Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-234

280 234. országos ülés április 6. 1880. eléggé nagy arra, hogy hajózhatóvá tétessék, sőt steier része G-rácztól egészen a magyar határig, már is hajózható állapotba hozatott. Ezen esetben pedig nemcsak az érdekelt vidék, hanem Magyarország fog nyerni egy új vizi utat, oly utat, mely az ország csaknem összes hajózható vizeivel kapcsolatban állván, ez által a Magyaros Steierország között máris létező élénk kereskedelem újabb lendületet és terjedelmet fog nyerni. A legközelebb álló indok azonban az, hogy a Dunántúlnak egyik legszebb, legtermékenyebb része elpusztul és annak bár többnyire vend- és horvátajku, de azért kiválóan hazafias érzületű {Igaz! Ugy van! a szélső halfelöl) lakosai tönkre mennek, ha az ország ő rajtuk nem segít, mert a Mura egész hosszában, de különösen Deklezsin, Bisztricze, Novakovecz és Podturen, Szemenye és más községek határaiban, évenkint száz meg száz holdakra menő virágzó réteket és termékeny szántóföldeket sodor magával és azokból termékeden homok- és kavics zátonyokat alkot. A múlt évben, csak a Muraköz 2 járásában mintegy 6 D mértföldnyi területet árasztott el. Domborún, Légrádon roppant pusztításokat tett. Kottoribau, Zalamegye egyik legvirágzóbb községében 200 házat döntött össze és csaknem 2000 embert tett földönfutóvá. Rátka község határában a hegy oldalát mosta alá és mossa folytonosan elannyira, hogy az arra vezető megyei utat teljesen tönkre tette és a közlekedést ott megakasztotta, sőt Eátka község házai közül is már többet egészen elsöpört; szóval a Mura folytonosan ront-bont, pusztít és csak tavaly annyi bajt, annyi nyomort okozott, hogy a kártvallottak jajveszékeléseit csak a még nagyobb szegedi katasztropha nyomhatta el. A bajon vízszabályozási társulatok által segíteni nem lehet, mert eltekintve attól, hogy az érdekelt községek anyagi ereje a folytonos küzdelemben és önvédelemben már kimerült, a jelen esetben az ártér és érdekeltségi arány sem volna meghatározható, c nélkül pedig vízszabályozási társulat nem is képzelhető, mert a Mura nem ugy, mint más folyók iszapoiás, vagy posványok előidézése, hanem az által okoz károkat, hogy medrét minduntalan változtatva, előre meg nem határozható helyeken és időben termékeny földeket sodor magával és egész községeket, egész községeknek a házait fenyegeti végveszélylyel. A vízszabályozási társulatok indító oka és czclja azon haszon, a mely az ármentesítetí terület meg-, illetve visszanyeréséből áll; itt a jelen esetben azonban nem arról van szó, hogy mi egy* s községeknek ilynemű hasznot hajtsunk, hanem arról, hogy azok az enyészettől, a különben elkerülhetetlen tönkrejutástól megmentessenek. {Igaz! Ugy van! a szélső halon.) És miután én arra, hogy ez eléressék, Apáthy t. képviselőtársam indítványát nem tartom elégségesnek, bátor vagyok a képviselőház elé egy határozati javaslattal járulni, a mely oda irányul, hogy utasítsa a ház a közmunka és közlekedési mimstert, hogy a Murának szabályozása iránt intézkedjék és ez iránt mielőbb tegyen jelentést a háznak. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Péchy Tamás közmunka és közlekedésügyi minister: T. ház! Legelőször is ezen utóbb benyújtott határozati javaslatra nézve vagyok bátor azt mondani, hogy efféle határozati javaslatokat nagyon óvatosan kell a háznak fogadnia, bár be kell vallanom, hogy tökéletesen igazat adok a képviselő urnák arra nézve, hogy a Mura mentén igen veszélyes és nehéz körülmények állottak elő; be kell vallanom, hogy a Mura vidék helyzetét nehezíti azon körülmény, hogy a folyó egy része nem Magyarországon esik; be kell vallanom, hogy azon résznek, mely nem Magyarországon esik, a szabályozási munkálatok folytán, súlya még inkább Magyarországra esik és hogy ennek következtében, az ország részéről is tenni kell valamit. De e részben már történt intézkedés akkor, midőn egy erre vonatkozó kérvény a közlekedési miuisternek kiadatott, hogy tanulmányozvén a kérdést, tegyen intézkedést. Ezen határozati javaslat azonban, melyet a t. képviselő ur beadotí, tovább megy már, mert ez már involválja azt, hogy a Mura folyó a t. ház által, az országos költségen szabályozandó folyók sorába vétessék föl, holott kérdés, vájjon annak szüksége előáll-e, vagy nem. Én a magam részéről, a mint azt Apáthy István képviselő ur is kifejtette, azon módot tartanám helyesnek, hogy azon műveletek csakugyan megtétessenek, de ne ugy, hogy a t. ház kimondja, hogy a Mura az ország által szabályozandó folyók sorába fölvétessék. Hiszen az országnak számos olyan folyója vau ; mint a Mura. Én az ilyen vizekre nézve azon vélekedésben vagyok, hogy tenni kell az érdekelteknek és tenni kell azon töi vény hatóságnak, melynek területén az illető folyó fekszik és tenni kell az országnak is; de hogy azt az ország egészen saját terhére vállalja át, azt nem tudnám ajánlani, mert ennek költsége legalább is kétszázezer frtnyi összeggel fogna a ministeri költségvetésben a legközelebbi években, évenként megjelenni. Én mindezeknél fogva azon vélekedésbe volnék, méltóztatnék a t. ház, Apáthy István t. képviselő ur indítványát elfogadni és azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Lehetne pedig ezt Veszter Imre határozati javaslatával együtt oda utasítani, de most itt nem tartanám helyesnek ezek felett határozni. (Élénk helyeslés.)