Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-221

221. országos ülés márczins 10. 1880. 23. behozatalát iparkodott volna minden erővel csök­kenteni, inkább csak a hazai magán gépiparral versenyzett és az által annak a fejlődését is nagyon akadályozta." „Az eddigi tapasztalatokra alapított meg­győződésem szerint az állami gépgyár jelen igazgatóságától többet a jövőben sem igen lehet remény leni. Legczélszerűbbnek tartom tehát a hazai gép­ipar fejlődésének érdekében azt, hogy ha a gép­gyár igazgatása képesebb és mindenesetre magyar szakemberre bizatik. Minden egyéb eddigelé fel­merült megoldása ezen nagy horderejű kérdés­nek, a baj orvoslását csakis továbbra halasztaná és újabb bonyodalmakat hozza létre". Ha a t. közlekedésügyi minister ur fárad­ságot fog venni magának, szakértőket meg­hívni és azokat magánosan meghallgatni, majd akkor meg fogják nevezni azon a hazában kitűnő szakférfiaknak elismert 5, 6, 7, 8, 10 egyént, kik mindnyájan elméleti és gyakorlati tekintet­ben kitűnően képzett gépészmérnökök és kik úgy a hazai, mint a külföldi gépészeti viszonyo­kat igen alaposan elismerik. {Péchy Tamás köz­lekedésügyi minister közbeszól: Hol vannak!) Csak keresni kell s akkor meg fogja találni a t. minister ur. És most még egy pár szót egy másik, a kormánypárt által bizonyára ismert, de általam most meg nem nevezendő jeles gépészmérnökkel érintkezvén, azt mondtam: Csodálatos, hát hiszen Magyarország közlekedési ministere nem vehetett magának példát Oroszország, vagy Japán köz­lekedésügyi vezetésén? Azoknál is el volt hanyagolva az iparügye és mit csináltak? Az oroszok mentek Németországba, Francziaországba és Angliába és felfogadták a legjelesebb egyéne­ket, de nem ám örökre, mint önök itten, hanem felfogadták bizonyos évekre, hogy megtanítsák ott helyben a gépipart és azután azokat alkal­mazzák, kik vezetésök alatt megtanulták. A japánok pedig ugyanezt tették angol és amerikai szakférfiakkal. No hát, t. minister ur, méltóztatik meg­győződni a felől, hogy a t. minister ur meg fogja azt találni Magyarországon is, ha keresi és ha akarja. De én jól tudom, hogy ha egyszer valaki valami hibát követ el, például az a fel­ügyelő bizottság — nem tudom kikből áll — melynek kötelessége volna felügyelni, legalább 1875 óta ily haladást tett a magyar gépipar emelésére nézve. Természetes, hogy azoknak kötelessége szépiteni a mulasztásokat és midőn a ministert aztán meggyőzik a felől, hogy helye­sen cselekedtek, ez nagy baj; majd a költség­vetés tárgyalásakor, ha kell, az iparhoz értő férfiak, reménylem, meg fogják mutatni, hogy az ipar érdekében sem felel meg a gépgyár a maga r hivatásának. En pedig akkor — meglehet — kérni fogom a házat egy bizottság kiküldésére, mely, mert a minister is felelős utóvégre a fel­ügyelő bizottságnak ellenőrzése felügyeleteért, mely megvizsgálja a hiányokat és a gépgyárban történt oly mulasztásokat és hibákat, melyeket most azért sem adok elő, hogy addig el ne símittassanak. {Helyeslés a szélső baloldalon) Nem veszem tudomásul a minister ur válaszát. {Szavazzunk !) Elnök: Méltóztatik a t. ház a közmunka­és közlekedési minister ur által Madarász József képviselő urnák a gépgyár ügyében hozzá intézett interpellatiójára adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Azok, a kik tudomásul veszik, méltóztassa­nak felállani. {Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Most még a pénzügyminister ur fog vála­szolni egy hozzá intézett interpellatióra. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! B. Ozsegovics képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám, melyet, mivel már hosszabb ideje annak, hogy az iuterpellatió meg­tétetett, a t. ház engedelmével felolvasok. {Halljuk !) „1. Mi által indokolja Nagyméltöságod a mostani zágrábi pénzügyi igazgatónak kinevezé­sét, ki az 1868. évi kiegyezési törvénynek 45. §-a ellenére, a horvát-szlavón országos kor­mány előleges közbenjárása nélkül és ugyanezen törvénynek 46. §-a ellenére, mely azt határozza, hogy a hol csak lehetséges, Horvát- és Szlavón­országban a közösügyek elintézésére fennálló hivatalok ezen országok fiai által töltessenek be — ki lett nevezve? 2. Mikor szándékozik Nagyméltóságod a jelenleg alkalmazásban álló zágrábbi pénzügyi igazgatót állomásától eltávolítani és ezen állomásra az 1868. évi kiegyezési törvénynek 45. és 46. §§. értelmében egy másikat legfelsőbb helyre kineve­zésre javaslatba hozni?" Mielőtt t. ház, ezen interpellatióra válaszol­nék, szükségesnek látom a t. ház előtt rövid vonásokban előtüntetni, hogy miért tartottam szükségnek a zágrábi pénzügyigazgatóság veze­tésében változtatást tenni. Ugyanis a zágrábi pénzügyigazgatóság területéhez tartozó igen sok községben az adó főkönyvek, nevezetesen az úgy­nevezett B) tabellák több éven át lezárva nem voltak, több adófizető községben 5—6, sőt 8 éven át voltak egyes adózók, még pedig a legtehet­ségesebbek közül hátralékban. Az ezen adó­tartozások iránti kézbesítési ivekről semmiféle nyilvántartás nem vezettetett s mindezek vég­következménye az volt, hogy Horvátországban egyenes adók fejében 1878. év végével a tartó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom