Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-217

217. országos ülés márezltis S. 1880. 3^7 közgyűléssé alakult megyei tisztviselők. (Tetszés jobbfeim.) De nézzünk tovább, t. ház, a most sokat emlegetett gäzdaságiegyesületi élet terén. Itt is addig, mig ezen egyesületeknek az volt szerepük, hogy politikával is foglalkozzanak, a legnagyobb élet és pezsgés uralkodott; és midőn a viszonyok változtával feladatuk az volt, hogy tisztán és egyedül speciális teendőikkel foglalkozzanak, akkor egyszerre kihalt belőlük az elevenség. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Én eléggé ismerem ezen egyesületeket, úgy a központon, mint a vidéken és azt hiszem, hogy erőszakos galvanisálásuk e bajon segíteni nem fog. (Helyeslés jobbfelöl.) Mondatott az is, hogy azon közgazdasági mozgalom irányában, mely az országban a székesfehérvári kiállítás alkalmából megindult, a kormány ellenséges indulattal viseltetik. En nem tudom, hogy miben nyilvánulhatott ezen ellenséges indulat, mert a közgazdasági enquétekben a pénzügyniinisterium tisztviselői részt vettek s ők dolgozták ki a dohányra és erdészetre vonatkozó kérdéseket. De nemcsak nem lehet azt mondani, hogy a kormány ezen mozgalom irányában ellenséges indulattal viseltetett, sőt részemről kijelentem, hogy örömmel tapasztalom azt, hogy annyi fiatal erő törekszik e téren e kérdésekkel foglalkozni, mert hiszen e tér elég tágkörű, csak legyen, a ki azt betöltse. De e mozgalomban is jelentkezik bizonyos politikai jelleg és nagyon tartok tőle, hogy ha ez nem volna benne, a mozgalom nem lett volna ily élénk. De legyen bár igy, még igy is örömmel fogadom azon életet és pezsgést, mely e téren mutatkozik. De nézzünk, t. ház szét, magában a törvényhozás ezen termében és — ez korántsem akar vád lenni, hanem csak saját egyéni nézetem őszinte kifejezése — méltóztassanak csak figyelemmel kísérni a mi parlamenti működésünket és más parlamentek eljárását. Ott egy nagy politikai vita tartatik egy évben s midőn az eldöntetik, a kisebbség alárendeli magát a többség megállapodásának és hozzáfognak mindannyian a felmerülő egyéb fontos kérdések megoldásához. Nekünk, t. ház, mint méltóztatnak tudni a jelen és a múlt évek tapasztalásaiból, majdnem hónaponkint vannak nagy politikai vitáink, a melyek heteken át húzódnak és ennek eredménye az, hogy daczára annak, hogy 8—9 hónapon át ül együtt az országgyűlés, a legfontosabb reformkérdésekre, a melyek pedig annyira sürgősek, hiányzik a physikai idő. Tudom, hogy ezért is ezen kormányt vádolják. De méltóztassanak figyelembe venni, hogy a kormánynak folytonosan nagy politikai kérdésekkel kell foglalkoznia és ezen politikai viták miatt nincs kellő ideje és nyugalma arra, hogy az említett egyéb fontosságú kérdéseket kellőleg előkészíthesse és előterjeszthesse. Ha tehát, t. ház, csakugyan annyit hangoztatják közgazdasági érdekeinket, igyekezzünk azon, hogy mentül előbb hozzáfoghassunk ezen kérdések megoldásához s azért arra kérem fel a t. túloldalon ülo képviselő urakat, hogy a vívott csata után, legyenek szívesek követni minket és ezen csata eldöntése után lehetővé tenni azt, hogy az annyiszor sürgetett nagy reformés közgazdasági kérdések megoldásához hozzáfoghassunk. Kérem, méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés.) Szilágyi Dezső: T. ház! Azokra nézve, a miket beszédem érdemére nézve a t. pénzügyminister ur előhozott, nincs jogom szólani ; nem is erről szólok, hanem 1875-ben tartott beszédem idézetére nézve személyes kérdésben kell felszólalnom és helyre igazítanom beszédem egyes helyeinek téves idézését és még tévesebb értelmezését; én egyszerűen felolvasom, a mint azt valóban mondtam és akkor a tisztelt ház ítéletére bízom azt, ha vájjon van-e a köztt, a miket akkor mondtam s a miket most ajánlok a közigazgatás rendezésére, bármely lényeges pontban ellentmondás, melyet a pénzügyminister ur kiderítni akar. (Felkiáltások jobbfelöl: Van benne ellenmondás!) Abban a passusban, melyet a pénzügyminister ur felolvasott, indokoltam nem azt, hogy a kinevezési rendszert nem fogadom el, mert azt akkor is helyesnek elismertem, hanem indokoltam azt, hogy a kinevezési rendszer kizárólagosságát miért nem fogadtam el és akkor is kijelöltem néhány biztosítékot : mi kell még hozzá, hogy kinövései elhárittassanak és azok, a miket akkor kijelöltem, jelen javaslatomban mind bennfoglaltatnak és azonfelül több más is. Már akkor említem, hogy kell kizárólagosság mitigálására: „hogy még nagyobb szüksége van annak, hogy a kormányzottak részéről az ellenőrzés szerveztessék és pedig úgy, hogy az ügyek elintézésére magára nekik befolyás legyen biztosítva." Méltóztatik tehát látni, hogy én nem a kinevezés ellen szóltam, hanem az ellen, hogy garantia nélkül volt előterjesztve; a minek az állampolgárok részéről gyakorlandó ellenőrzés különféle módjai előterjesztése által, most eleget tettem. A szolgálati pragmaticára vonatkozólag méltóztassék a pénzügyminister urnák elmondani azt is, a mit elhallgatott, hogy én a szolgálati pragmaticában az ellen nem látok biztosítékot, hogy a tisztviselőt kortes- és pártezélokra fel ne használják, mert azt mondottam: „hogy a pärtkormányok válságos körülmények köztt a nyújtott politikai szolgálatot, az admini-