Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-229
210 £29. országos ülés ntórezius If. 1880. ismétlésekkel, hanem szorítkozom egyszerűen a kérdésben forgó 3% késedelmi kamat elemzésére, mely a beváltott érezek és marák fémérték maradványa összegéből a király nevében adott szó ellen, igazságtalanul és a nemzetgazdászat, a nemzeti vagyon kárára a beváltó bányaiparostól elvonatik. (Helyeslés.) Az e czímen a magán fémbányaipartól évenkint elvont összeg az előttünk fekvő kimutatás szerint 1879-ben már csak 15,413 írttal vétetett fel; tanúság ez, hogy a magán fémbányaipar mind szűkebb és szűkebb korlátok közé szorittatik, pedig éppen a magán ipar az, mely által az állam a fémbányaiparral járó közvetett nagy előnyökben, minden koczkáztatás nélkül részesittetik. Azt mondám, hogy azon 3°/° kamat a királyi szó ellenébe vonatik el; ime az 1833. nov. 16-án 8468. sz. a. kibocsátott udvari leiratnak 22-ik szakasza ezt tartalmazza : >Inzwischen hat die a. h. Gnade Seiner Majestät, berücksichtigend, dass die Gewerke mit unsicherem und lange Zeit nutzlosen Aufwande beträchtlicher Capitalien. mit Anstrengung aller Kräfte, und nicht selten mit Aufopferung ihrer Gesundheit in steter Gefahr des Lebens, zur Bereicherung der Nation und Belebung aller Gewerbs- und Industrie-zweige aus dem Schosse der Erde die edlen Metalle zu Tagé fördern, die bestehenden Hüttenwerke mit allén ihren Wohn-.Manipulations- und WasserGebäuden so wie die Benützung der pro Montano reservirten Wälder zu überlassen, und die Zinsen der von Jahr zu Jahr nothwendig werdenden Betriebs-Capitalien aus a. h. Gnade j nachzusehen geruhet.« Csanády Sándor (közbeszól): Mit jelent ez magyarul ? Stoll Károly: Ez annyit tesz, hogy _ a király elismervén azt, hogy a bányászat saját áldozatai által a nemzet vagyonát szaporítja, hogy kenyerét a bányász életveszélyek köztt keresi, elengedte azon üzemi költségek után fizetni szokott 3%-os kamatot, a mely eddig érvényben volt. A legfelső leirathoz, mely a fémbányaipar j nagy fontosságát, a magán iparosok által kocz- ; káztatva hozott nagy áldozatokat és az életveszélyt, melyben az ez ipart űzők forognak, oly hiven kitünteti, nem kell kommentár. (Helyeslés). Azt mondám továbbá, hogy azon kamat igazságtalanul vonatik el. Eltekintek azon számtalan millióktól, melyek századokon át a beváltott összegekből, a beváltási önkény mellett az iparosoktól elvonattak, és melyeknek egy kis morzsája bányaerdők és bányauradalmak, átengedése által megtéríttetett, hanem igénybe veszem azon egy pár milliót, melyekkel a bányaiparosok 1849 után az által károsíttattak, hogy a kohóköltségek, a beváltott arany- és ezüstértékből agio-megtérítés nélkül vonattak le, Az igazságtalanul elvont összegekből bőven kitelik a bányaigazgatósági pénztárakkal 1867-ben a magyar kormánynak átadott közel kétmilliónyi pénztári készlet, melyből a beváltott fémek szabad maradványa fizettetik. Hogy azon kamat a bányaipar és a nemzeti vagyon kárával vonatik le, arról tanúságot tesznek azon szegényebb érez és mára mázsáinak ezrei, melyek természet szerint a tartalmasabbakkal fejtetnek, de mert a mesterségesen megnehezített beváltási viszonyok súlya alatt, sokszor csak pár krajczárral nem ütik meg a mértéket, hely szűke miatt a vizbe dobatnak és az ár által fémeikkel együtt elmosatnak. Ezeknek rövid előadása után kérem a tisztelt pénzügyininis ter urat, méltóztassék indokaimat beható bírálat alá venni és azon káros és igazságtalan késedelmi kamatot hovahamarább törölni. (Helyeslés.) Én és társaim bizunk a tiszt, minister úr igazságos és a körülményekkel számoló eljárásában, mert kérelmünkre felülvizsgálat alá vétette a beváltási próbákat és most kezeiben vannak az azt kitüntető eredmények, miszerint a beváltási próbák csakugyan megbizhatlanok; mi hiszszük, hogy a t. minister úr a noli me tangere gyanánt őrzött beváltási szabályokat is, hozzáértők befolyásával, beható bírálat alá veendi és a nagyon változott viszonyokhoz idomítva, azokban egyöntetűséget hozand létre és ezzel lendületet szerzend a szorongatott magán férnbányaiparnak, a nemzetgazdászatnak. (Helyeslés). Gr. Szapáry Gyula p éaz ügy minister: Nem tartottam méltánytalannak azt, hogy a fémbeváltás költségeihez némileg járuljanak azok is, kik annak leginkább hasznát veszik. De ha ez a bányászat és avval összeköttetésben némileg a nemzetgazdasági érdekek kárával jár, a mint ezt a képviselő úr előadta, én kijelentem a t. képviselő úrnak, hogy e kérdéssel foglalkozván, a jövő évi költségvetés előterjesztése alkalmával, erre nézve nyilatkozni és nézetemnek efelett a költségvetésben is kifejezést fogok adni. Most azonban arra kérem a t. házat, méltóztassék azon tételt, melyet maga a képviselő úr sem ellenez, elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Csanády Sándor: T. ház! Nem vagyunk határozatképesek; nem lehet határozatot hozni (Felkiáltások: Künn vannak: Tessék csengetni!) Elnök: Kérem a jegyző urakat, hogy a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni méltóztassanak. (Megtörténik. Felkiáltások baljélöl: Csak98-an ?