Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-213

213, országos ülés márczius 1. 1880. 209 eseményi bűncselekmények, melyeknél tisztán alanyi momentumoktól függ azoknak megítélése. De a sajtó utján elkövetett becsületsértés miben különbözik más becsületsértéstől? Ha a sajtónak használata lenne a criterium, akkor a bankóhamisításnak is sajtóvétségnek kellene lenni. Én sajtószabadság alatt nem érthetem a sajtó privilégiumát, mely már magában ellenkezik a a szabadsággal. A sajtószabadság ezután is fenn fog állani, mindent akadálytalanul fog közölhetni, — de felelős lesz a közlésért. Avagy azt értik alatta, hogy felelősség nélkül közölhessék a rágalmakat. Fordítsuk a sajtószabadságot a haza javára azzal, hogy eszmékkel, érvekkel küzdünk, — de ne fordítsuk a haza ártalmára azzal: hogy sárral dobáljuk egymást, számos ellenségünknek nagy kárörömére. {Helyeslés jobb felöl.) Végre a leghathatósabb argumentumot, t. ház, á mindnyájunk által t. Irányi Dániel t. képviselőtársunk nyújtotta nekem. {Halljuk! Halljuk!) Irányi Dániel t. képviselő szokott méltóságával és emelkedett hangon szólott az erkölcsi depravatióról és eszmelänczolatában különösen elitélte a parlamenti bíráskodást a választási ügyekben és ezen baj orvoslását a kir. Curia bíráskodásától várja. íme épp oly politikai biróság az esküdtszék. Én azonban nem politikát, hanem igazságot keresek a megtámadott becsület részére és ezért kötelességemnek tartottam volna indítványomat a kormány hozzájárulása nélkül is a t. ház elé hozni. {Helyeslés jobbfelöl.) Különben, t. ház, a költségvetést elfogadom általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. [Élénk helyeslés a jobboldalon.) Szilágyi Dezső: T. ház! {Hosszantartó mozgás. Halljuk!) A költségvetésnek jelenlegi általános tárgyalása két körülmény által nyer, nézetem szerint, kiváló fontosságot. Az egyik körülmény abban áll, hogy a bizalmi kérdés, a melynek árnyékait a ministerelnök ur nyilatkozata előre vetette, igaz, negatív alakban, fel van vetve. A második körülmény pedig az, mert ezen költségvetés tárgyalása ennek a kormánynak és a ministerelnök ur kormányainak az ország pénzügyeire nézve végzetes fordulópontját képezi, mert ezen tárgyalás alkalmával — nem egyenesen, de közvetve — azokon a padokon is el lett ismerve, hogy mindazon feladatok közül, melyeknek nevében a ministerelnök ur 1875-ben kormányra jutott és a melyeket kormányzása alatt egyedként elejtett, ma constatálva van, hogy összetört kezei köztt az utolsó : pénzügyeink rendezése, {ügy van! balfelöl.) Ez a kettő, t. ház, teszi a költségvetés tárgyalását j különösen fontossá. A mi a bizalmi kérdést illeti, én ugyan | KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. X, KÖTET. óhajtottam és megvártam volna a ministerelnök úrtól, hogy ily positiv alakban fogja ezt a bizalmi kérdést a ház elé hozni. Mert nem mi éreztük annak szükségét, hogy bizalmatlanságunkat irányában kifejezzük, hanem ő egy más alkalommal kifejezte, hogy ő nem érzi magát képesnek ezen ország kormányát egy positiv bizalmi szavazat nélkül huzamosan tovább vinni. 0 neki van szüksége bizalmi szavazatra és ha van szüksége, ha bizik abba, hogy az meg fog adatni, akkor kérdem én, miért nem helyezi át a dolgot a maga természetes terére, miért nem provocálja ezt a bizalmi sza azatot positiv alakban? Mert ez az ország nem arra kíváncsi, hogy mi századszor ismételjük, miért nem bizunk a t. kormányban, de a mire feszült kíváncsisággal vár ez az ország, az abban áll, hogy álljon elő a t. kormánypárt itt az ország színe előtt ma, a pénzügyi rendezés meghinsulásának ünnepélyes napjaiban és indokolja a bizalmat ezen t. kormánynak, {ügy van! baljelöl.) Ez lett volna e kérdésnek helyes, ez lett volna a kérdésnek természetes felállítása. De bármiként történt is, t. ház, a bizalmi kérdés fel lévén állítva, én a költségvetésre nézve, melyet általánosságban elfogadok, ki akarom mutatni azon tételt, hogy ezen költségvetés alkalma az, midőn a kormány kénytelen bevallani, hogy azon czél, melyre e kormány, mint indokra, annyi rendszabálynál hivatkozott, a pénzügyi rendezés ezélja, a közvetlenül elérhető czélok sorából ki van véve és annak helyébe más közvetett feladat helyeztetett, mely ridegebb, mely szomorúbb, mely valóbb, t. i. a közvetlen feladat, hogy továbbá pénzügyi és gazdasági sülyedésünket meggátolja. {Ugy van! balfelöl) 1875-ben, midőn a ministerelnök ur kormányra jutott, akkor is a deficit nyomása alatt és azon főkérdés nevében jött kormányra, hogy a pénzügyi rendezésre az egész kormányt képtelennek tartja és azon czél elérését attól az úttól, a melyet ő kijelölt és azon egyesüléstő', a melynek élére állott, biztosan remélte. Igaz, hogy a legelső lépés kormányra jutásán az volt, hogy elfogadta a megbukott kormánynak pénzügyi politikáját; igaz, hogy ő Grhyczy Kálmánt adóemelési törvényjavaslatáért buktatta meg; azt hirdette, hogy nem lehet adóemeléshez folyamodni, míg a közgazdasági állapot emelésére, különösen pedig a hitelviszonyok javítására; mindent meg nem teszünk. Es a mely lépés legelőször elejtetett a kormányra lépése után abban állott, hogy nem történt semmi a hitelviszonyok javítására de a megbukott kormány adójavaslatai felszedettek és megszavaztattak. {Ugy van! balfelöl.) És most engedjék, hogy megkérdezzem, hoerv 1875-ben rendf zhetőnek taitotta pénz27