Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-209

116 209. országos ülés febraér 25. 1880. közjogi alaptól, — mert, a mint Grünwald képviselő ur is elismeri, elvbarátaimnak és magamnak, a mióta e parlamentben működni szerencsém vau és egész életemen át, mindig vezérfonalul szolgált az ország önállósága és függetlensége, én bizalmatlansággal viseltetem minden iránt, a mi ezen önállóság és függetlenség fejlesztésére hátrányt képez. De el nem felejthetem, hogy csak nem régiben, a kormányelnök ur egy törvényjavaslatot terjesztett be, melyben a nélkül, hogy Magyarországnak csak legkisebb haszna lehetne belőle — akármilyen legkisebb haszna, mert lehetetlen, hogy legyen neki belőle valami haszna. — mégis a magyar nemzetet megbélyegezte, a magyar nemzetet maga előtt megszégyenítette, {ügy van! a szélső balon) mert legnagyobb hazafiát, legnagyobb emberét száműzte, azt a férfiút, ki többet tett a magyar nemzetért önmaga, mint a mennyit a ministerelnök ur és egész századja nem fog tenni soha. Száműzte kebeléből gyermekeivel együtt. Tehát kegyetlenebbül járt el, mint Haynau, ki legalább gyermekeit, atyjukhoz küldte. He uraim, ők beléphettek volna más államkötelékbe és ha akartak volna más állam kötelépébe lépni, fényes állásokat szerezhettek volna maguknak. Most már be is fognak lépni s nemsokára meg fogjuk hallani s e részben ők csak köszönettel lehetnek a ministerelnök iránt, ezen intézkedése miatt. Hogy azonban a magyar nemzet is dicsekedhetik-e ezen ténnyel, az már más kérdés. (Igaz! a szélső' halon.) Ok részökr >1 meg lesznek elégedve, mert fényes jövőt fognak megállapítani, azért, mert nem lesz rajtuk azon hátrány, hogy magyarok akartak maradni és semminemű államkötelékfre nem léptek be; hanem most innen is száműzetvén, fel fogják magukat vétetni azon országban, a melyben laknak, a hol működnek, ott fognak polgárjogot szerezni. Én, t. képviselőház, nem fogok a költségvetésnek numericus vizsgálatába bocsátkozni. Megtették már ezt mások, de azt hiszem, hogy a mint beszédem elején jeleztem, ezen vita inkább más, inkább közigazgatási reformvitává fajult el s tulaj donkép nem költségvetési vita. Mindenki főleg a közigazgatási reformról beszél és mert arról beszél, kénytelen vagyok én is hozzászólni, a mennyiben nézeteim összeesnek a mondottakkal, vagy azoktól eltérnek. Miután azonban, ezen vita folyama alatt felmerült azon kérdés, a mint minden esztendőben felmerül, hogy a költségvetést a képviselőház részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e, vagy sem? E részben Helfy Ignáez tisztelt barátom benyújtott egy határozatijavaslatot a maga és elvbarátai nevében. Azt magam is aláirtam, tehát magamévá teszem. E határozati javaslatban indokoltan előadjuk, hogy a jelen kormány iránt bizalommal nem viseltethetvén, tőle a költségvetést is megtagadjuk, de kijelentjük, hogy a haza szükségleteiről gondoskodni kötelességünknek ismerjük, vagyis, hogy más kormánynak, mely több alkotmányos garantiát nyújt és mely iránt több bizalommal viseltetünk, hajlandók vagyunk megszavazni a budgetet. Ez tehát bizalmi kérdés fölvetése. Azonban ugy látszik, hogy vagy az indokolásnál, vagy talán más oknál fogva, a tőlünk balfeló'l ülő' képviselő urak nem fogadták el ezen határozati javaslatot, hanem egy másik bizalmatlansági szavazatot indítványoztak. Én már kijelentettem e házban, hogy az egyesült ellenzék politikáját épp oly kevéssé helyeslem, mint a kormány politikáját; ok is ugyanazon közjogi alapon állanak, mint a kormány, én pedig lelkemből meg vagyok győződve, hogy ezen alapon Magyarországot jól kormányozni nem lehet. (Elénk helyeslés a szélső halon.) Nem azt mondtam én sohasem, hogy a ministereknek nincs értelmiségük, elég eszük; nem az volt az én oppositiom kiindulási pontja, hogy az egyik, vagy másik ministert alkalmatlannak tartottam. Én mindig azt állítottam, hogy ezen kormányzati rendszerrel, hogy ezen alapon, egy minister a világon sem képes jól kormányozni. (Helyeslés a szélső balon) De kijelentettem azt is, hogy ámbár e szempontból az egyesült ellenzéket semmivel sem tartom jobbnak, mint a kormánypártot, mindig kezet fogok neki nyújtani, midőn arról lesz szó, hogy a jelen kormány megbuktattassék. Kezet fogok neki nyújtani először azért, mert ezen kormányt rosznak tartom, másodszor, mert kívánom, hogy a megsértett közerköiősiségnek elégtétel adassék, hogy azon kormány, mely a politikai hitehagyottság utján jutott azon helyre, valahára bűnhődjék. (Élénk helyeslés a, szélső balon.) t En tehát a bizalmatlansági szavazatra a jelen kormány iránt, mindig kész vagyok. Azt az indokolást azonban, melynek kíséretében gróf Apponyi képviselő ur határozati javaslatát benyújtotta, magamévá nem tehetem, mert ez által ellenkezésbe jönnék összes politikai elveimmel és eddig vallott nézeteimmel. (Helyeslés a szélső balon.) Bátor vagyok tehát egy határozati javaslatot benyújtani, a mely, tekintve azt, hogy az indítványozott és a ministerelnök ur által, mintegy örömmel üdvözölt bizalmi kérdés talán indokolása miatt, nem talált a másik ellenzéki pártnál támogatásra, az indokolást egészen mellőzi és nem montíja, hogy a bizalmatlanság azért szavaztassák, mert a kormány nem azon közjogi alapon áll. melyet én egyedül tartok jónak és nem azért, mert az administrativ reformot nem veszi fel programmjába, hanem mert általában bizalommal irányában nem viseltetünk, vonjuk