Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-233
233. országos ülés április 5. 1880243 erdőhivatal nem fog kárral dolgozni, ha colíegáját, a közlekedési minister urai rábeszéli, a már 9 év előtt törvénybe iktatott — csak 6 kilométer hosszú — gyéres-tordai szárnyvasat kiépítésére. T. ház! Soha se roszaltam, ha a kormány egyes vidékek emelésére áldozatot hoz; de csak a méltányosság határai köztt s ha a kereskedéssel éppen nem biró Nagy-Szebeunek egy 5 mértföldnyi zsákvasutat építtetni jónak látták: akkor megkívánhatjuk, hogy a hazafias Tordától egy 6 kilométernyi vasutat ne tagadjanak meg, a midőn az állam jól felfogott érdeke is azt parancsolólag követeli, (ügy van! ügy van! a széls'ó halott.) De, t. ház! mindezen csak röviden érintett fontos indokok mellett, van egy filautropieus indok is. Az ínséges munkákra ez évben költeni kell az államnak s éppen a rosztermésíí Mezőség és az éhínségnek elébe néző havasvidék központján fekvő Tordán merül fel az ily ínséges munka elkerülhetlensége. A gyéres-tordai szárnyvonal nemcsak tracirozva, hanem annak előmunkálata és költségvetése is el van készítve; nem áll tehát semmi útjában annak, hogy a tavasz megnyíltával, amiak földniunkálatai azonnal kezdetüket vegyék. Ezt kívánja első sorban az állam érdeke, a megalkotott törvény tisztelete, a törvényhozás méltósága hozott határozatának kötelező ereje. Ezt követeli a méltányosság, a nemzeti érdek és az éhínségnek enyhítése; bátor vagyok azért a fennebb kifejtett indokok alapján a következő indítványt beterjeszteni és elfogadásra ajánlani. (Elénk helyeslés, a szélső baloldalon.) „Indítvány. A közmunka és közlekedési miuister költségvetéséhez. Miután az 1870. évi XLVII. t. ez. 1. §-a határozottan kimondja, hogy a keleti vasúi kiegészítését alkotó gyéres-tordai szániyvasut kiépítendő, miután az állam érdeke s főleg a tordaí sóakna kellő kihasználása, az ottani államjavak s fausztató készülékkel egybekötött műfurész és faraktár érdeke különben is a rövid pályatest kiépítését nélkülözhetlenné, ama vidék ínségeseinek a munkaadást elodázhatlanná teszik : A közmunka és közlekedési minister utasitiatik, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a máirégen tracirozott és mérnökileg előkészített gyérestordai szárnyvonal földmunkálatai már e tavasz kinyiltával megkezdessenek. Az arra szükségelt költségek iránt póthitelt terjesztvén a törvényhozás elé. Baros Béni: T. ház! Az eddig lefolyt költségvetési vitában a háznak majdnem minden szónoka és maga a tisztelt ministerelnök ur is constatálta azt, hogy az állam pénzügyi helyzete igen kedvezőtlen és hogy az állam pénzügyi helyzete komoly aggodalmakra ad okot, hogy ezen aggodalmas helyzetnek kisebb-nagyobb mértékben magunk vagyunk okai, röviden, hogy rosszul gazdálkodtunk s rosszul gazdálkodunk. Midőn ezt be kell vallanunk, hiszem, hogy mindenki e házban érzi, kell hogy érezze azon kötelességet, — mi, kik az ország lakosainak bizalmából állunk e helyen, hogy midőn bevalljuk hibáinkat, egyúttal kutassuk annak kútforrását, hogy rámutassunk annak okaira, megjelölvén másfelől azon módokat, melyekkel az ország pénzügyi helyzetét kedvezőbbé tehetjük. Miután pedig t. ház, mi a költségvetés számaival formailag hiába foglalkozunk, mert a számokon most már az évnek ily előrehaladott szakában nem változtathatunk, azokat meg kell szavaznunk, mert ezt az államgépezetnek, habár kissé döczögős menete megkívánja, feladatunk most csak az lehet, hogy a számoknak, melyek különben az ország helyzetét élénken tárják elénk, alapokait kutassuk, egy szóval azon alapelvek felett vitatkozzunk, melyek e kedvezőtlen számok későbbi módosítására módot nyújtanak. Azért, t. ház, habár igen gyakran hallottam azt ernlitíetni, hogy a költségvetési általános viták időrablók, mégis azt hiszem, hogy nekünk kötelességünk e feladatunknak az általános viták által megfelelni s egyúttal kötelességünk az is, hogy a költségvetés egyik legjelentékenyebb részében, azon ügyekben, melyek a költségvetés tételeire a legnagyobb befolyással bírnak, t. i. a közlekedési ügyekben és ezek helyzete és állásában magunkat teljesen tájékozzuk s ez ügyek kedvezőilen helyzetének indokairól, e helyen egész őszinteséggel nyilatkozzunk. A költségvetés államháztartás eredményeire, a közlekedési ügyek valóban a legnagyobb befolyással vannak. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy csak maguknak a kiépített vasutaknak értéke több százmillióra rúg, aligha csalódom, ha azt állítom, hogy a nyilvános közutaknak vírtéke 100 millión felül áll, hazánk vizei, a vizi utak megmérhetetlen értéket képviselnek, nyilvános épületeink, egyéb vállalataink, egy szóval mindazon objectumok, melyek a közlekedésügy keretéhez tartoznak, melyeknek helyesebb kezelése, kihasználása, felügyelete a közlekedési ügyek vezetőinek gondoskodása alá tartozik, mondom, ezeknek értéke jóval meghaladja az egy milliárdot. Én, t, ház, ki nyilvános pályámon, mint hivatalnok, — sajnos, hogy nem a magam s hanem — a mások ügyeit kezeltem, ki legjobban tudom, mily végtelen nehézséggel kell megküzdeni annak, ki a közlekedési ügyeknek csak parányi részecskéjével foglalkozik is, ki tudom, mely véghetetlen nehéz feladat az, hogy egy
