Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-214

232 S14. országos ülés márezins 2. 1880. kell. E szerint kinek a kezében van a dolog"? Egyes nagy functionariusok, vagy egyes befolyásos emberek kezében, a főispán kezében pl., vagy bizonyos tekintélyes képviselők kezében, a kikről tudjuk, hogy sokszor a kinevezéseket, minden hivatalok betöltését, valósággal monopolisálni szokták és e szerint, hogy az aspiráns kineveztetése attól függ, mint tud kedvében járni a főispánnak, vagy annak a befolyásos képviselőnek, vagy a feleségének, vagy a leányának, vagy a szeretőjének, vagy ennek a kis kutyájának. (Ügy van! a szélső baloldalon.) A mi pedig a ministereket illeti, hiszen a kinevezés tekintetében közttük valóságos kartel van megállapítva a dolog természeténél fogva. Az egyik azt mondja a másiknak, nevezd ki az én emberemet, én majd kinevezem a tiédet, {ügy van! a szélső haloldalon.) Azt mondják és felhozatott a vita fohyamán itt is, nem ugyan Szilágyi Dezső képviselő ur által, hanem Tischler és Simonyi Iván képviselő urak által az annyiszor emlegetett megyei sógorság, komaság. E t. képviselőtársaim irigylendő koruknál fogva, nem ismerik a régi megyét, hanem hallottak valamit harangozni, a régi megyei sógorságról és komaságról. Hanem a dolog nem ugy áll. Tudjuk, hogy a régi időben csak a nemes ember választott és csak nemesek lehettek tisztviselők és az akkori körülmények között, igen jó kezekben voltak a nemesek kezében a hivatalok, mert akkor, bármit lehet is mondani arról az akkori sógorságról és komaságról s arról, a mint az akkori tisztviselők tettek, de egy dolog bizonyos, t. i. ho^y nem loptak, {ügy van! a, szélső baloldalon.) Es ez okozza azt, hogy még ma is megvan jó emiékök a népnél, {ügy van! a szélső baloldalon.) Hanem hát most ki választ ? Nem a nemesség, hanem választ a megyei bizotíság, mely a nép minden rétegeiből van összealkotva és teljes szabadsága van bárkit választani és történt ez korábban is, mindjárt azon időben, midőn a honoratiorok qualinkáltatíak a tisztviselői választásra. Azt is nagyon sokat emlegetik, hogy a választások utján és hogy ez igy volt a régi megyéknél is, — sok selejtes elem hozatik a tisztviselők közé. Ez is légből kapott állítás. Ne méltóztassanak a választó közönséget oly bárgyúnak tekinteni, hogy ez ne gondolna a maga érdekeivel; de sőt, miután éppen neki áll érdekében, bizonyosan meg fogja választani azt, a kinek eljárásától és magaviseletétől érdekeinek helyes elintézése függ. Hogy mégis vannak selejtes elemek a tisztviselők köztt, most a választás mellett is, ez azért van, mert az előkelőbb elemek most vissza- t tartják magokat a megyei hivataloktól. És miért nem gyakoroltatik most oly uagy mértékben nobile officium? azért, mert most az officium nem nobile többé, mert a tisztviselőnek nincs meg a függetlensége, mint vo't azelőtt és ennélfogva nincs tekintélye, {ügy van! a szélső baloldalon.) Régebben a tisztviselőségre szívesen vállalkoztak, ambíciójuk volt, hogy azt megkapják, de most, kivált ha létre jön az, a mit a képviselő urak terveznek, akkor a tisztviselők köztt nem lesz más viszony, mint az alárendeltségnek láuczolata és akkor lesz a selejtes elemek inváziója. Azt mondják az is hátrány, hogy a választott tisztviselő nem mer a közönségnek véteniAzonban a tapasztalat ennek ellenkezőjét mutatja — mert tudjuk — hogy mindig az volt a legnépszerűbb tisztviselő és az számíthat leginkább a következő választás alkalmával a megválasztatásra, a ki a legszigorúbb volt. {ügy van! szélső bal/elől.) Azt mondják és ezt különösen kiemelte Apponyi képviselő úr, hogy majd akkor azonban szakértő emberek vállalkoznak a hivatalra. Alig űzetik, t. ház, valamivel nagyobb humbug a mi közügyi vitánkban, mint a szakértő elnevezéssel. (Halljuk! (Halljuk!) Én, t. ház! közigazgatási szakembernek azt tartom, a ki becsületes és értelmes ember. Azt, t. ház, hogy minden közigazgatási tisztviselő mindenhez értsen, a mi a közigazgatás körében előfordul, hogy legyen orvos is, kataszteri biztos is, követelni nem lehet, az ily funetióra lehet subalternus embereket kapni, mivel ezen teendők olyanok, hogy habár szép és fontos találmány az egyik is, meg a mísik is, azoknak vezetéséhez valami rendkívüli nagy qualificátió nem szükséges. A közigazgatási tisztviselőnek ezzel szemben az a feladata, hogy legyen éber és erélyes, tudja ezeket a szakértő testületeket dolgoztatni és tudjon azokra oly befolyást gyakoroltatni, hogy a hanyagságtól, viszszaélésektől tartózkodjanak. Az a legjobb tisztviselő t. ház ! a ki a tekintélyéi legjobban fenn tudja ez irányban értékesíteni. Ezek után, t. ház, bátor vagyok különösen azokra áttérni, a miket Szilágyi Dezső képviselő társam az életfogytiglani választásra nézve elmondott. Szilágyi Dezső : Erről egy szót sem szóltam. Mocsáry Lajos: Ez mindenesetre oly eszme, a mely igen fontos szerepet játszik, hát ha nem is beszédében, de pártja köreiben és a