Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-219

360 219> •«***•* ülés márezhis 8.1880. mert megfeküdte a gyomrát. Nem tartanám tehát megfelelőnek most sem, hogy ezen expediens szerint a magyar czímer elnyelessék a kétfejű sassal. A heraldicusok sokat foglalkoztak már egy közös czímer megfejtésével; de mivel az egészen non sens, nem tudták és ezentúl sem fogják azt megállapítatni ? Ugyanis egy közös paizsba a magyar czímer a kétfejű sassal nem helyezhető, mert ily egye­sítése két állam jelvényének ellenkezik a heral­dika szabályaival, mivel az egy compaet Gesammt­reichot jelentene; már pedig, hogy a két állam ilyenné váljék, azt talán a t. ministerehiök ur sem akarja. Hogy pedig két pajzs tétessék egy korona alá, az megint sem heraldieailag, sem közjogilag nem helyes; mert ha az osztrák csá­szári korona tétetnék a két paizs fölé; azt a magyarok nem akarnák s ha a szent István koronája tétetnék oda: ezt viszont a Lajthán­túliak nem fogadhatnák el. Semmiféle heraldicus szakbizottság meg nem oldhatja tehát szabatosan ezen közös czímer kérdését. Volna még egy mód, a mely Mátyás király, sőt már az Anjou-k idejé­ben gyakorlatban volt, t. i. a magyar czímer közepébe egy külön szivpaizsba betétetett a bárom liliom, mint az uralkodóház jelvénye, Mátyás király korában pedig a gyűrűs holló, mint a Hunyady-ház jelvénye. Heraldicai szem­pontból én ehhez képest semmi kifogást nem tennék, ha ő felsége családjának czímere, u. m. a három pólya, az oroszlán és a fehér sólymok vétetnének föl külön szivpaizsban a magyar czímerbe: de ezzel talán viszont a közös czímer barátai és szomszédaink nem volnának megelé­gedve, mert ez csak azt jelentené a heraldica szabályai szerint, hogy Magyarország czímere, egyesítve az uralkodó házéval és nem Ausztriáé­val. Mondom, ez tökéletesen correct volna a magyar közjog szerint; de mindenféle kétfejű sasos Összetételt perhorrescálok. Ugyanis a két­fejű sas nem a Habsburgi uralkodóház czímere: hanem a szentséges római birodalom s az abból alakult osztrák császárság jelvénye. Mindezek­kel heraldieailag bebizonyítottnak tartom azt, hogy a közös államczímer megállapításának lehető­sége fönn nem forog. De nincs ilyenre semmi szükség. Azért én okszerűnek tartom, ha a bizott­ság által ajánlott szövegezés, hogy t. i. az alap­szabályok 82. §-ának rendelkezése további intéz­kedésig függőben tartatik, akként helyettesíttetnék a törvényben, hogy az első szakasz zárszavai helyett az lenne teendő „hatályon kivül helyez­tetik", t. i. a közös czímer iránti rendelkezés. Midőn e tekintetben bátorkodom módosít­ványomat tiszteletiéi ajánlani, egyúttal meg­ragadom az alkalmat arra is, hogy a t. minister­elnök úrhoz intézzek egy kérdést. Nevezetesen, miután itt a közös ezímerről van szó, bátorkodom kérdeni, hogy ma, a kiegyezés 13. évében, ő Felsége a magyar király katonai és kabinet­irodájában miféle czímer használtatik? Azt tadom, hogy a törvényezikkek, a melyek a magyar törvényhozás által ő Felsége elé terjesztetnek, midőn azokat szentesíti és megerősíti, a magyar királyi pecséttel pecsételíetuek meg, s úgy helyez­tetnek az országos levéltárba; és ez egészen rendén és a régi eljárás szerint van. De ha már mi a monarchiának egyik állama, az udvartartás költségeit közösen és egyaránt viseljük: méltá­nyos volna az is, hogy a magyar király, ha a kabinet, vagy katonai irodából valamit kiad, ne a kétfejű sasos czímer alatt adja ki. Azt hiszem tehát, hogy a t. ministerelnök ur válaszra fogja méltatni ezen kérdésemet; mert fájdalom, én úgy tudom, hogy úgy az említett királyi irodákban, mint a consulatusoknál is csak a kétfejű sas szerepek Éppen most olvasom pl. hogy Sydneyben is az ausztráliai világkiállításon, a kétfejű sas és feketesárga lobogó alatt szerepel Magyarország. Ezek mégis oly állapotok, melyekre nézve egy kis helyreigazítás nem ártana. Várom tehát a t. miuisterelnök ur válaszát és ajánlom módo­sítványomat elfogadás végett. (Helyeslés a szélső balról.) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa -. a módosítást.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Tisza Kálmán ministerelnök és belügy ­minister: Mindenekelőtt arra kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot úgy, a mint az szöve­gezve van, méltóztassék elfogadni. A mi pedig a képviselő ur előadásának többi részét és a hoz­zám intézett kérdést illeti, én nem felelhetek egyebet, mint azt, hogy a 67 iki kiegyezés 13. évében ezen czímer kérdés ugyanazon hely­zetben vau, mint volt az első hét-nyolez évben, Thaly Kálmán (közbeszól): Szép haladás! Tisza Kálmán ministerelnök és belügy­minister: És ha azt fogadjuk el, a mit a kép­viselő ur akar, hogy ne is legyen szó a ezímer­ről, akkor in infinitum maradna a jelen stá­diumban. De éppen azért, hogy ez ne történjék, szük­séges oly czímer megállapítása, mely a közjogi helyzetnek megfelel; mert azon pecsét, mely eddig létezett és 300 éven át használtatott — és a melyre azt mondja a képviselő ur, hogy ha eddig megéltünk vele, most is megélhetünk, nem felel meg a közjogi helyzetnek. Ha abból indul­nánk ki, a mit a képviselő ur mond, akkor ter­mészetesen a czímer-kérdés elenyészik, de akkor megmaradna azon, a jelen közjogi helyzetnek meg nem felelő czímer. S éppen azért, mert ezt sem a régibb kor­mány nem helyeselte, sem a mostani kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom