Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-181

^g 181. országos ülés deczembi'r 3. 1878. feltehető, hogy ezen jövedelem tényleg évről évre emelkedni fog; mert azon ellenvetés, hogy a kőolaj árának felemelése folytán a fogyasztás lényegesen apadni fog, nem egészen elfogadható, nem elfogadható azért, minthogy általában a kőolajnak ára, éppen az utolsó két három évben oly nagy mértékben apadt, hogy daczára ezen vámfelemelésnek, alig tehető fel, hogy a kő­olaj ismét azon árát el fogja érni, melyen 2— 3 évvel ezelőtt eladatott. Ugyanis az 1876. év második felében az átlagár métermázsánként körülbelül 32 frtot tett; 1877-ben már leszál­lott 24, 23, 22 frtra s az utolsó évben s a folyó év elején, daczára az időközben történt adóztatásnak, mégis csak 14, 15, 16 frtra emelke­dett a kőolaj ára métermázsánként, úgy hogy ha még azon tételt hozzáteszszük is, mely, ha a törvényjavaslat elfogadtatik, kell, hogy hozzá­tétessék, a kőolaj nem fogja elérni azon árat, melylyel 76—77-ben birt. Nem tehető feltehát az, hogy a fogyasztás nagy mértékben fog apadni. Mindezeknél fogva, tekintetbe véve pénz­ügyi helyzetünket, melynek javításáról okvetlenül gondoskodni kell: ajánlom a t. háznak a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául, fenntartván magamnak azt, hogy ha ezen törvényjavaslat többi része, az ásvány­olaj vámja szintén a tárgyalás keretébe vonat­nék, erre nézve nézeteimet később előadhassam. (He-lyeslés jobbfelöl.) Bujanovies Sándor: T. ház! Én a kő­olajvámnak métermázsánként 5 frttal felemelé­sét s a belföldön termelt ásványolajra vetendő fogyasztási adót magam részéről nem pártolom s ezért ezen törvényjavaslatot sem fogadhatom el. (Helyeslés a bal- és a szélső balon.) Az indokok, t. ház, melyek engem vezérel­nek, ugyanazok, melyek már az általános vám­tarifa tárgyalása alkalmával meggyőződésemre döntőleg hatottak, midőn az akkor már hasonló magasságban követelt kőolaj vám- és fogyasztási adó ellen szavaztam. Azon indokok súlyokból, nyomatékukból azóta semmit sem vesztettek, sőt inkább még csak gyarapodtak. Az indokok, melylyel ezen kőolajvám már akkor a háznak elfogadás végett ajánltatott és melylyel az ma is a pénzügyi bizottság és annak t. előadója által ajánl tátik, a következők: Először is felhozatik az állam pénzügyi helyzete, a mely kötelességünkvé teszi az állami bevételek fokozását. Én, t. ház, elis­merem azt, hogy az állam pénzügyi helyzete igen, szorult, de nem zárkózhatom el az előtt sem, hogy ha rósz az állam pénzügyi helyzete, nem kevésbbé rósz az állam polgárainak anyagi viszonya sem; (Helyeslés balfelöl) nem zárkóz­hatom el azon tény előtt, hogy Magyarországon az adózók minden osztálya kivétel nélkül, az egyenes- és közvetett adókkal meg van már túl­ságosan terhelve, meg van terhelve pedig az adóképesség és teherviselési erőnek korlátain túl. Hogy ez igy van, bizonyítja az 1878. évi zárszámadás, melyet a t. ház figyelmébe aján­lok, hogy meggyőződjék abból, hogy 1875. óta, tehát a legulóbbi 4 év alatt az adóhátralékok az előíráshoz képest 93.000,000 forintra emelked­tek, ugyanis 41.000,000 forintra rug az egye­nes-adó hátraléka és 52.000,000 forintot tesz azon összeg, melylyel az előíráshoz képest, az állam egyéb bevételeiből kevesebb folyt be, ugy hogy 93.000,000 forint csak a lefolyt négy évre az államnak a fennálló adóhátralék és be­vételi csökkeaésből folyó követelése. Ha ezt tekintetbe vesszük, határozottan meggyőződünk arról, hogy ezen országnak minden osztálya ki­vétel nélkül, az egyenes és közvetett adókkal túl van terhelve s hogy ezen országban akár az egyenes, akár a közvetett terheket növelni, egyáltalában nem helyes pénzügyi politika. (He­lyeslés bal/elöl.) Azt mondják, a t. előadó ur is felhozta, hogy a kőolaj általánosan használt világítási szer és mert általánosan használtatik, azért magasabb fináncz vámmal való megterheltetésre igen alkalmas. Én megengedem, hogy a kőolaj általánosan használt világítási szer, de több ennél: a kőolaj egyszersmind első szükségleti czikk, sőt munka eszköz, (Helyeslés balfelői) a mely képesíti a munkást, a kisiparost, a szeré­nyebb sorsú polgárt és a házi iparral foglalkozó földmívest arra, hogy a hosszú téli estéken, a hasznos munkaidejét meghosszabbítsa. (Helyeslés balfelÖl.) Csak a rideg fiskális szempont mondhatja az általános használati czikkekről azt, hogy azok igen alkalmas adó tárgyak. Én mindig külömbségét látok és helyes adó politikai szempontból külömbségét is kell tenni ezen czikkek között, tekintettel azok minő­ségére, mert azon általánosan használt czikkeket. a melyek egyúttal első szükségleti czikkek, sőt munkaeszköz természetével is bírnak, én alkal­mas adó tárgynak nem tekinthetem. (Helyeslés balfelöl.) De azt mondják — és a t. előadó ur is mondja — hogy a petróleum igen magas vámot elbir, felhozza például Francziaországot. Ezt behozták nálunknál fejlettebb, gazdagabb orszá­gok, például Anglia, Francziaország, Olasz­ország, Németország. Ezek nálunknál gazda­gabbak, a fejlettség magasabb fokán állnak és mégis behozták, tehát — ngy mond —- nekünk is be kell hozni. T. ház! Éppen abban, a mit a t. előadó ur felhoz, találok én indokát arra, hogy nálunk ezt behozni nem lehet, (Helyeslés

Next

/
Oldalképek
Tartalom