Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-216

216. országos ülés niárezins 4. 1880. 275 átalakítást jelöli meg nagy müvében, mely bizonyos irányban önöket is elterelte azon iránytól, melyet Magyarországra nézve kellett volna követniük. Ez zavarba hozhatja a szemlélőt, ha nem akarja megnézni, hogy vájjon a tudósnak mi a végczélja s alapgondolatja. 0 Németországra gondolt s ennek ajánl módokat az önkormányzat behozatalára. De kérdem, ha Magyarországon az önkormányzatnak megvannak az alapjai, miért távoznánk el azoktól? A mit a századok kifejtettek, a mit a századok bölcsesége lerakott, miért forgatnók fel azt? S azon önkormányzat feltételeit, — mert feltételek, intézmények nélkül önkormányzat, nem létezik — miért bolygatnók? Mert megjegyzendő, hogy az önkormányzatnak nálunk feltételei vannak. A magyar önkormányzat és törvényhatóság százados fejlődésében kimutatta ezen feltételeket. A helyes közigazgatásnak elveit előírta a gyakorlat. S melyek a feltételei a magyar önkormányzatnak? A magyar önkormányzat feltétele, a bureaucratia túlhajtásai és túlkapásai ellen éppen az időről időre való választásban rejlik s ez az, a mit Önök meg akarnak semmisíteni, {ügy van! a szélső baloldalon!) Ez az. a mi a magyar önkormányzat erős oszlopa, mert ha ezt megbolygatják, a magyar önkormányzatnak vége van, a többi csak mesebeszéd. {Helyeslés a szélső balon.) Ezen nyugszik az önkormányzat. Megengedem, hogy Angliára hivatkozva, azt fogják mondani, hogy az angol önkormányzat talán választáson alapul. Készben választáson, részben, a békebirákat illetőleg, kinevezésen. De ne feledjék el a t. képviselő urak, hogy Angliában a kinevezett békebiráknak egy biztosítéka van és ez az, hogy nincsen fizetésük; és ez menti meg az angol békebirót a bureaucratia uralma alól. Azt mondják, tessék ezt ide átültetni. így azt nem lehet átültetni. Én nem is kívánom átültetni, de nincs is rá szükség, hogy átültettessék. Hiszen Magyarországon megvan a bureaocratia túlhajtása ellen a biztosíték, megvan az időrőlfidőre való választás. Ez biztosítéka az önkormányzatnak, ez biztosítéka a municipalismusnak. {ügy van! a, szélső baloldalon.) És ez a punctum saliens, melyen a szóban forgó reformjavaslat nyugszik. Ez azon kérdés, mely ma a legerősebben vitattatik. Szilágyi Dezső t. képviselőtársam a maga javaslatában latitudet hagy. 0 csak azt mondja, hogy állandósítani kell a tisztségeket. Én részemről meggyőződtem arról, hogy a magyar önkormányzat biztosítéka, az időszerinti választásban rejlik, tehát minden törekvés, mely ezt aláásni törekszik, a magyar önkormányzat aláásása. {Igaz! a, szélső baloldalon.) A tegnapi nap utolsó szónoka, Gulner képviselő ur azt állította, hogy az életfogytig tartó választás, a választás elvét meghagyja és egyszersmind a tisztséget állandósítja. Indokul leginkább azt hozza fel, hogy hiába, Magyarországon ma már a hivatal kenyérkereseti pálya, ez előtt szemet nem hunyhatunk, ez dominálja a helyzetet és ennek engednünk kell. Hát ha ez érv a t. képviselő ur előtt, akkor kétségkívül annak consequentiáit is elfogadja. Mert pl. a képviselői pálya is talán sokaknak kenyérkereset, |tehät ezen szempontból a képviselőket is örök időkre kellene választani, vagy pedig kinevezni, {Derültség) hogy igy aztán ezen princípiumnak itt is elég tétessék. En nem akarok ezen hamis princípiumból következtetést vonni, csak azért hoztam fel, hogy ily princípium felállítása absurdumra vezet. Tehát a magyar önkormánj-zatra ezen princípium irányadó nem lehet. Irányadó igenis a közjó és nem egyesek kenyérkereseti érdeke. S Magyarországon mit kivan a közjó? A közjó Magyarországon kívánja az önkormányzatot; az önkormányzat biztosítéka és feltétele pedig az időszerinti választás. Tehát ez Magyarországon a feltétel. A t. képviselő ur most azt mondja, hogy ezt be kell bizonyítani; de hisz ezek elvek. Azt kérdezem a t. képviselő úrtól, vájjon a kenyérkereset lehet-e kiindulás egj^ nagy közigazgatási törvény alkotására és concipiálására? Vájjon ma, midőn Magyarországon a birtokos osztály egy része szegénységre sülyedt le, ez egy nagy országos institutio alkotására, a mely az önkormányzat keretére terjed, kiindulási pontul sscolgálhate? Ha Ínségesekről, vagy egyesekről kell gondoskodni, arra való az ínséges, vagy szegényügyi törvény; de, hogy erre basirozzunk országos intézményeket, ez még sem áll. Az időszakonkénti választás ellen érvül az is felhozatik, hogy a választóközönség folytonos zajongásoknak, nyugtalanságnak, kliquszerü alakításnak tétetik ki; s hogy nyílt tér ez a korteskedésre, a mely már a mai időben — mint mondják — tűrheti en, elviselhettem A közélet nálunk mindössze 12 éve van meg. 1848/49 után egy nagy ür van Magyarország történetében, melyet a rémuralom korszaka tölt be. Hogy ez mily hatást idézett elő Magyarországon, azt fejtegetni nem szükséges. Magyarország azon nemzedéke, mely 1848/49 után következett, minden közélettől visszavonta magát, sőt mondhatni, hogy a magyar birtokosság legnagyobb része visszavonta magát még az iskoláztatástól is, mert aggodalmasnak tartotta, gyermekeit oly intézetekbe küldeni, melyek akkor, a magyar nemzet elnemzetlenítésére czéloztak. {ügy van! a szélső baloldalon.) Megnyílt 1867-ben a közélet s ezen előzmények után az alkotmányos korszakkal egy áj nemzedék lépett fel, mely a közügytől elvonulva élt s jóformán nem is iskolázott. Megengedem, hogy 1867 után 35*