Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-230

224 230. országos ülés márczins 20. 1880. nának története, mint már előbb megkezdtem, következő: A harminczas évek vége felé a kincstári bányászat szakközegei körében azon kérdés merült fel, vájjon a mélység vizei gépek által emelendők és a gépek általi emelés czélszerü-e? Azonban elejtették azért, mert a bányavizek nagyon marók és a gépek igen hamar elromlanak. Ennek folytán 1839-ben felterjesztette a selmeczbányai bánya gróf azon jelentését, a melyben az akkori kormányszéknél indítványba hozta, bogy a körmöczbányai mélységi vizek egy, a Gaiamvölgyön nyitandó altárna által vezettessenek le. 0 Felsége 1841-ben ezen altárna építését engedélyezte akkép, hogy az egész altárnának kiépítésére 543,640 frt előirányoztassék és hogy az 20 év alatt elkészíttessék, évenkint 30,000 frt költetvéu rá. Eddig volt a megállapodás és most jött a végrehajtás. 1841-től 1845 végéig kellett volna 150,000 frtot elkölteni és elköltöttek mindössze 19,835 frtot, az évi 30,000 frt helyett 3000 frtot évenként. 1845 végén Körmöczbánya városa ő Felségéhez kérvényt intézett, hogy rendelje el, miszerint kifejezett királyi akarata erélyesen végrehajtassák. Ennek következtében azután hozzáláttak és lS59-ig beleépítettek 381,895 frtot. Az egész hosszúságból, a mely teszen 7484 ölet, kivájtak ezen évek alatt 1827 ölet, ugy, hogy mai napig is kivájatlan van 5802 öl és beleépítették az előirányzott költségnek majdnem 7

5 részét. 1859-ben jött egy béesi bányatanácsos, Scheuchenstuel báró és ez egyszerűen ugy találta, hogy olcsóbb a körmöezbányai kincstári bányászat mélységi vizeket gépekkel emelni, ennek folytán ott hagyták az altárnát és azután emelték a vizet, ugy, hogy elfulladt a bányáknak azon része is, a hol még dolgozni lehetett és erre elköltöttek évenkint 16—17,000 frtot. 1872 után a dolog szünetelt, a mennyiben a már kivájt 1800 néhány ölet, ugy a hogy, üzemben tartották, a mennyiben évenkint 500 frtot ráköltöttek. Már most odajutottunk, hogy az államkincstár, ha ez tovább így folytattatik, ezen altárna építése által évről évre megújuló és nagyobbodó üzemi deficit miatt, kénytelen lesz a bányászattal felhagyni. Az utolsó időkben azonban, ugy látszik, azon szegény vidéken egy csillag jelent meg és egy hazánkban bizonyára nagyon gyéren található bányászszakférfiu, a milyen talán Európában is kevés van, jött Selineezbányára bányaigazgatónak, t. í.: Pech Antal ministeri tanácsos, a ki a szokás ellenére hozzálátott a dologhoz, átvizsgálta az eddigi üzemet és azon meggyőződésre jutott, ^ hogy — hacsak a kincstár eddig befektetett tőkéjét nem akarja elveszteni, hacsak egy egész vidéket nem akar keresetképtelenné tenni, nem marad egyéb hátra, mint ismét ott kezdeni a siralmas helyzet javítását, a hol 1841-ben kezdték. Azt hiszem, meg fogja engedni a t. ház, hogy én ezen altárna építésének szükségességére nézve idézzem az említett ministeri tanácsos szavait. (Halljuk! Olvassa.) „A körmöczi bányászat fenntartása mellett nagy fontosságú nemzetgazdászati okok is szólnak. Körmöcznek hegyes, kopár vidékein azon lakosság, mely 100 év óta a bányászat mellett keresi kenyerét, a bányászat nélkül egyáltalában fenn nem tarthatná magát; ezen szorgalmatos, iparkodó és szerény igényekkel biró, békés jellemű lakosság, mely már most is a bányászat élénkségének hanyatlása óta, gyakran küzködik éhséggel és gyakran kénytelen kenyerét fűrészporral kevert lisztből készíteni; ezen lakosság, mely minden szegénysége daczára, pontosan leróvja az állam iránti tartozását, a bányaművelés felhagyása után rövid idő alatt teljesen elpusztulna és földönfutóvá lenne, vagy pedig közvetlenül az állam segélyére és az ország könyörületességére szorulna." Éti azt tartom, hogy egy tekintélynek ezen kijelentése magában véve is felment attól, hogy ezen kérdést, a körmöczbányai Nándor altárna üzembe vételét és fenntartását, tovább is indokoljam. De tekintettel a praelimiuált összeg csekélységére, megvallom, nem birom felfogni, milyen legyen az az üzem, melyet ezen 25,000 írttal a kincstár folytatni akar. Ugyancsak az általam említett m'nistertauácsos ur, az üzem berendezésének költségeit 400,000 írtra praeliminálta és az évi üzemet 240,000 frtra. Evvel szemben az előirányzott csekély összegnek más czélja nem lehet, minthogy az ablakon kidobassék. T. ház, vagy akarjuk a bányaiparnak egy ágát oly vidéken, a hol nincs más kereseti forrás, fenntartani, vagy nem. Ha igen, akkor a megkívántató összeg megszavazandó, a második esetben pedig még ezen 25,000 frtot is törölni kell és 20—24,000 frtnyi lakosságot földönfutóvá kell tenni. Ez okból bátor vagyok a következő határozati javaslatot beterjeszteni. (Olvassa): „Határozati javaslat: r A pénzügyminister 1880. évi költségvetés „Átmeneti kiadások és beruházások". Beruházások I. fejezen 1—-9. czíme, 4. tételéhez : A körmöczbányai Nándor altárna kivájására megszavaztalak 200,000 frt." Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister. T. ház! A körmöczbányai Nándor altárna üzemének mikénti folytatására nézve, kétségtelenül kell határozni, mert oly bányaipar megkezdéséről van szó, mely milliókra menő befektetéseket