Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-205

16 205. országos filés február 20. 1880. hatalom népei által megnyugtató helyesléssel üdvözölt szövetség Őrt fog állani. A nagy nemzetközi kérdésekben, t. ház, nem mathematikai bizonyítékokkal, hanem valószinüségekkel kell számolni. Ilyen valószínűség pedig az, hogy a jó egyetértés ezen monarchia, Kémetország és Anglia között, az általános béke legjobb biztosítékának tekinthető. A helyzet legsajátságosabb tüneményei közé azonban az tartozik, hogy a pénzügyi, gazdasági és politikai nagy megpróbáltatások, a súlyos nemzetközi bonyodalmak, az elemi csapások s a múlt évi rósz termés daczára, a vasút- és arany járadék kötvényeinek, valamint a nyeremény-sorsjegyeknek s a solid pénzintézetek és iparvállalatok papírjainak értékárfolyama egy év óta, 10—20% emelkedést tüntet fel. De figyelmen kivül nem hagyható az sem, hogy Európa legtöbb államai bizalommal, becsüléssel és rokonszenvvel viseltetnek Magyarország sorsa, ereje, életképessége és állami hitele iránt. [Ellenmondás a baloldalon.) És a magyar nemzet csak önmagához méltón cselekszik, ha minden kínálkozó alkalommal társadalomban, sajtóban és törvényhozó testületben rokonszenvét, meleg elismerését nyilvánítja, főleg a lovagias franczia nemzet iránt, mely a fátum által reánk mért romjainkkal szemben, mindenkor a legnemesebb részvétet és a legjobb indulatot tanúsított és melyet még a német költők egyik legjelesebbike is, Heine ekkép dicsőitett: „Lasset uns die Fraazosen greisen! Sie sorgten für die zwei grössten Bedürfnisse der menschlichen Gresellschaft: für gutes Essen und bürgerliche Grleichheit." íme, t. ház, ez a jelenlegi helyzet képe. Vizsgáljuk meg már most szemben ezen helyzettel, minő közérzület jutott felszínre? (Halljuk!) Tény az — és ezt általános nemzeti szempontból kénytelen vagyok, mint örvendetes jelenséget kiemelni — hogy a magyar nemzet, a multakon okulva, most már csak a nyugalom, a komoly, termékeny munka, a rend és törvény uralmában s a szükségesnek mutatkozó bérrendezés művében keresi a gyógyszert egy engesztelhetlen végzet által okozott sebeire. Praktikus észszel nem a múlt változhatlan tényeivel, hanem a jelennel s a jövővel éspedig, a mire leginkább szüksége van, az anyagi haladás és a művelődés kérdéseivel kivan tüzetesen foglalkozni. És ezen közérzület, ezen közhangulat kormányra és parlamentre nagy kötelezettséget ró. Én tehát, t. ház, a jövőben a reményt üdvözlöm, azon reményt, melyben oly szívesen ringatjuk magunkat ama kormányzati rendszer, a parlamentarismus iránt, melyet a nemzet nagy többsége, a 12 év alatt tapasztalt csalódások s az itt-ott mutatkozó közönyösség daczára, még mindig Magyarország mindenható lelkének, a közszabadságok varázserejű palládiumának s az államegység fenntartására a legjobb kezességnek tekint. De e hitem nem gátol engem abban, hogy a kormány figyelmét az államfejlődés örökérvényű törvényei szerint már aktuális fontosságot nyert kérdések megoldására fel ne hívjam. A kormány eminens feladatához tartozik, hogy azon művet, melynek alapját oly nagy munkaerővel megvetette, hogy azon épületet, melyet oly nagy gonddal tervezett, be is tetőzze. Ha az államügyek jelenlegi vezetői az ország pénzügyeinek rendezését, a legégetőbb közgazdasági bajok orvoslását s az államvasutak és vicinálutak rendszerét s a tariffa-ügy szabályozását keresztül vinni, a budapest-zimonyi vaspályát létre hozni — továbbá a közigazgatás-, a felsőház-, a középiskola és a jogi tanulmányok reformjának egy, a magyar jogállam tekintélyének megfelelő igazságügyi épület fölállításának, a közigazgatási és pénzügyi bíróságoknak, az államtisztviselők jogviszonyait szabályozó szolgálati pragmatikának és végre a vallásszabadságnak kérdéseit, ezen mind meg annyi nagy fontosságú és részben ijesztő föladatokat megoldani képesek lesznek: akkor az általuk alkotott épület koronázva leend s a hálás haza elismerése fogja müködésöket megjutalmazni. De ha helyzetük exigentiáit be nem töltik, a létfeltételek megváltoznak, az uralkodó elvek megszűnnek irányadók lenni s a kormány és pártváltságok romboló ereje csakhamar éreztetni fogja hatását. Az ország közviszonyai s a dolgok természetes fejleményei késztetnek e nézet kimondására. A politikai programmoknak t. ház, minden időben és minden körülmények között, fel kell állítani a kérdéseket, meg kell ismertetni a vezéreszméket egész jelentőségükben. A ki tehát az általam jelzett nagy czél elérésére s a bajok orvoslására, jobb, sikeresebb és a mit különösen hangsúlyozni kívánok, — kiviketőbb módokat és eszközöket tud, mint a minőket a kormány politikája kilátásba helyez, terjeszsze elő honmentő eszméit, vezérelveit és nagy politikai gondolatait. Álljon elő panaceájával. Mert a ki a helyzet követelményeinek leginkább megfelel, a ki legeszélyesebb, azé a győzelem. És miután a győztes mindenütt talál szövetséges társat, az a helyzetnek ura is lesz, azé a jövő. És e táborban egyesülni fog a nemzetnek nagy zöme.