Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-218
344 218. országos ftlés márczius 6. 1880, / gyanút ébresztik bennem, hogy talán még az is megfordul némelyeknél, hogy az állami administratiót teljesítő állami közegek mellett, külön municipális közegek állitassanak fel. Szilágyi Dezső (közbeszól): Városokban! Tisza Kálmán ministerelnök : Azt mondja a képviselő ur „városokban". Vau külömbség jól tudom, a város és a megyeköztt, mert abban igaza volt a t. képviselő urnák, hogy a város, ha municipium is, község is egyúttal. Igen ám, de a megyében is vannak községek, melyekről a képviselő ur elfeledkezett és csak Pulszky Ágost képviselő ur pótolta e részben nyilatkozatát. A t. képviselő urak közül tehát egyik sem reflectált arra, hogy a nmnieipiumban levő hivatalnok teljesít állami administrationális kötelességeket is, a községben levő községi hivatalnok, különösen a megyében levő községeket e'rdeklőket, teljesít municipális és teljesít állami igen fontos administrativ teendőket. Szilágyi Dezső (közbeszól): Mondottam! Tisza Kálmán ministerelnök: Már t. ház, meglehet, hogy a t. képviselő ur gondolt rá, de mondani csak Pulszky Ágost képviselő ur mondotta, kivéve a municipális városokat. Ha tehát t. ház, a különböző nemű administratiót akarják gondosan és egyöntetűen reformálni, akkor le kell menni egész az utolsó községi elöljáróig és reformálni onnan vissza fel egész a ministeriumig. (ügy van! a baloldalon) De t. ház, utoljára is a t. képviselő urak azt mondják — ezt hallottuk nyilatkozataikban, mint vezéreszmét kifejezni — hogy szükséges, hogy legyen állami administratió, szükséges, hogy a magyar állam hatálya érezhető legyen Magyarországon mindenütt; mert csak, ha mindenütt érezhető a magyar állam hatálya, csak akkor lehetséges, hogy a meggyőződés a magyar állam léte iránt gyökeret verjen mindenütt. (Szilágyi Dezső tagadólag int.) En uemcsak a képviselő urnák felelek, hanem egy tizennégy napi vita után teszek az itt hallottakra észrevételt. És t. ház, mi vonul azután keresztül egész nézetükön, mert javaslatnak nem nevezhetem? Állandósítása a tisztviselőnek vagy választás, vagy kinevezés által. Hogy ez meg ne ijeszsze a gyengébbeket, azt teszi hozzá: de függetlenítése. Némelyek még ezen szót is hozzá tették: teljes függetlenítése felfelé és lefelé. Hát vegyük tisztelt ház egy kissé szemügyre a dolgot. Elsőben azt jegyzem meg mellékesen, hogy ezen függetlenítésre, felülről oly rémítő súlyt helyeznek Gulner Gyula és Pulszky képviselő urak, úgy tüntetik elő, mintha valami borzasztó függő helyzetben lennének a mai közigazgatási tisztviselők a kormánytól. Azt mondják: ad hoc — többséget tud csinálni, azt mondják, a választásoknál érezteti hatalmát. (Felkiáltások balfeläl: Ha akarja!) Hát t. képviselő urak, ha akarja, azt mondják; de vájjon egy intézmény megváltoztatása oly imminens, lehet-e azt oly égetőnek oda állítani akkor, a midőn maguk is csak azt mondják, hogy használhatja, ha akarja, de nem tudnak példát mutatni, a hol ezen visszaélések elkövettettek. (Felkiáltások bal/elől: Akárhányat!) Bocsánatot kérek t. képviselő urak és azt nagyon csodálom, ha Gulner Gyula t. képviselő ur nem tudná, hogy mindezen borzasztó kormánybefolyás és omnipotentia mellett, vannak az országban vármegyék és azt sejtem, hogy Pestmegye is oda tartozik, a hol a tisztviselőknek nagyobb része ellenzéki, másodszor, a hol a tisztviselők a választásoknál befolyásukat az ellenzék érdekében érvényesítették (Ugy van! jobbfelöl) és ugyan kérem, ez a borzasztó ministeri fegyelmi hatalom, e miatt görbítette-e meg csak egynek is a hajaszálát? Ha ez igy van —• és ezt nem tudják tagadni, hogy úgy van, mert ha nem úgy volna, az országgyűlés összejövetelekor a választások után csakugyan, meghallottuk volna, hogy igy van és meghallottuk volna utólagosan is, ha valahol ez történt — akkor ne méltóztassanak ezt a borzasztó függést és zsarnokságot hangoztatni. De lássuk t. képviselő urak: állami közigazgatás, függetlenítés felülről és alulról. Gulner Gyula: A kellő mértékben. Tisza Kálmán ministerelnök: Hát én kérdem a t. képviselő urakat, hogy képzelik maguknak az administratiót, ha először, mint — ha jól emlékszem —• Pulszky képviselő ur mondta, a községi jegyzőt megmentik a szolgabíró, az alispán hatalma alól, de megengedik, hogy a község elbocsássa; mert megrótta, mint nem helyest, hogy a község nyakán tarthassa a szolgabíró és az alispán és hogy a község el nem bocsáthatja . . . Gulner Gyula: Nem szabadulhat a községtől ! Tisza Kálmán ministerelnök: Tehát a községi jegyzőt mentesíteni kell az alispán és a szolgabíró hatalma alól, a szolgabírót és az alispánt mentesíteni kell a központi kormány uralma alól, bizni kell mindent más közegekre, némelyek szerint, mert különbözők nyilatkoztak ez iránt — a közigazgatási biróäágokat szervezni kell úgy, hogy az ügy, ha valakinek kifogása van — és elfelejtették megvonni a határvonalat arra nézve, hogy hol kezdődik ez, — menjen ne a ministeriumhoz, hanem menjen valamely municipális mixtum compositurn-féle szervezethez —• nem szemrehányáskép mondom — hogy mixtum quid és azután menjen egy a kormánytól egészen független bírósághoz. Már t. ház, az oly ügyeket, a melyek contentiosus természetűek, én is közigazgatási bíróságok utján akarom eldöntetni,
