Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
386 22 °- országos ülés máreziss 9. 1880. tépkedhetnék, akkor ezen czél leghelyesebben eléretik az által, ha a t. ház a kérvény! bizottság javaslatának második részét fogadja el. Ekként mig egyrészről a t. ház ideiglenes modus vivendit teremt, másrészről nem praejudikál az esetleg később szükségessé válható határozatnak és nem praejudicál annak, hogy ezen netalán hozandó határozatot, az alapítvány természetével annak idejében összhangzásba hozhassa. Én, t. ház, e végből bátorkodom a következő módosítványt beterjeszteni: „A határozati javaslat első része ezen szavaktól kezdve „az országos izraelita iskolaläp" egészen: „szükségesnek találtatván" kihagyandó. A határozati javaslat akkor így szólna: A kérvények oly utasítással adatnak ki a vallásés közoktatási minister uruak stb. Ajánlom elfogadásra ezen határozati javaslatot. [Élénk helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa Apáthy István módosttványát). Trefort Ágost, vallás- és közoktatási minister. T. ház! (Halljuk! Bálijuk!) Méltóztassék megengedni, hogy én mindjárt a vita kezdetén jelezhessem az álláspontot, melyet a napirenden lévő kérvényekkel, valamint a kérvényi bizottság javaslatával szemben elfoglalok. (Halljuk!) Rövid lehetek, mert e tárgyban már í 874-ben részletes jelentést terjesztettem a ház elé s azon kivül minden adatot, mely e kérdés felvilágosítására szolgálhatott, a kérvényi bizottság rendelkezésére bocsátottam. Már hangomnál fogva is rövidnek kell lennem. (Halljuk! Halljuk!) Kinyilatkoztatom tehát, hogy a kérvények egyikét sem pártolom , mert a kérvények köztt egyik sem olyan, mely teljesíthető volna. Nem akarom az indokokat újból kifejteni; az előadó ur részletesen előterjesztette azokat. A kérvényi bizottság nagy alaposságai és türelemmel tárgyalta e kérdést és javaslatát a t. ház elé terjesztette. Mint t. barátom Apáthy kifejtette, a kérvényi bizottság javaslata két részből áll. Az első rész az izraelita iskolai alap jövőjére vonatkozik. Kivánja, hogy az alap jogi természetének megvizsgálására bizottság küldessék ki. Én is elejtendőnek tartom ezen első részt, mert ezzel elodáznók a kérdés eldöntését és mert a javaslat ezen része felderíteni akar olyasmit, a minek felderítésére — legalább az én szempontomból — szükség nincs. (Helyeslés.) A mi a második részt illeti, azt a t. háznak elfogadás végett ajánlom és e tekintetben is csatlakozom Apáthy t. barátom indítványához, mert a javaslat ezen része tökéletesen összhangban van az izraelita iskolai alap természetével és feladatával és oly practikus intézkedést tartalmaz, a minőt a t. ház az adott körülmények közit képes elrendelni, oly intézkedést, melyet végrehajtani is lehet. Tehát csatlakozom egészen Apáthy István képviselő úr indítványához. De azért is teszem ezt, mert ne csináljunk magunknak illusiókat: mi itt egy országos alappal állunk szemközti, a melynek tulajdonosai — megengedem — a mi izraelita állampolgáraink , de nem akként, hogy felosztassák, vagy hogy fölötte ők rendelkezzenek; mert ez alap bizonyos feltételekhez és czélokhoz van kötve, melyek akkor állapíttattak meg, mikor ez az alap életbe léptettetett. (Helyeslések és másrészről ellenmondások). Ezen feladatok egyike a rabbi-seminarium felállítása s már most annak fenntartása, miután létezik és én megvallom gratulálok magamnak hozzá, hogy kivataloskodásom alatt ezen intézet létre jött. '(Nagy derültség és mozgás a szélső baloldalon. Elénk helyeslés jobb- és balfelől.) Igenis ez egy nagy jelentőségű culturális intézet, melynek hasznát az ország akkor fogja érezni, ha ez intézetből vagy 100 rabbi fog kikerülni. Ezen intézet egyébiránt a mozaico - thalmudisticus alapon áll és senki sincs belőle kizárva, valamint másrészt ezen intézet semmi kiváltságokkal nincs ellátva. Nagyon jól tudjuk, hogy miért vannak ez intézetnek ellenségei. (Halljuk!) Azért, mert félnek, hogy az ezen seminariumból kikerült rabbik oly községekben fognak alkalmaztatni, melyek ma orthodoxoknak neveztetnek. Ez félelmüknek oka. Azonfelül ezen intézet ellenségei azt állítják, hogy ez intézet nem vétetik kellő mérvben igénybe, hogy ott csak hat növendék van. Ez nem igaz, mert 40 növendéke van. (Mozgás a szélső' baloldalon.) És hogy nincs több, annak oka az, hogy a felvételre jelentkezők egy része nem vétethetett fel, mert nem birtak a szükséges előismeretekkel. De gyanusittatik az intézet azzal is, hogy nem magyar szellemű , hogy gcrmamzál. (Halljuk! Halljuk!) Kérem azon urakat, a kik ezen hitben vannak, méltóztassanak oda elmenni és ott körül nézni. (Elénk helyeslés töbh oldalról.) Ez oly magyar szellemű intézet, mint akár a kecskeméti iskola, akár más országos intézet. (ügy van!) Az állíttatik, hogy ott külföldi tanárok vannak alkalmazva. (Halljuk! a szélső balon.) Igenis ott két külföldi tanár alkalmazva van, ezek egyike azonban, mióta Magyarországon van, annyira elsajátította a magyar nyelvet, hogy épp oly correcte beszéli azt, mint a képviselő urak közül bárki, de nemcsak beszéli, hanem irja is. A második külföldi tanár, a talmud tanára, nem tud magyarul, ez azonban tisztán az orthodoxok kedvéért hivatott meg, (Élénk derültség) mert
