Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-225

22a. országos ülés márczins 15. 1880. 97 részére és bátor leszek a közigazgatási bíráskodásnak azon előnyeit feltüntetni, melyek a közigazgatás összes szervezetére vonatkoznak* Ide tartozik első sorban azon előny, mely szerint az európai államokban nyert tapasztalatok alapján, az administratió mindenütt, a közigazgatási bíráskodás behozatala óta javult. Ez úgy hiszem, egészen természetes, mert az illető hivatalnok; ha tudja, hogy határozatai egy önálló és független bíróság által eszközlendő revisiónak vannak alávetve, sokkal több gondot fog azokra fordítani, már hiúsága is arra fogja serkenteni, hogy minél kevesebb alkalmat adjon határozatainak helytelenítésére. De másrészt tagadhatlan az is, hogy a közigazgatási bíráskodás létesítésével, a bizalom a közigazgatási közegek működése iránt megszilárdul, már maga azon öntudat, hogy az illető hivatalnok egy önálló és független bíróság előtt kérdőre vonatkatik, legnagyobb befolyással van ezen bizalom felkeltésére. Hiszen tudjuk, mily gyakran, puszta periekedési viszketegből, vagy bosszúvágyból történtek fellebbezések a ministeriumokhoz, itt azután megmozdittatik minden kő, hogy az informátió sikerüljön, mi néha meg is történik, de az bizonyára a közigazgatási bíráskodás behozatala után ki lenne zárva, vagy legalább a legszűkebb térre szorítva — s innen magyarázható, hogy mindenütt, a hol a közigazgatási bíráskodás behozatott, — a fellebbezések száma tetemesen csökkent. De nagy súlyt fektetek én különösen azon előnyre, mely az összes administratióra kihat és abból áll, hogy a közigazgatási bíráskodás által, az administrativ reform szükségletei minden irányban és leghelyesebben feltüntetnek. Hiszen tudjuk, mily hiányosak a törvények a practieus élet követelményeivel szemben, hát még minálunk, a hol a közigazgatás több ágában határozott törvény nem létezik, még inkább szükséges egy olyan fórum alkotása, mely ezen hiányokat kiderítve, a törvényhozásnak útmutatásul szolgáljon arra nézve, mily irányban létesítse a szükséges tőrvényeket és pótolja a hiányokat a már meglevő törvényekben. De inkább oly esetek, melyekben vagy a törvény hiányos, vagy pedig az különféle magyarázatot enged, történik fellebbezés és a helyett, hogy ezen fellebbezések, — a mint ez eddig történt, az egyes ministeriumok archívumait szaporítanák, a közigazgatási bíráskodás behozatala után, becses anyagot fognak szolgáltatni a törvényhozásnak. De végre is, ne felejtsük t. ház, hogy ha igazságszolgáltatásunkat a kor igényeihez képest reformálni akarjak, ez csak a szóbeliség és nyilvánosság alapján történhetik és akkor a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XI. KÖTET. közigazgatási bíróságoknál jobb iskolát nem képzelek, miért is ezek nem csak administrativ, hanem egyúttal igazságszolgáltatásunk fejlődésére is legnagyobb befolyással lesznek. Érezte a felsorolt indokok helyességét és alaposságát valószínűleg a t. pénzügyi bizottság, de a helyett, hogy igyekezett volna az összes közigazgatást, a független önálló bíráskodás jótéteményében részesíteni, ezt csak a pénzügyekre vélte kitérjeszthetőnek. Elismerem, hogy ezen téren is igen szükséges a reform, mert hiszen minálunk méltányosság;. j°g e"

8 igazság leginkább fiscalis mértékkel méretik, de másrészt merem állítani azt is, hogy mindkettőt igen is lehet, sőt kell is egy rendszerbe befoglalni és így megszüntetni azon anomáliát, hogy a pénzügyekben pusztán a fiscalis, a közigazgatási ügyekben pedig nem a jogi, hanem coak a politikai szempont legyen az irányadó, mely mindkettő állami jogéletünkre káros és végzetes lehet. Igen jól értem, hogy a t. kormány és vele együtt a pénzügyi bizottság többsége, vonakodik ezen hatalmi eszközt kezéből kiadni, melyet az államélet minden ágában gyakorol; de nekünk is kötelességünk, midőn látjuk, hogy a kormány az államhatalmat olyan téren és olyan eszközökkel akarja érvényesíteni, hogy ez által egyes állampolgárok jogai esetleg megsemmisülhetnek, azon határt megjelölni, melyet túllépni az állampolgárok jogainak megsértése nélkül, nem lehet és nem szabad. Minthogy pedig erre nézve a kezdeményezést a jelen kormánytól nem várhatom, de másrészt a pénzügyi bizottságnak határozati javaslata e részben igen hiányos, a mennyiben pusztán a pénzügyi bíráskodás behozatalát tervezi és erre nézve is a kormánynak határozott utasítást nem ad, sőt a határidőről egészen megfelejtkezett, ennélfogva bátor vagyok következő indítványt a t. ház asztalára letenni, megjegyezvén, hogy a költségvetést általánosságban elfogadom. Határozati javaslatom így szól: „Tekintve, hogy a valódi alkotmányosság főkelléke abban fekszik, hogy ugy magánosok, valamint a közhatalom és ennek közegei által elkövetett jogsérelmek felett független bíróság Ítéljen és ezen sarkalatos elv állami jogéletünkben az által, hogy a kormány a közigazgatás összes ágaiban nemcsak a végintézkedést, hanem egyszersmind a panaszok fölötti végleges bíráskodás hatalmát gyakorolja, — még eddig kellő kifejezést és alkalmazást nem nyert; — utasítsa a ház a t. belügyminister urat, hogy a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, olyan időben, hogy az 13