Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-209

209. országos ülés febrnár 25. 1880. 101 Azon hitben, hogy lesz még alkalmam több­ször felszólalni s kijelentvén, hogy teljes öntudattal fogadhattam el azon eltéréseket, melyeket a pénz­ÜD-VÍ bizottság javasolt, kérem a t. házat, hogy ezek alapján méltóztassék a költségvetést elfo­gadni. {Élénk, hosszantartó helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Tibád Antal: T. ház! (Halljuk!) Minthogy az idő már annyira előrehaladt, hogy beszédemet két óráig a legjobb akarat mellett sem végez­A kormány részéről jelen vannak: Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Péchy Tamás, b. Kemény Gábor, Bedekovich Kálmán, Tisza Kálmán, gr. Sza­páry Gyula, Szende Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vehetni fogja Baross Gábor, a szólni kívánókat egyrészről Antal Gyula, másrészről b. Mednyánszky árpád jegyző ur fogják jegyezni. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Baross Gábor jegyző (olvassa a f. hó 24-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem tétetvén, az hitelesíttetik. Vau szerencsém bemutatni a m. k. minister­elnök átiratát, melyben tudatja, hogy ő es. és ap. kir. Felsége Bécsben f. évi február hó 21-én kelt legf. elhatározásával Mazuranics János, Hor­vát- Sziavon- és Dalmátországok bánját ezen ál­lásától saját kérelmére legkegyelmesebben föl­menteni s gr. Pejacsevich László, valóságos belső titkos tanácsost, ugyanezen országok bánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Tudomásul vétetik. Bemutatom Nagy Sándor szatmár-németi il­letőségű és jelenleg Konstantinápolyban lakó osztrák-magyar alattvalónak Boros Bálint képvi­selő által beadott kérvényét, melyben a konstan­tinápolyi cs, és kir. ügynökségi hivatal közö­hetném be, arra kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap adhassam elő. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A. képviselő ur kérése jogo­sult lévén, holnap fogja beszédét tartani. A holnapi ülés napirendje lesz a mai tárgya­lás folytatása, Ezzel az ülés bezárom, (Az ülés végződik 1 óra 30 perczkor.) nyösségéből származott kára ügyének megvizs­gáltatását kéri. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Egyéb előterjesztése az elnökségnek uincs. Antal Gyula jegyző: Jelentem a t. ház­nak, hogy az indítvány- és interpellatiós köny­vekben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Következik a napirend szerint a költségvetés átalános tárgyalásának folytatása. Tibád Antal: T. ház ! Maholnap 13 éve lesz annak, hogy Magyarország alkotmányos önrendelkezési jogát ismét visszaszerezte s ha ezen igen rövidnek éppen egy állam életében sem nevezhető időszak történetére egy figyelmes pil­lantást vetünk, azon elszomorító ténynyel fogjuk szemben találni magunkat, hogy — a mire pedig az 1867-ben újjá alkotott Magyarországnak legelső sorban és legkiválóbb mértékben volt szüksége —- az állami tömörülés nagy vegyfolyama, alig haladt túl a kezdet stádiumain. Nem hiszem, hogy csalatkoznám, t. ház, midőn az e tekintetben mutatkozó stagnatio okai közül az egyik legfőbbikét, azon körülményben vélem felta­lálni, hogy a Magyarország 1867. évi conceptiójá­ban kifejezést nyert államalkotó eszme, vagyis a polgári szabadság és egyéni jólét eszményképeinek valósítására való törekvés, a terület intellectualis és vagyoni tényezőinek, tehát a számra nézve is legjelentékenyebb magyar fajnak, a történeti jog által is támogatott vezérkedő közreműködése mellett, nemcsak hogy a terület lakóinak összes­sége által egyéríelműleg- nem üdvözöltetett, de 209. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1880. évi február 25-én. Szlávy József elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesités. Elnöki jelentés gr. Pejacsevies László bánná neveztetcséről és a beérkezett kérvényekről. Az 1880. évi állami költségvetés általános tárgyalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom