Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-220

220. országos ülés márezias 9. 1880. 381 Következik a napirend harmadik tárgya, az osztrák-magyar banknak az 1878. évi XXV. törvényezikkhez mellékelt alapszabályai 82-ik ezikkében foglalt, a bankjegyeken alkalmazandó czímerre vonatkozó rendelkezés függőben tartásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök; Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház, a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot elfogadni ? Igen vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a napirend negyedik tárgya: a hátralékos szőllődézsmaváltsági tartozások lefizetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatik a t. ház a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot elfogadni. (Elfogadjuk) A ház elfogadja. Következik a napirend 5-ik tárgya; az államkölcsönök tőketörlesztési évi járadékainak fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Antal Gyula jegyző (olvassa) -. Méltóztatik a t. ház elfogadni? A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a napirend 6-ik tárgya : a földtehermentesítési kötvények törlesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Antal Gyula jegyző (olvassa). Elnök: Méltóztatik a t. ház. a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot elfogadni'? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. T. ház! Miután a főrendiház a mai napon ülést tart, ezélszerű volna, ha a t, ház beleegyezni méltóztatik, hogy a most harmadszor felolvasott négy rendbeli törvényjavaslat végleges elfogadására vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat elkészíttessék és hitelesíttessék, hogy az említett törvényjavaslatokat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a jegyzőkönyvi kivonat kíséretében azonnal átküldhessük. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetik s annak a főrendiházhoz való átvitelével Beöthy Algernon jegyző bizatik meg. Következik a napirend hetedik tárgya : a kérvények 28. és 29-ik sorjegyzékének tárgyalása. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Mielőtt a kérvényi bizottság javaslatát előterjeszteném s annak elfogadását ajánlanám, legyen szabad a hivatalos iratokból merített közleményemet röviden előterjeszteni az országos izraelita iskola alapról. A zsidó hitközségekre és családokra a cs. kir. hadi főparancsnok br. Haynau 1849. július 19-én hadisarczot (Strafcontribution) vetett. A hadisarcz in natúr a követeltetett. Beszolgáltatandó lett volna 80,000 pár csizma, 76,000 nadrág, 60,000 fehér ruha, 48,000 köpeny, 46,000 rőf posztó, 100 ló stb. Ezen szörnyű hadisarcznak 2,300,000 pfrtra változtatását rendelte el 1849. október 17-én 4926. szám alatt, a cs. kir. hadügyminister, mivel ama czikkek kereslete által az izraeliták a piaczi árakat úgy felverték, hogy a kincstárt saját bevásárlásainál a drágaság fenyegette. Egy kérvény következtében, a melyet a tolcrantialis adót kezelő bizottság a^ osztrák ministertanácshoz intézett, az osztrák cs. kir. belügyminister hajlandónak nyilatkozott a sarcz elengedését ő Felségének tanácsolni, ha a zsidók legalább egy millió forintot készek befizetni a budai kamarapénztárba, hogy ezen összegből egy izraelita oktatási alap képeztessék, mint ez a cs. kir. polgári biztosnak 10366/1850. számú iratából kitetszik. A meghívott zsidó bizilmi férfiak a leghálásabban nyilvánítók egyetértésüket egy ily izraelita iskola-alap létesítése iránt, melynek következtében a cs. kir. polgári biztos 1850. aug. 19-én 15463/g. sz. felterjesztése alapján, ő Felsége 1850. szeptember 20-án a sarczot a zsidóknak elengedte s egyúttal elrendelte, hogy a magyarországi izraelita oktatásügy előmozdítására egy saját alap képeztessék következő módon: a) minden izraelita jövedelmének arányában fizet, mig a fizetés egy millió forintot el nem ér. b) Az összeg 1854. deczember végéig féléves egyenlő részletekben a budai kamrrapénztárba beszolgáltatandó, c) Ezen összeg, fenntartva a megfelelő közelebbi hai-ározatokat, izraelita iskolai és oktatási alap gyanánt kezelendő és jövedelme izraelita iskolai és oktatási czélokra fordítandó. d) A türelmi adó kezelő bizottság, róvja ki a fizetendő összeget a hitközségekre, emezek pedig kivetik az egyes családokra és egyénekre. Az ide vonatkozó rendelet magyar fordításban igy hangzik. „Cs. kir. belügyiuinisteriuni, Bécsben, 1850. szept. 25. 5181. sz. 0 Felsége a császár ez év szept. 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar korona-tartományában lakó zsidó községek és zsidó családokra kivetett hadi sarczot végleg elengedte s legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy e tekintetben minden további eljárás beszüntetendő. Ellenben ugyan~-