Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-234
278 334. erszágos ülés április 6.1880. Sürgős munkákra és állami kezelés alatt nem iUó folyókra segélykép 40,000 frt. Apáthy István: T. ház! A múlt évi és a/, idei rendkívüli időjárás minden kétségen felül helyezte azt, hogy az országnak alig van vidéke, melynek az állami közkezelés alatt nem álló folyók pusztításai ellen védekezni, e czélból anyagi erejét igen gyakran felülhaladó védelmi építkezéseket tenni ne kellett volna, vagy tenni ne kellene. Az ily munkákra, a mennyiben azok az egyes vidékek, vagy községek anyagi erejét meghaladják, beleértve a Vágvölgyön teljesítendő munkálatokat is, előirányoztatott 40,000 frt. Nem vagyok ugyan azon helyzetben, hogy az ország egyes részeiben az érintett irányban teljesítendő összes munkálatoknak és az azokra fordítandó költségeknek teljes áttekintését nyújthatnám, de azt hiszem, hogy a rendelkezésemre álló adatokkal is sikerülend a t. házat meggyőzni arról, hogy az előirányzott 40.000 írttal a kormány távolról sem képes megfelelni a jogosan támasztható igényeknek és hogy ennélfogva a ezélt, mely miatt a 40,000 frt megszavaztatnék, távolról sem képes elérni. T. ház! A közlekedésügyi miuister, hogy egy igen virágzó és két ezer leieknél többet számláló községet a pusztulás veszélyétől megmentsen, a múlt évben kénytelen volt 10,000 irtot utalványozni. Ez történt a Zala megyében levő Alsó-Danboru község részére. Ezen 10,000 frttal a veszély és baj pillanatnyilag elhárittatott ugyan, de gyökeresen orvosolva nem lön, sőt a dolog ma ugy áll, hogy ha a már megkezdett védelmi munka teljes erővel nem lesz folytatva, a bekövetkezhető és a bekövetkezendő nyári áradás, az egész eddigi munkálatot és annak összes eredményeit el fogja söpörni. Az e tekintetben teendő munkálatok teljesítésére az eddigi felvételek szerint, ha nem iöbb, legalább is 14,000 frt kívántatik. Ha már most ezen 14,000 frt az érintett és minden kétségen kivül sürgősnek tekintendő munkálatok teljesítésére kiutalványoztatnék, akkor maradna a többi összes folyóknál teljesítendő munkálatokra, beleértve a Vág-folyónál teljesítendőket is. 26,000 frt. Azonban, t. ház, ezen összeg terhére máris — nem értve bele a Vág-folyónál teljesítendő munkálatokat — a közlekedésügyi ministeriumnál oly tetemes összegek kérettek sürgős munkálatokra, hogy ha azok kiutalványoztatnak, a Vág-folyónál teljesítendő munkálatokra ez előirányzott 40,000 frtból csak 20,000 frt maradna. Ugyanis az érintett összeg terhére a közlekedésügyi ministeriumnál kiutalványoztatni kéretnek a következő összegek : Zalamegye által a Wernsee melletti Mura átmetszésre 2,400 frt; Alsó - Fejérmegye által Alvincz városnak a Maros elleni biztosítására 5,000 frt; Borsodmegye által a u.-esécsi Sajópart-szaggatások meggátlására 8,580 frt 85 kr. és Barsmegye által a Garan pusztításainak meggátlására 10,000 frt. Ezek összesen oly összeget tesznek, t. ház, hogy ha ezek kiutalványoztalak, a Vágfolyónál teljesítendő munkálatokra csak 20,000 forint maradna. Azonban, t. ház, ha ezen költségek mind nem volnának, még akkor sem lenne ezen 40,000 frt elegendő arra, hogy a kormány az ország egyes vidékei részéről támasztandó igényeknek megfelelhessen. Ugyanis nemcsak a kincstárnak, hanem az ország egy nevezetes részének jól fel fogott érdekében kincstár, illetőleg az ország kénytelen lesz legközelebb egy fontos vizi muukálatlétesítését lehetővé tenni és ez a Mura szabályozása, A Mura, t. ház, tudvalevőleg a legközelebbi években Stájerországban országos költségen szabályoztatott. Ezen szabályozásnak az a közvetlen következése a Mura által érintett vidékre, hogy a viz, a mely az áradás ideje alkalmával Stájerországból szabad lefolyást nyerve, rohamosan tör Mag) 7 arország határán át, a partvidékeket kérlelheti énül pusztítja és egyaránt kárt tesz a magán és közvagyonban. Midőn a Murának szabályozása köztudomású lett, az érintett vidékek rettegve néztek a bekövetkezhető katastrophák elé és a tények igazolták, hogy ezen rettegés nem volt alaptalan. Már két alkalommal a Mura szabályozása óta, oly katastrophák sújtották Magyarország egyes részeit, a melyek következéseit ma még nem lehet kiszámítani. Először is a múlt évben, a májusi áradás alkalmával a Mura oly erővel tört át a magyar határon, hogy oly vidékeket is elborított, melyek azelőtt vízmentesek voltak. Elborította Zalamegye egy virágzó községét, a vaspályát, az indóházat, a mire soha senki nem gondolt volna, elborított hat mértföldnyi területet, elborított 50,000 frt értékű államutakat és hidakat, melyeknek teljes helyreállító szükséges összegek hiányában, még máig sem volt lehetséges. Ezen év elején, t. ház, a Mura áradása elsöpört két nevezetes objectumot: a szerdahelyi és a letenyei hidat. Ezen két objectum helyreállítása, az eddigi költséget véve fel alapul, bele fog kerülni legalább 200,000 frtba. így állván a dolgok, t. ház, felmerülhet az a kérdés, hogy nem lehetne-e a Murát is, mint az ország más folyóját, társulás utján és társulati segélyezésével szabályozni. Ez, t. ház, több okból nem vihető keresztül; és pedig mindenekelőtt azért nem, mert a szabályozandó folyónak nincsenek árterei, melyek a szabályozási költségek ellenértékét képezhetnék. Másrészről a Mura folyása oly különböző
