Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-234

280 234. országos ülés április 6. 1880. eléggé nagy arra, hogy hajózhatóvá tétessék, sőt steier része G-rácztól egészen a magyar határig, már is hajózható állapotba hozatott. Ezen eset­ben pedig nemcsak az érdekelt vidék, hanem Magyarország fog nyerni egy új vizi utat, oly utat, mely az ország csaknem összes hajózható vizeivel kapcsolatban állván, ez által a Magyar­os Steierország között máris létező élénk keres­kedelem újabb lendületet és terjedelmet fog nyerni. A legközelebb álló indok azonban az, hogy a Dunántúlnak egyik legszebb, legter­mékenyebb része elpusztul és annak bár több­nyire vend- és horvátajku, de azért kiválóan hazafias érzületű {Igaz! Ugy van! a szélső hal­felöl) lakosai tönkre mennek, ha az ország ő rajtuk nem segít, mert a Mura egész hosszá­ban, de különösen Deklezsin, Bisztricze, Nova­kovecz és Podturen, Szemenye és más községek határaiban, évenkint száz meg száz holdakra menő virágzó réteket és termékeny szántóföldeket sodor magával és azokból termékeden homok- és kavics zátonyokat alkot. A múlt évben, csak a Muraköz 2 járásában mintegy 6 D mértföldnyi területet árasztott el. Domborún, Légrádon rop­pant pusztításokat tett. Kottoribau, Zalamegye egyik legvirágzóbb községében 200 házat dön­tött össze és csaknem 2000 embert tett földön­futóvá. Rátka község határában a hegy oldalát mosta alá és mossa folytonosan elannyira, hogy az arra vezető megyei utat teljesen tönkre tette és a közlekedést ott megakasztotta, sőt Eátka község házai közül is már többet egészen el­söpört; szóval a Mura folytonosan ront-bont, pusztít és csak tavaly annyi bajt, annyi nyomort okozott, hogy a kártvallottak jajveszékeléseit csak a még nagyobb szegedi katasztropha nyom­hatta el. A bajon vízszabályozási társulatok által segíteni nem lehet, mert eltekintve attól, hogy az érdekelt községek anyagi ereje a folytonos küzdelemben és önvédelemben már kimerült, a jelen esetben az ártér és érdekeltségi arány sem volna meghatározható, c nélkül pedig vízszabá­lyozási társulat nem is képzelhető, mert a Mura nem ugy, mint más folyók iszapoiás, vagy pos­ványok előidézése, hanem az által okoz károkat, hogy medrét minduntalan változtatva, előre meg nem határozható helyeken és időben termékeny földeket sodor magával és egész községeket, egész községeknek a házait fenyegeti végveszély­lyel. A vízszabályozási társulatok indító oka és czclja azon haszon, a mely az ármentesítetí terület meg-, illetve visszanyeréséből áll; itt a jelen esetben azonban nem arról van szó, hogy mi egy* s községeknek ilynemű hasznot hajtsunk, hanem arról, hogy azok az enyészettől, a külön­ben elkerülhetetlen tönkrejutástól megmentessenek. {Igaz! Ugy van! a szélső halon.) És miután én arra, hogy ez eléressék, Apáthy t. képviselő­társam indítványát nem tartom elégségesnek, bátor vagyok a képviselőház elé egy határozati javaslattal járulni, a mely oda irányul, hogy utasítsa a ház a közmunka és közlekedési mims­tert, hogy a Murának szabályozása iránt intéz­kedjék és ez iránt mielőbb tegyen jelentést a háznak. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Péchy Tamás közmunka és közlekedés­ügyi minister: T. ház! Legelőször is ezen utóbb benyújtott határozati javaslatra nézve vagyok bátor azt mondani, hogy efféle határozati javas­latokat nagyon óvatosan kell a háznak fogadnia, bár be kell vallanom, hogy tökéletesen igazat adok a képviselő urnák arra nézve, hogy a Mura mentén igen veszélyes és nehéz körül­mények állottak elő; be kell vallanom, hogy a Mura vidék helyzetét nehezíti azon körül­mény, hogy a folyó egy része nem Magyar­országon esik; be kell vallanom, hogy azon résznek, mely nem Magyarországon esik, a szabályozási munkálatok folytán, súlya még inkább Magyarországra esik és hogy ennek következtében, az ország részéről is tenni kell valamit. De e részben már történt intézkedés akkor, midőn egy erre vonatkozó kérvény a köz­lekedési miuisternek kiadatott, hogy tanulmányoz­vén a kérdést, tegyen intézkedést. Ezen határozati javaslat azonban, melyet a t. képviselő ur beadotí, tovább megy már, mert ez már involválja azt, hogy a Mura folyó a t. ház által, az országos költségen szabályozandó folyók sorába vétessék föl, holott kérdés, vájjon annak szüksége előáll-e, vagy nem. Én a magam részéről, a mint azt Apáthy István képviselő ur is kifejtette, azon módot tartanám helyesnek, hogy azon műveletek csak­ugyan megtétessenek, de ne ugy, hogy a t. ház kimondja, hogy a Mura az ország által szabályo­zandó folyók sorába fölvétessék. Hiszen az országnak számos olyan folyója vau ; mint a Mura. Én az ilyen vizekre nézve azon vélekedésben vagyok, hogy tenni kell az érdekelteknek és tenni kell azon töi vény hatóságnak, melynek területén az illető folyó fekszik és tenni kell az ország­nak is; de hogy azt az ország egészen saját terhére vállalja át, azt nem tudnám ajánlani, mert ennek költsége legalább is kétszázezer frtnyi összeggel fogna a ministeri költségvetésben a legközelebbi években, évenként megjelenni. Én mindezeknél fogva azon vélekedésbe volnék, méltóztatnék a t. ház, Apáthy István t. képviselő ur indítványát elfogadni és azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Lehetne pedig ezt Veszter Imre határozati javaslatával együtt oda utasítani, de most itt nem tartanám helyes­nek ezek felett határozni. (Élénk helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom