Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-208

208. országos ülés ftíbrnár 24. 1880. 87 melyekről mindazonáltal, ha figyelniökkel megajándékozni méltóztatnak, velem egyetérteni fognak, hogy bajaink fő- és alapokat képezik, mérveket önök előtt magyaráznom és illustrálnom nem szükséges. Az igaz, hogy az önök körében nem mindnyájan nézik a dolgot oly sötét sziliben. Az elsőj szónok, a ki minket egy igen szépen concipiált académikus beszéddel megajándékozott, egyenesen azt mondta, hogy Európa legtöbb államai bizalommal, becsüléssel és rokonszenvvel viseltetnek Magyarország sorsa, ereje és állami hitele iráut. Meglehet, t. ház, feltehető, sőt kívánatos lenne, hogy ha a külföld, a többség magatartása után ítélve látván, hogy az ellenzék argumentumai a többség aczél - melléről visszapattannak, ha lárván a — nem tudom, nevezzem-e olympusi nyugodtságnak, vagy tompa fatalismusnak — melylyel kormányuk propositióját elfogadják, bármit mond is az ellenzék, meglehet, hogy ezt látva a külföld — s ez örvendetes lenne — azt hinné, hogy itt csak családi vitáról van szó, hogy csak pro forma történik vitatkozás, hogy a hajdani oppositionális és gravaminalis magyar országgyűlések, nagyon idyllikus társasággá nőtték ki magukat, egy szóval, hogy alig van ország, melyncd? annyira rendben van szénája, mint Magyarországnak. Ámde, mert tény, t. ház, hogy buktak kormányok, de nem volt éles életbe vágó elvi kérdés, a melyért a kormányok elhagyták helyüket; tény az, hogy személyi változások több izben történtek, mindazáltal az elvek, a rendszer nem változott, megmaradt minden a régi kerékvágásban. Ámde a külföld —- elég sajnos —• bíbelődik a részletekkel is és pedig roszakaró szándékkal, ellenséges szellemmel; és bármit is mondjanak uraim önökre, a többségre, miután önök képviselik a többséget, reánk is rég rá mondták, hogy az eszmék harcza a magyar parlamentben háttérbe vonul, hogy a magyar parlament tétlen. Tudom én, hogy önök e szemrehányással szemben, fognak utalni t. pártvezérük tegnap elmondott — nem tagadom — fényes és programmszerü beszédére; fognak utalni arra, hogy egyes képviselők épp önök soraiban, nagyon is életbe vágó kérdéseket pendítettek meg; utalni fognak arra, hogy minden pártnak meg van progrgmmja, iránya és ezen programúi kifejtése, megvédése és azzal való ellenzékeskedésben elég alkalom nyílik az eszmék küzdelmére. A mi a t. niinisterelnök ur programmját illeti, úgy nem lehet nagyobb tisztelője és bámulója az ő személyes tulajdonainak, mint én magam, hisz ő egy valódi Atlasz, hasonlítható a mythologiai Atlaszhoz is, sőt még jóval túl is tesz azon. Hisz a mythologiai Atlasz csak egy földgolyót visz vállain, a ministerelnök ur pedig három tárezát, t. i. a ministerelnökit, a belügyit és a pénzügyit hordta vállain, mely tárczák mindegyike legalább is felér egy kis világgolyóval és egy gordiusi csomónak bonyolultságával. De ezen tiszteletem, melynek imént kifejezést adni bátor voltam, nem tart vissza kijelenteni, hogy egy kis vasúti csoportosítás, a sajtótörvény megszorítása, rendőri törvény és egy mezőgazdasági enquéte által, ha önök azt hiszik, hogy az ország sorsa gyökeresen fog változni, úgy engedjék uraim, hogy visszaolvassam önökre azt, a mit Kármán Lajos az ellenzék bizonyos részére mondott, — nem az én nézetem, az önök soraiból eredt a vád: — „az ezen irányzathoz tartozó politikusok inkább nemesszivüek, mint előrelátok. Képzelő tehetségük csodákat teremthet ugyan, melyeket azonban az élet egyhamar megvalósítani nem fog." Igaz, hogy az önök soraiból, vagy legalább azok, kik az önök padjain ültek, mint pl. Grrünwald Béla, már tavaly épp úgy, mint az idén, a közigazgatásnak sarkalatos reformját sürgették, de, t. ház, már azon körülmény, hogy egy hosszú esztendő kellett ahhoz, hogy ezen mindenesetre életbe vágó és fontos kérdés akár pro, akár contra nagyobb hullámokat csapkod és most sincsen tisztázva, már ezen körülmény is mutatja e kor signaturáját, a fásultság visszatükrözi ezt a parlamenti többség magatartásával is. Van a többségnek agy másik férfia, a ki szintén radicalis reformot sürgetett és ez Istóczy Győző képviselő ur. 0 egyenesen a zsidókat nevezi minden bajok okozóinak. Nekem sem szándékom, sem hivatásom a zsidók védőjéül fellépni, már azért sem, mert ezen faj vallásról sohasem beszélek ily alkalomkor, mert ezen faj elég leleményes és szívós, hogy a saját védelmére keljen, ha szükségét látja. De egy kérdést mégis bátor vagyok t. barátomhoz intézni, vájjon oly erkölcsi és inteílectualis niveaun állónak hiszi-e az ország 96 százalékát, hogy 4 százalék képes azt terrorizálni ? Nem a zsidók védelmére mondom ezeket, hanem azért, ha netalán ezen hiányok léteznének, talán jó lenne valóban a magas politika mellett ezekkel is foglalkozni. Azt mondják, vannak itt politikai pártok, hogy azok megvédésében és megtámadásában nyilvánulhatnak az eszmék harczai és küzdelmei. Ez igaz, ez tagadhatatlan. De gondoljunk csak vissza; 13 esztendeje, hogy ezen vita folyik és pedig csak egy pártalakulás, a fúziónak kivételével, nem kell magas politikai belátás, complicált számítás annak megítéléséhez, hogy ha ugyanazon kerékvágásban maradunk, akkor azon végzetes lejtőn nem fogunk felfelé haladhatni, hanem még inkább sülyedni. Azt fogják erre a közjogi ellenzék padjain ülők mondani, hogy ez természetes, azért van, mert a közjogi ellenzék programmja nem tud érvényesülni.