hiányokra és mulasztásokra, melyek ugy az állam, mint a társadalom körében gazdasági életünk eddigi hanyatlásának okait képezik. {Élénk helyeslés a baloldalon.) Nemzetünk életének mindegyik ágában gyökereznek ezen hibák, tehát megorvoslásuk, mint előre bocsájtani bátorkodtam, mindegyik tényezőnek öntudatos, öszhangzó és ha kell, önfeláldozó közreműködését kívánja meg. {Ugy van! a baloldalon.) Mert bizonyos az, hogy a ki e hazát akarja e nemzetnek biztosítani, annak a földet és az azt mívelő osztály emelkedését kell legelőször is biztosítani. Mert áll az, a mit a nagy franczia Rousseau mondott: Le sol c'est la patrie Améliorer l'un c'est servir Fautre. Ezen elvből kiindulva, én a tárgyalás alatt lévő földmívelési ministerium költségvetését a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, elfogadom továbbá a közgazdasági bizottságnak azon javaslatát, a mely a szarvasmarha tenyésztésére előirányzott összeget 150,000 frtra emelni kívánja. Mindezt azonban teszem azon feltétel mellett, hogy a tisztelt kormány, a mezőgazdák emlékiratát alapul véve, az abban részletesen elősorolt gazdasági bajok és mulasztások orvoslására mielőbb concret javaslatokat fog a ház elé terjeszteni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Pécskai Gall Jenő: T. ház! Nem gondolom, hogy lenne e teremben valaki, a ki tagadni akarná, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium, az újabb korszak minden kor-