Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-212

174 212- •rszágos ülés február 28. 1880. (Felkiáltások a szélső halon: ő a sanscrit nyelvről szólt.) De különben felhozta azt is, hogy a közös hadsereg, a mint eddig is tette, ezentúl is a német vezényszó mellett épp ugy fogja teljesíteni kötelességét. Ebben én a magyar vezényszó kigúnyolását, nevetségessé tételét nem tudom látni. (Felkiáltások a szélső balon: Nem igy beszélt ő!) De nem csak erre hivatkozom, hanem hivatkozom csaknem 8 évi közreműködésére a honvédségben és biztosíthatom a t. képviselő urat és a t. házat egyaránt, hogy én, aki működésének legközelebb álló tanúja vagyok, legtávolabbról sem tapasztaltam olyasvalamit, hogy ő olyanra, a mivel Degré képviselő ur vádolta, csak megközelítőleg is képes legyen, mert egész odaadással és teljes kötelességérzettel teljesíti elvállalt feladatát. Kár, t. ház, ilyen személyes kérdéseket felhozni ott, a hol a t. képviselő urnák talán nincsen alkalma a körülményeket és az egyéneket ismerni és mindenesetre méltánytalan dolog, sérteni olyanokat, kik arra érdemet nem tesznek. (Helyeslés a jobboldalon) Ezt bátorkodtam most felhozni. A t. képviselő urnák egyéb megjegyzéseit, a honvédség szervezetét s azt illetőleg, hogy azok hova lettek beosztva, mikép lettek beosztva, lesz alkalmam tárezám részletes tárgyalásakor bővebben kifejteni, hogy a honvédség csapatai nem dandáronként, nem az önállóság koczkáztatásával, hanem hadosztályonként, mint tökéletes hadosztály önállókig és a törvény értelmében, hogyan lettek beosztva. Addig is csak annyit vagyok bátor említeni, (Halljuk!) hogy legyen a t. képviselő ur meggyőződve arról, hogy én igenis érzem azon hivatás fontosságát, melyet a törvény rám ruházott s melyiyel a véderőről szóló törvény végrehajtása körül tartozom; s legyen meggyőződve, hotry nemcsak kötelességérzetből teljesítem azt tőlem függőleg Jtíven és pontosan, hanem rokonszenvből is. (Elénk helyeslés jobhfelŐl.) Bujanovics Sándor: T. ház! A folyó évi költségvetés általános tárgyalása alkalmából a ház ezen oldalán felszólalt t. képviselőtársaim feltüntették az ország súlyos pénzügyi helyzetét, megvilágították az ország bajait s kiemelték nem egy irányban az orvoslás módját és eszközeit. Én, t. ház, egyetértve mindazokkal, mik ezen tárgyban a ház ezen oldalán elmondattak és a t. ház kifáradt türelme iránt mindenkor kellő tisztelettel viseltetvén, nem fogok azokra kiterjeszkedni. Felszólalasom indoka csak az, hogy azokra nézve, miket a t. pénzügyminister ur részint saját politikájának igazolásául, részint az általunk, a költségvetés és pénzügyi politikája ellenében felhozattakkal szemben, czáfolatul előadott, néhány észrevételt tőlem kitelhető rövidséggel megteg}?ek. (Halljuk!) Az igen t. pórtzügyminister ur kifogásolja azt, hogy Lukács Béla t. barátom hivatkozva azokra, miket a 79-ik évi költségvetési előirányzat realitása ellenében a múlt évben e házban felhozott s a melyeket az 1879. évi kezelési eredmények nagy részben igazoltak is, kifogásolja azt, hogy Lukács t. barátom hivatkozott arra, hogy az ellenzék a tavalyi költségvetési előirányzat tárgyalása alkalmával, csakugyan helyesebben számított a t. pénzügyminister urnái. A t. pénzügyminister ur az előirányzat és a tényleges eredmény köztti ezen különbözet okául, tisztán az 1879. évben az országot ért súlyos gazdasági csapásokat hozta fel és csodálkozik azon profétiális szellem fölött, melyiyel mi már tavaly megjósoltuk, hogy 1879-ben ily csapások sújtani fogják az országot. Ezzel szemben kénytelen vagyok megjegyezni, hogy midőn mi az 1879. évi előirányzat realitása ellenében e házban és a pénzügyi bizottságba;! felszólaltunk, tettük ezt, mindenütt kijelölve azon tételeket, melyeket az előirányzatban túlvérmeseknek és a valóságnak meg nem felelőknek tartottunk, mindenütt kijelölve azon positiókat, melyeket egyáltalában nem tartottink indokoltaknak és melyekben egyebet önámításnál nem láttánk. így pl., midőn a jíéazügyminist'-r ur az 1879-ik évi földadót 39.200.000 írtban előirányozta, akkor, a midőn az 1877-re kivetett földadó zárszámadási eredményei csak 36.600,000 frt tüntettek fel, midőn tehát 2.600,000 írttal magasabb összegben irányozta elő 1879-re a földadót, melyből, igaz, a pénzügyi bizottság 200,000 frtot törült, de még mindig 2.400,000 frttal magasabb volt az előirányzat, akkor mi teljes joggal és alapossággal hivatkozhattunk az 1877-iki zárszámadásoknak eredményeire és az 1878. évi kezelési eredményekre és az országnak valóságos közgazdasági helyzetére s állíthattuk, hogy azon előirányzat nélkülözi a realitás feltételeit. És tettük ezt a házadónál, tettük ezt más tételeknél, mindenütt kijelölve azon alapon, hogy a túlvérmes és önámítást magában foglaló előirányzatot mi nem tartjuk sem az 1877. évi zárszámadási, sem az 1878. évi kezelési eredmény által indokoltnak, igazoltnak; nem volt szükségünk tehát proféticus szellemre, mikor előre jósoltuk, hogy ez előirányzat túlvérmes, mert arra alapot szolgáltattak a tények zárszámadások tényleges eredményei. Es, t. ház, nekünk szolgáltattak legfényesebb igazságot az eredmények, a pénzügyi bizottság és maga az igen t. pénzügyminister ur. (Halljuk!) És azt elismerőleg jelentem ki, hogy az idei költségvetési előirányzat tárgyalása alkalmával maga-