Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-234

ggO 234. országos ttlés április 6. 1880. magyar államvasutaknak e tekintetben a tarifája nem igen van messze azon határtól, a melyen alább menni kár nélkül nem lehet. A személyszállításokra vonatkozólag a t. képviselő ur azt mondta, hogy habár kísérletek tétettek is, a menetdíj még sem szállíttatott le. Igaz, de ennek oka az, hogy a személyszállítás, a mely akkor emelkedik, a mikor virágzik az ipar és gazdászat és a mikor fokozódik a közvagyonosodás, az óta, a mióta szerencsés vagyok ezen széket elfoglalhatni, nem emelkedett, mert a viszonyok évről évre rosszabbakká lettek és a helyett, hogy a múlt év bajait az új év elviselhetőbbekké tette volna, az elszegényedés terjedt, a mi a vasutaknál nagyon megérezhető. Azonban a személyszállítás ennek daczára sem apadt oly mértékben az államvasutaknál, mint a többieknél. A kísérletek pedig, melyeket én tettem, még nem vezettek eredményre, mert valahányszor egy régi sistemával kell szakítani, mindig óvatosan kell eljárni. Habár, t. ház, meg vagyok is arról győződve, hogy a vitelbérnek nagy mértékbeni leszállítása a személyszállítást fokozza, még sem voltam képes eddig oly mértékben intézkedni e tekintetben, a mint azt óhajtottam. Én azt hiszem, hogy azon pár % is, a melyet engedtem, megtette a maga hatását; de ha azt akarjuk, hogy a személyforgalom lényegesen emelkedjék, akkor lényegesebb kedvezményeket kell adni, úgy hogy azok, a kiknek csak kevés alkalmuk van utazni, szintén élvezhessék az utazás előnyeit és hogy az üzletember, ha egyszerkétszer nem is ér el sikert, harmadszor pótolhassa az elmaradt haszont. Én azon nézetben vagyok, hogy oly emporialis helyekre, a hová a szomszédból gyakran járnak vásárra, kell adni tour és retour jegyeket, mert ez által a tömeges szállítás előmozdittatik, a mi az államnak jelentékeny jövedelmet nyújt. Ezek után, t. ház, én kijelentem, hogy az eddig megkezdett utón tovább haladva, meg fogom a szükséges intézkedéseket tenni a személyszállítás emelésére. Madarász József: Tökéletesen igaza van a minister urnák, midőn Orbán Balázs képviselőtársamnak azt mondotta, hogy itt a magyar királyi államvasutakról van szó, a hol országgyűlési képviselő az igazgató-tanácsban nem alkalmazta tik. Abban is igaza volt, hogy azt, kik vannak a Tiszavidéki vasútnál alkalmazva, szintén nem kellett volna itt felhozni, ez sem e tárgyhoz tartozik s magam is arra kérem t. barátomat, hogy fenntartván magának az esetleg az erre vonatkozó külön indítvány tételének jogát, mostani indítványát vonja vissza. Abban is igaza volt a t. minister urnák, hogy azon kérdésre, arra nézve sem felelt, vájjon az államtitkár ur — a mint azt t. barátom mondta — a Tiszavidéki vastitnál alkalmazva van és hogy ott mennyit kap, mert az én t. barátom akkor, mikor az általános tárgyalás elején voltunk, mind a három pontot előhozhatta volna. De már én részemről nem tartom elégségesnek azon nyilatkozatot, melyet a minister ur arra nézve tett, vájjon a közlekedési minister ur hivatalaokai, ha kiküldetnek, fizetésükön kiviil húznak-e valami javadalmazást; mert csak annyit mondani: ha egész uap kimegy, akkor költsége van és megérdemli, ezt igy oda vetni nem tartom elégségesnek. Én beismerem, hogy azon állami hivatalnokok, ha kiküldetnek, kimennek vagy útiköltséget, vagy az ő fáradságokhoz illő díjazást kapjanak, hanem egyúttal tekintetbe véve azt is, hogy egyúttal államhivatalnokok, tehát semmi esetre annyit, amennyit kapnak azok, kik különben nem hivatalnokok. Hanem én úgy értesültem — óhajtom, hogy ne legyen úgy — és nem is akartam felszólalni, de mivel már beszélünk a dologról, figyelmeztetem a t. minister urat, hogy mikor ezek a hivatalnok urak — minisíeri osztálytanácsosok stb., kimennek nem elég ám, hogy jó napidíjakat számítanak maguknak, hanem egyúttal útiköltséget is jól számítanak fel, vagy ha útiköltséget számítanak fel, hozzá még jó napidíjakat is számítanak. Nem tudom, igy vau-e, a mint mondják. Nagyon tartok tőle, hogy még rosszabbul lesz, mert tudjuk, hogy igy szokott lenni. Én csak figyelmébe ajánlom a t. minister urnák és szeretném, hogy ezt is valamelyik nap tenné le a ház asztalára, kik azon országgyűlési képviselők és melyik vasútnál és mit kapnak. Hisz a törvény megengedi, szabad nekik — de ha azután nekünk képviselőknek tetszik, hogy a télen át egy kis díjat élvezzünk ezen képviselet mellett, akkor ne akadjunk fenn azon, hogy igenis tudjuk meg, mi az a díj és kik élvezik azt. Ehhez nekünk jogunk, kötelességünk van. Ezek azok, melyeket megjegyezni és a t. minister urnák figyelmébe ajánlani kívántam és kérem t. barátomat, miután magam is beismerem, hogy ezen indítvány nem ide való és mi ugyan ellenezzük az egész költségvetést, de nem kívánjuk meggátolni, hogy annak tárgyalása önök által befejeztessék, legyen szíves indítványát visszavonni. Orbán Balázs: Visszaveszem indítványomat. Ivánka Imre: Csak egy rövid megjegyzést engedek meg magamnak. Létezik egy évkönyv, mely minden évben megjelenik — ebben bennfoglaltatnak az összes igazgató tanácsosok nevei; az is benne van, hogy mennyi van engedélyezve az igazgató-tanács díjjazására. Ha valaki azon fáradságot akarja magának venni é*s nagyon sürgős neki a dolog, tessék hozzám küldeni, szolgálok azon évkönyvvel és 2 óra alatt megcsinál-