Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

20 179- országos ülés deczember 1. 1S79. nézve én ma sem tudom tulajdonképen megmondani, hogy miből származtatták e véleményüket. Mivel azonban ezen véleményük figyelmet érdemel annyiban, a mennyiben tapasztalás szerint a promontori ágban csakugyan jégdugulások fordultak elő 1876-ban is, nem ugyan közvetlenül a főváros alatt, hanem sokkal lejebb, a mint ők is mondják, hogy az esetleg lejebb alakulható jégdugulás is veszélyessé válhatik a fővárosra nézve; inivel ez a tény előfordult, mivel másrészről az általam tétetett méretesek és számítások alapján azon meggyőződésre kellett jutnom, hogy ugyan nem, a mit a szakértők mondanak, nagy töltések által, mert az lehetetlen dolog, hanem még a promontori ágnak oly javítása is, a mely valóságos mederjavításnak volna nevezhető, t. i. bizonyos mélységnek megadása, sok időt és költséget igényelne, mert az általam tétetett számítások szerint, az a quunette, mely a mederbe vonandó lenne, körülbelül 3 — 4 millió forintba kerülne, de ez nem is vitethetnék oly hamar keresztül 5 mondom, miután azt láttam, hogy csakugyan itt a promoutori ágban az eredmények szerint van némi aggodalomra ok, én azon nézetben vagyok, hogy az e tekintetben tett szakértői nyilatkozatok, daczára annak, hogy nem áll az, a mire tulajdonképen alapítják véleményüket, hogy t. 3. az összeszorítás következtében a Duna a fővárosra nézve majd veszélyes lesz; de mivel áll az, hogy az az ág rósz és csakugyan, mikor a jég ott megdugult, megmutatta azt, hogy mikép segít magán a Duna, t. i. oldalkitörés által, azon nézeteket, melyek nyilvánulnak arra nézve, hogy a Dunának kell, hogy ugy mondjam, egy ventilt adnunk: mondom ezen nézeteket én is mindenesetre figyelembe veendőknek tartom és erre későbben vissza fogok válaszomban térni. Most, í. ház, nem akarva fárasztani tovább a t. házat, átmegyek magára az interpellatióra, a melyet Királyi Pál képviselőtársam intézett hozzám. {Halljuk!) Egyet azonban meg kell még jegyeznem és ez az, hogy azon a helyen, a hol a külföldi szakértő urak, mint mondják, maguk ott a gáton voltak, a hol az elfajult Duna elzáratott, azon a helyen is nem 250 öl a gátnak fekvése a másik parttól, hanem 1800 méter, tehát több, mint 900 öl és a hol legkeskenyebb része van, ott is 1000 méter; tehát ez maga is mutatja, hogy lényeges tévedésben voltak, mikor 250 ölről beszéltek. Ezeket azért jegyeztem meg, mert felvilágosításul szolgálnak az interpellatióra, melyben ezek is érintetnek. A képviselő ur a következő kérdéseket intézte hozzám: (Olvassa.) „í. Szándékozom-e ezen nagy súlylyal biró szakértői véleményben felállított szempontokat, a Dunát szabályozó további eljárásnál érvényesíteni? és ha igen, 2. várhatjuk-e, hogy a javítási munkának legsürgetőbb része, a soroksári gátra vonatkozó terv, már a jövő tavaszra netán bekövetkezhető jégzajlásig, eszközlésbe fog vétetni?" A mi az első kérdést illeti, erre nézve nyilváníthatom azt, hogy midőn a f. év tavaszán — ápril 26-án — Kármáu Lajos képviselő ur hozzám ugyané tárgyban interpellátiót intézett és ez interpellátióban azt kérdezte tőlem, szándékozora-e a fővárosi Dunát megtekintetni az akkor már kilátásba helyezett külföldi szakértőkkel, akkor kijelentettem, hogy igenis szándékozom, hogy szándékozom mindazon adatokat, melyek ide vonatkoznak, nekiek átadni, hogy szándékozom véleményüket kikérni és azt a háznak bemutatni; azt hiszem, hogy a háznak akkor tett nyilatkozatom implicite már magában foglalja azt, hogyha tehát szándékozom velük ezt megtenni, ha szándékozom mindezen adatokból olyan gyűjteményt adni rendelkezésükre, hogy ennek alapján véleményt mondhassanak, ha szándékozom ezen véleményöket a háznak bemutatni, ennek világos következménye, hogy ezen véleményüknek valami tekintetben mégis csak érvényt szándékozom szerezni, ha t. i. olyan lesz, hogy ezt mind az én, mind pedig a t. ház véleménye szerint megérdemli ; tehát nyilváníthatom a képviselő urna k első kérdésére, melyet hozzám intézett s mely mintegy a Kármán ur kérdésének folytatása, hogy igenis szándékozom azt tenni, mert mint mondám, vannak aggodalmat keltő okok arra nézve, hogy a promontori ág hivatásának nem felel meg. A mi a második kérdést illeti, hogy a javítási munkának legsiirgetősebb része, a soroksári gátra vonatkozó terv, már a netalán bekövetkezhető jégzajlásig eszközlésbe fog-e vétetni? erre nézve nyilváníthatom, hogy azon terv, a melyet gondolom, méltóztattak elolvasni, a mely a szakférfiak véleményében nagy vonásokban benne foglaltatik, a melyről méltóztatnak tudni, hogy tulajdonképen bukó gátak terveztetnek, erre nézve azt hiszem, átlátja a képviselő ur, hogy ezen 4 bukó gátat rövid idő alatt, különösen őszszel. vagy télben megcsinálni lehetetlen. Nincs az a hatalom, mely azt ugy, a mint tervezve van, jövő tavaszig képes legyen elkészíteni. Ennek speciális oka van és nemcsak az, hogy a nagyobb menynyiségíí anyagot, mely 27,000 köbmétert teszen ki, a mi magában nagy mennyiség, nem tudom elő lehetne-e állítani oly minőségben, a mini szükséges, de még ha a szükséges előkészületek erre nézve meglennének is, még ha télviz daczára módunkban lenne is ezen munkálatok keresztülvitele : még akkor is veszélyes lenne ezt tenni; mert a képviselő ur, de a t. ház is tudni fogja, hogy oly munkát a Duna medrében, melyhez a