Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-221
14 221. országos ülés márczins 10. 1880. xok nem képeznek külön felekezetet — vagy netalán más meglevő felekezetek javára. A congressusi szabályzatok bizonyos activ lépéseket határoznak, igy tehát első sorban a már említett seminariumot és tanító-képezdét; de ő Felségének azon elhatározása — és itt, miután törvényileg szabályozva nincs, tartózkodom annak jelzésétől , hogy itt törvényileg megállapított felekezetekkel állunk szemben — hogy ha tehát az alapítónak intentióit veszem irányadóknak, kell, hogy annak további elhatározásait respeetáljam. Midőn ő Felsége 1871. évi november 2-án kelt legfelsőbb elhatározásában felmenti az orthodox zsidóságot azon consequentiáktól, melyeket a congressusí statútumok reá rónak, azt hiszem, hogy oly intézet költségeinek, melyet ők lelkiismereti szabadságuknál fogva önmagukra nézve közösnek nem vallanak, participálására épp e rendeletből kifolyólag nem kötelezhető. Ha ez igy van, akkor én ily intézetet tudok üdvözölni, mint azon felekezet czéljaira szolgálót, de azon körülmény, hogy annak közössé válta egy jó remény fejében escomptiroztassék, hogy t. i. majd oly rabbik fognak kikerülni, kik orthodox községekbe fognak alkalmaztatni, közösnek nem vallhatom. De t. ház, ha valóban akarunk valamit tenni az ügy véglegessége érdekében, én erre egy módot látok csak, t. i. azt, hogy a ház ä jövedelmi megosztás módozatára nézve határozatot hozzon. Ha mi a kérvényi bizottság véleményét elfogadjuk, — annak értéke röviden abban áll, hogy az alap természetére nézve ne határozzunk, a jövedelemmel pedig a minister jövőre azt tegye, a mit jónak lát, — akkor ismét mondhatom azt, a mit Mocsáry Géza képviselő ur állított, hogy minden évben fognak budgetek készülni a jövedelmi maradék megosztása módozatára nézve. 1880 "1*3. R budget meg van; 188l-re a minister a jövedelmi felesleg megosztási módjára nézve el fogja készíteni a budgetet. Hol az egyik rész fogja ezt sérelemnek találni, hol a másik; remonstrálni fognak és igy a táviratok kérvények és más beadványoktól szabadulni nem fogunk. Találkoztam azon ellenvetéssel, hogy a jövedelem megosztásnak állandó kulcsát találni nem lehet, szemben azon fluctuatiókkal, a melylyel ezen felekezetek a tekintetben vannak, hogy ma egy község orthodox, holnap neológ s viszont. T. ház! Nem tehetek róla, ele azt hiszem, ha megállapíthatunk egy kulcsot, egy költségvetést egy évre, azt meglehet állapítani, a nélkül, hogy a hullámzás következtében igazságtalanságok beálljanak hosszabb időre is. Én tehát — s itt térek el más felszólaló képviselő uraktól, midőn az állami kezelés szükségét elfogadom s azt határozottan kimondandónak vélem, azt tartom, hogy az ügy véglegesítése és az előadó úr által annyira kívánt megnyugtatására a kedélyeknek csak az hathatna, hogyha a ház nem hatalmazza fel a ministert arra, hogy belátása szerint, tehát helyesebben kénye kedve szerint, intézkedjék. Eu t. ház, nem teszek ugy, mint az előttem szólók, bár megvallom, hogy határozati javaslattal magam is szándékoztam a ház elé lépni, de miután látom, hogy mindenki határozati javaslatot adott be, tartok tőle, hogy megeshetik az, a mi e házban már megtörtént, hogy egyik sem nyer többséget. (Egy hang a szélső balról: Igy is t meg lehet!) Annál rosszabb ! Én ki a véglegesítést — legyen az bármely irányban, — kívánatosnak látom, csak azt kívántam hangsúlyozni, hogy a ház befolyását kívántam a jövedelmek megosztási módozatára nézve fenntartani s iegyszerüen annak kijelentésére szorítkozom, hogy ily körülmények köztt a kérvényi bizottság véleményét nem fogadom el. {Helyeslés balfelöl.) Boér Antal: T. ház! Nem szándékozómé tárgynál hosszasan mulatni, ki van az már eléggé merítve, az ítélő tehetségtől függ, hogyan fogja fel azt. Nem feszegetem t. ház azt sem, vájjon külön felekezet-e a neológ és az orthodox, mert ezt nem tartom ide valónak, a dogmatieum quid felett a t. ház nem határozhat. Itt az a kérdés, alapítvány-e ez alap, vagy nem. Arra, a mire a tegnapi szónokok közöl többen reá tértek, hogy honnan keletkezett ez alapítvány, sarczból-e vagy máshonnan, arra megint nem tévedek, mert csak az alapítványtevőnek a czéíjáf tekintem. Mire tette ez alapítványt'? Tette a zsidóságnak általános művelődési czéljaira. A zsidóság maga sincs tisztában azzal, hogy külön felekezetek vannak-e keblében, mert a felekezeti szó alatt magyarul legalább lelki dolgot kell érteni. Leghelyesebben csak pártoknak lehet az e téren mutatkozó különbségeket nevezni. Vannak nálam irományok, a melyekben felkérnek engem többen, minthogy választó-kerületemben is felesen vannak ísraeliták, hogy szólaljak fel ügyökben ez alap feloszthatatlansága mellett. És vannak a kérelmezők köztt rabbik is, akik ugyanezt kérik. Én t. ház azt látom, hogy a mint előbb is mondtam, ez alapítvány a zsidóság művelődésének előmozdítása ezéljából tétetett. Már most azt kérdem, teljesítette-e ezt az illető testület, a melyre ez összeg kezelése bízva volt. Én megvallom, azt látom, hogy teljesítette, még pedig minden mértékben, mert akkor, mikor a rabbi-seminárium felállíttatott ez által a vallási eszméknek is eleget tett, a tanítóképezde felállításával szintén eleget tett kötelezettségének, ámbár a zsidóság egy része teljességgel nem akar részesülni ezen intézetek jótékonysá-