Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-225

225 országos ülés márczius 15. 1880 JJ3 lati és elméleti képzettséget, hogy ezt csak akkép érhetjük el, hogy ha az alkalmazást állandósírjuk és az egyes orgánumokat a kormány által neveztetjük ki, ez szerintem, a dolog természetében fekszik. (Helyeslés balfelöl.) Itt nem akarom ismételni azt, a mit Szilágyi Dezső t. barátom az ő jeles felszólalásában előadott, a mit ő a középhatóságok állami szervezetének az önkormányzati tényezőkhöz való viszonyára, úgyszintén a közjó részrehajlatlan kezelésére nézve elmondott, azt ő az én nevemben is mondta és én az ő fejtegetésének irányával és szellemével teljesen egyetértek. Csak egyet akarok hozzá tenni és ez az, hogy itt lesz már most az alkalom arra, hogy midőn megyei közigazgatás és középhatóságok organismusa államivá tétetik, gondoskodjunk arról, a mi annak idején a ministerelnök ur szemei előtt is lebegett, t. i. az állami közigazgatás egyéb ágainak összhangzó működésbe való hozataláról a megyei közigazgatási organismussal. Ez természetes, csak akképen történhetik meg, hogy ha a megye főnöke egyszersmind főnöke lesz ezeknek is és igy ezek organicus viszonyba hozatnak és szabatosan meg lesz állapítva az alárendeltség viszonya, szóval mindaz, a mi szükséges, hogy helyes organismus alkottassák. Csak igy lesz elérhető az, a mi ma nincs meg, a mit a ministerelnök ur a közigazgatási bizottsággal sem ért el: az t. L, hogy megfog szü;mi azon veszedelmes dualismus, a mely ma közigazgatásunkban uralkodik és akkor létre fog jönni nem külső összeállítása, hanem valóságos harmonicus viszonya a közigazgatás különböző ágainak, a melyből egyedül származhatik az egyöntetű és ezélszerű működés. Természetes, hogy akkor, mikor az állami közigazgatásról van szó, mellőzhetlen lesz egy úgynevezett szolgálati pragmatica, a mely meg fogja állapítani és határozni ezen tisztviselők jogviszonyait, kötelességeit. Kétségtelen, hogy nem törhetjük meg a mostan érvényben levő feg}^elmi törvényt, a mely éppen oly felületes, mint igazságtalan és a czélnak meg nem felel; kétségtelen, hogy nem tűrhetjük meg tovább azon zavart a eompetentiákban, a mely ma a közigazgatás terén uralkodik és kétségtelen, hogy az organismus egyes tagjainak hatáskörét szabályozó illetékességi törvényt fog kelleni alkotni, a mint ez szükségkép következménye az állami organisatiónak. (Helyeslés a baloldalon.) Ez tehát az irány, melynek a közigazgatási reformnál jövőre nézve irányadónak kell lenni. De, t. ház, nem szabad megfeledkezni még a városokról sem. A mi a városokat illeti, ott igen sok anomáliát tapasztalunk, különösen a városi vagyon kezelését illetőleg. Itt is nem anynyira e törvényváltoztatás fog segíteni, de az KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XI. KÖTET. execuíiva szigora, mert legnagyobb baj nálunk az, hogy szigorú felügyelet nem gyakoroítatik, az alsóbb közigazgatási tényezőkkel szemben és hogy szigorú, czélra vezető exeeutivánk nincs. A mi a városi hatóságot magát illeti, itt még inkább szükséges lesz helyreállítani az összefüggést a városi hatóság, mint közigazgatási hatóság és az állami közigazgatás organismusa között. Itt is okvetlenül szükséges lesz a hatósági személyekkel, a polgármesterrel stb. szemben a kormánynak a megerősítés jogát vindicálni, valamint szükséges lesz az is, hogy a rendőrkapitány, kinek hivatása az, hogy a rendőri törvényt végrehajtsa, a kormány által neveztessék ki, mert különben ő a városi elemek kifolyása lévén, minden esetre feszélyezve van, elfogult és igy nem várható tőle, hogy a rendőri törvényeket részrehajlatlanul kezelje. Ezzel természetesen összefügg a rendőrség átalakítása. Erre vonatkozólag itt több rendbeli nyilatkozat történt és azt találtam, hogy a t. ministerelnök ur egyetért velünk abban, hogy a rendőrség mai állapota tarthatatlan. Hogy miként képzeli ő az újjászervezést, az iránt nem adott felvilágosítást, hogy vájjon katonailag akarja-e azt szervezni, vájjon a nagyobb városokban vagy a határvárosokban akar-e külön policiális commissariatusokat életbe léptetni s egj^éb ilyen momentumokra nézve, melyek reformtörekvéseit jellemeznék, homályban hagyott bennünket. De minthogy a reform szükségére nézve velünk egyetért, természetesen be fogjuk várni azon javaslatokat, melyekben törekvései kifejezést fognak nyerni. Az idő nagyon előre haladt, (Halljuk! Halljuk!) ele ha méltóztatnak megengedni, még néhány megjegyzést akarok tenni, a mik a költségvetés általános tárgyalása alkalmával a közigazgatásra vonatkozólag elmondattak. (Halljuk!) Németh Albert és Mocsáry Lajos t. kép viselőtársaim avval vádoltak, hogy én e,gy tollvonással el akarom törülni a megyét. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy Magyarországban a megyék nem nélkülözhetők. De egy dologra akarom figyelmeztetni Mocsáry képviselőtársamat s ez az, hogy az önkormányzatot a kinevezés által megsemmisítve látja. Méltóztassék elhinni, hogy ez az önkormányzatot nem semmisíti meg. Csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni. Angolországnak bizonyára van önkormányzata és az európai continens is ezen alakulások befolyása alatt áll és mintául tűzte ki magának az angol önkormányzatot. De az angol önkormányzat nem ismer választott tisztviselőt, hanem egész önkormányzatát kinevezett tisztviselők vezetik. Ebből láthatja t. képviselő ur, hogy a kettő köztt szükségképpeni, organicus összefüggés nincs. Még egy megjegyzést akarok tenni. (Halljuk!) 15