Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-229
902 S2». országos ülés márczms 19. 1S80. jéig való felfüggesztése említtetik és ebből azt lehetne következtetni, hogy ez csak a mezőgazdasággal foglalkozókra értendő, méltóztassék a pénzügyminister ur a ház előtt kijelenteni, hogy csakugyan csupán a mezőgazdaságot űzők vétetnek-e ki, vagy pedig átalános szabályrendeletet méltóztatott kibocsátani a végrehajtás felfüggesztésére nézve, tekintet nélkül arra, hogy az érdekelt helyeken lakó polgárok mezőgazdasággal, vagy pedig más iparral foglalkoznak 1 ? E kérdésemre nyerendő válasz után fenntartom magamnak a jogot módosítványom benyújtására. (Helyeslés balfelol.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A törvényhatóságokra nézve átalánosságban intézkedés történt, hogy az országban mintegy 40 törvényhatóságban függesztetett fel az adóvégrehajtás, mely a törvényhatóságok kérelmére — és ez az átalános szabály -— a mezőgazdasággal foglalkozókra és azokra terjed ki, a kiknek adója száz forintnál nem nagyobb. Ott azonban, a hol kivételes intézkedések szüksége forgott fenn, szintén a törvényhatóság kívánatára kiterjesztetett ezen intézkedés a mezőgazdasággal foglalkozókon kivül azokra is, a kiknek adója 300 frtnál nem nagyobb. Azt hiszem, t. ház, hogy ez az intézkedés a méltányosságnak tökéletesen megfelel és hogy a dolog természetéből folyik az, hogy ezt az egész országra és azon vidékre kiterjeszteni, a hol ennek szüksége fenn nem forog, nem lett volna czélszerü. {Helyeslés, jobbfelöl.) Irányi Dániel: Természetesnek találom, t. ház, hogy az adóvégrehajtás felfüggesztése az egész országra nem terjesztetett ki, de hogy azon városokban lakó iparosokra, mely városoknak az adóhalasztás megadatott, nem terjed ki, azt minden esetre sérelmesnek találom, mert azon iparosok csakugyan a földművesek után élnek. Ha a mezei gazdának nincs termése és pénze, az iparosnak és kereskedőnek nincs keresete s nincs miből fizetni az adót. Egyébiránt, miután azon ellenindítvány, melyet előbb bátor voltam megtenni, nem fogadtatott el, nem fogom azt ezen szakasznál ismételni s illetőleg azon sérelem orvoslását hiába megkísérlem, hanem legalább arra kérem a t. házat, méltóztassék ezen szavak helyett: >aratás idejéig* ezeket tenni > aratás utánig.« Mert az nem közönyös, vájjon a mezei gazda behordta kicsépelte, s eladta-e a termését, vagy pedig mihelyt az aratás ideje bekövetkezik, tőle mindjárt végrehajtás utján hajtatik be az adó. Remélem, ez a legcsekélyebb, a mit a t. pénzügyminister ur megtehet. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelmök: T. ház! Mindenekelőtt szabad legyen csak annyit megjegyeznem, hogy előttem szólott igen t. képviselő úr, nézetem szerint nem jól fogta fel a pénzügyminister úr nyilatkozatát, mert azon nyilatkozat csak arra vonatkozott, hogy általánosságban hány megyében történt ily intézkedés és kikre helyeztetett a fősúly, azaz a földbirtokosokra. De megmondta azt is, hogy sok helyt azonban egész községeknek adatott meg a halasztási engedély átalánosságban. No már ott, a hol egész községeknek adatik meg átalánosságban, ott a kisiparosok sincsenek kivéve, azok is benne foglaltatnak azon engedményben. Ez az egyik, amit kivántam megjegyezni; a mi pedig a módosítást illeti. A törvényjavaslat intentiója sem lehet más, mint hogy csak az aratás után követeltethessék az adó, mert hiszen az aratás kezdetekor ez még nem jövedelme az illetőknek, előbb azt be kell takarítani. Azon módosítás ellen tehát, hogy ezen szavak maratási idejéig* felcseréltessenek ezekkel: »aratás utánig« a magam részéről nincs kifogásom. (Helyeslés.) B. Mednyánszky Árpád (olvassa az Irányi Dániel által beadott módosítást.) Elnök : Méltóztatik az 1. §-st Irányi Dániel módosításával együtt elfogadni? (Elfogadjuk.) Elfogadtattot. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. és 3. %%-ait, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben elfogadtatván, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki-„Következik a p énzügvminTStenujn^jiäjy^ Mytatása.. Antal Gyula jegyző' (olvassa): 73. oldal. Jogilletékek és díjak. Rendes kiadások, XVI. fejezet, 17. czím. Rendes bevételek V. fejezet, 27. és 28. czím. Kiadás: Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összes kiadás 407,648 frt. Elnök: Észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik összesen 407,648 frt. Antal Gyula jegyző (olvassa.) Bevétel. Jogilletékek. Összesen 13.440,700 frt. Hegedűs Sándor előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Megszavaztatik 13.440,700 frt. Antal Gyula jegyző (olvassa). Díjak. Összesen 461,900 frt. Hegedűs Sándor előadó: Nincs észrevétel az összeg ellen. » Egyszersmind kimondandónak tartja a bizottság, hogy a kiadások tekintetében, a pénzügyminister ur kérésére a pénzügyi igazgatóságok, adófelügyelőségek és illetékszabási hivatalok költségvetése köztt az átruházási jog megadatik.
