Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
391 220. országos ülés márezins 9. 1830. zsidógymuasiura felállításai és a lapokban is ellene nyilatkozott; de annál sajátságosabb — s ez mindenesetre figyelemre méltó — hogy az összes orthodoxoknak, a kik miuden ellen csakhamar készek petitióval fellépni, mig a rabbi-semináriumot annyi petitióval ostromolták, a külön zsidó gyumasium ellen egyetlen egy petitiót sem adtak be, a mit én különben igen természetesnek is tartok. (Halljuk!) Méltóztassanak csak végignézni ezen pártnak törekvésein. Kezdettől fogva vörös fonálként húzódik azokon végig egy bizonyos iszony a közös eulturában, a közös európai, vagy ha tetszik a magyar kultúrába való participatió ellen és másodszor egy bizonyos vonakodás annyira, a mennyire lehet, éppen a magyar intézetek s a rabbik magyarosodása ellen. Nem akarom vádolni azzal; hogy minden orthodox zsidó, vagy legalább azok nagyobb része osztozik ezen nézetben, de vezetőik eljárása ezt tanúsítja és minden esetre jellemző marad az, hogy mikor az izraelita seminarium először szóba jött, főleg az orthodoxok egy része volt, a mely ez alapot inkább a rokkant katonák ellátására, mint iskolák felállítására akarta fordíttatni. (Mozgás balfelöl.) Innen érthető, hogy későbben, midőn már szóba jött, hogy nem Bécsben lesz, hanem Pesten állíttatik fel a rabbi-seminarium, rögtön folyamodtak, hogy inkább Bécsben állittassék fel egy közös rabbi-seminarium, mint Pesten. (Felkiáltások ! Szomorú dolog!) Innen érthető az is, hogy legújabban, midőn szó volt arról, hogy azon alapítványi helyek, melyek a siketnéma-intézetben Bécsben vannak, idehaza tétessenek át, az orthodoxok azonnal folyamodtak, hogy inkább maradjanak Bécsben, ha kell alapítvány, inkább maradjon Bécsben, mintsem Pestre hozassák. (Mozgás balfelöl.) Innen van azon erős iszony egy magyarországi rabbiszeminarium ellen! És pedig hát mi a különbség egy ilyen rabbi-seminarium és az orthodoxok ilynemű intézkedése köztt és vájjon általában ellenzi-e a zsidóság szellem 3 azt, hogy ilyen seminarium legyen? 1874-ben figyelmeztettem a t. házat, hogy van más országban is ilyen seminarium, van Poroszországban, Boroszlóban, akkor állíttatott fel Berlinben, van Parisban, van Wilnában; és ha más országban a zsidóság szelleme és tana megengedi, miért ne engedné meg Magyarország? Ma ezen nyilatkozatomhoz még egyebet is lehetek hozzá. (Halljukl) A magyarországi zsidó kongressuson egyik legerősebb ellenzője volt a rabbi seminarium felállításának bizonyos Hildesheimer, akkor kismartoni rabbi és ezen ur ma, a berlini Jüdisch-Theologische seminarium igazgatója. (Derültség.) No, t. ház, tehát azt megengedi az orthodoxia, hogy Berlinben egy német nyelvű rabbi-seminarium helyet foglaljon. De hogy Magyarországon is legyen egy seminarium, hol magyarországi rabbik magyarul képeztetnek, azt már nem engedi meg a zsidóságszelleme. (Mozgás és felkiáltások balfelöl: Szép dolog!) Ne engedjük meg, hogy nekünk akármit mondhassanak, mert akármit elhiszünk, vagy fel' 1 lünk neki. Hiszen vannak az orthodoxoknak is rabbi-seminariumaik a jeschivák, a thalmudthora intézetek. És mi a külömbség ezen intézetek és a budapesti rabbi-seminarim köztt? A theologiai irányra nézve talán nem sok különbség van, p. o. a pozsonyi orthodox intézet s e között, ez tán tudományosabb, de azért nem neológ. A főkülönbség az, hogy az ő nézetök szerint a rabbinak nem szabad egyebet tanulni, csak a Thalmudot és Schulchan-Aruchot; mig ezen seminariumban a leendő rabbik tanulnak latint, azaz a klasszika literatúrai, természettant, mathematikát, magyar nyelvet, magyar irodalmat stb. (Helyeslés) Es ez az, a mitől iszonyodnak s a miben az ő exclusiv álláspontjuknál fogva a zsidóság veszedelmét látják; mig a másik fél azt mondja, nem bánom, legyen a rabbi bármilyen orthodox, de legyen művelt ember, ismerje azon nemzet nyelvét, történetét és irodalmát, a melynek országában van. (Élénk helyeslés.) E seminarium, mondják — csak az egyik pártnak szolgál s hogy germanizál. E vádak megismerésére, t. ház, én személyesen meglátogattam az intézetet. Azt mondhatom, a tanerők hazaiak; két idegen tanár van. ezek közül egyik azon kötelezettséggel jött be, hogy három év múlva magyarul tanít. Ezen uri emberrel személyesen beszéltem magyarul és én a képviselőházban nem egyszer hallottam beszédeket, melyek a helyes magyar kiejtés tekintetében mögötte állottak e tanár beszédének, ki közelebbről megkezdi magyar előadásait. A másik tanár Bloch ur, előhaladlabb korú, hogy sem köveíelhetnők tőle azt, bog)" magyarul + anííson, főleg oly tudományt, melynek német tanításában őszült meg. De mi annak oka, hogy őt hozták ide Morvából? Azt hiszem, hogy Magyarországon is kaptak volna olyan tudós rabbit, a ki e tantárgyat talán magyarul előadhatta volna. Igen, de az okvetetlen neológ lett volna s ezért hoztak inkább Morvából elismert konservativ, vagyis orthodox irányú rabbit, nehogy itthon az orthodoxok az intézet ellen azon kifogást tehessék, hogy nem orthodox. Ezen Bloch tanár ur az itteni értelemben — mert megjegyzem, hogy az csak Magyarországon dívik, — igenisortbodox, vagyis conservativ irányú thalmudista. Épp ugy, mint a pozsonyi, vagy a maramarosi thaímud-iskola tanító. Ezen irány kedveért hoztak ide olyan