Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-194

24S 1»4. országos ülés január 24- 1880. Tisza Kálmán: T. ház! Hasonlólag van szerencsém benyújtani a belügyministerium részé­ről egy törvényjavaslatot, az ország némely ré­szeiben jelentkező inség elhárítására szükséges költségek fedezéséről. Méltóztassék eimek is ki­nyomaíását elrendelni s azt mentől előbbi tár­gyalás végett, a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök : Ezen törvényjavaslat is kinyomatik, szétosztatik s hasonlóképen sürgős tárgyalás vé­gett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Baross Gábor jegyző; Jelentem a t. ház­nak, hogy sem az indítvány- — sem az interpel­latiós-könyvben nem foglaltatik újabb bejegyzés. Madarász József: T. ház! Egy összefér­betlenségi esetet vagyok bátor a t. háznak be> jelenteni. Az 1875: I. tör. ez. 1. §-a oly világos, hog3 r az ellenében, azt hiszem, csakis a sophis­tikáuak lehet előállani, mert e t. ez. í. §-a ha­tározottan ezt mondja: „Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatali, nem foglalhat el oly állást, mely a ko­rona kijelölésétől vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjjal jár." A törvény meghatározza a kivételeket, mint a kik kivehetők ez általános szabály alól. Azon t. képviselő, Soprony megye nagy­martom kerületének érdemes képviselője: Miehl Jakab, ki iránt én kényszerítve érzem magamat az összeférhetlenségi törvényre hivatkozni, már a múlt évben érdemei szerint a székesfehérvári székes káptalan fizetéses tagjává neveztetett ki. Minthogy a törvény világosan elrendeli, hogy bármely hivatal, bánnety állás, mely akár a korona, akár a kormány kinevezésétől függ és fizetéssel jár és a kivételek köztt nincs azon állás, melyet a képviselő ur elfoglal, alá esik e törvény rendelete szerint a 7. §-nak, mely azt mondja: „Ha a már igazolt képviselő, időközben olyan állást foglal el, vagy olyan helyzetbe jut, mely a képviselői megbízással össze nem fér, tartozik a képviselőségről, a ház elnökéhez intézett nyilatkozatában 48 óra alatt leköszönni." Mivel pedig — gondolom — a 48 óra azon kinevezés óta már igen sokszor elmúlt és a bejelentés az elnökséghez még sem történt meg, előáll a törvény 9. §-ának azon rendelete, hogy „ha a képviselő a 6., 7., 8. §§-okban meg­szabott kötelességének eleget nem tesz, az összeférhetlenségi bizottság itél felette és itél azonnal." Én tehát a házszabályok 124. §-ának ér­telmében bejelentvén ezen összeférhetlenségi esetet, kérem a t. házat, hogy az összeférhet­lenségi bizottságot annak tárgyalására utasítani méltóztassék. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: T. ház! A házszabályok 124. §-a világosan ezt mondja: „Ha valamely képviselő ellen Összeférhetlenségi eset jelentetett be a ház­nál az elnökség, vagy egyes képviselők által, ezen bejelentés tárgyalás végett, vita nélkül az összeférhetlenségi bizottsághoz tétetik át." Ezen szakasz értelmében tehát határozat ­kép kimondom, hogy a Madarász József kép­viselő ur által bejelentett eset, az összeférhet­lenségi bizottsághoz tétetik át tárgyalás végett. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! 1879. évi nov. 6-án 1815. sz. alatti végzéssel utasította a t. ház az Összeférhetlenségi bizottságot vélemé­nyes jelentéstételre az iránt, hogy az 1875. évi I. ítörvényezikk 1. §-ának g) pontja miként értelmeztessék azon képviselőkre nézve, a kik az 1875. I. törvényezikk 1. §-a szerint a ki­vételek között említett ideiglenes megbizatást elfogadták. Miután ennek is már igen nagy ideje járt le, azon alázatos kéréssel járulok a t. házhoz, méltóztassék a ház t. elnökét utasí­tani arra, hogy tegye magát érintkezésbe az összeférhetlenségi bizottsággal és szólítsa fel, hogy e tárgyban véleményes jelentését mielőbb terjeszsze be. Ugyanekkor arra is kérem a t. házat, hogy t. elnöke által az összeférhetlen­ségi bizottságot figyelmeztesse az általam éppen most felolvasott 1875. évi I. törvényezikk végső felolvasott szakaszának azon rendeletére, mely szerint a bejelentett összeférhetlenségi esetek felett, azonnal kötelessége tárgyalást tartani. Emlékezem rá, hogy pár hónapja már, hogy egy összeférhetlenségi esetet kénytelen voltam bejelententeni a t. háznak s még az iránt sincs itt a bizottság jelentése. Arra kérem tehát a t. házat, hogy méltóz­tassék t. elnökét megbízni azzal, hogy az ösz­szeférhetlenségi bizottságot törvényes kötelessé­gének teljesítésére figyelmeztesse. Elnök: Ha a t. háznak észrevétele nincs, a tett indítványhoz képest érintkezésbe fogom magamat tenni az összeférhetlenségi bizottsággal és annak elnökét fel fogom szólítani, hogy a képviselő ur által felemlített ügyekben, jelenté­sét mielébb terjessze a ház elé. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Végre a ház t. elnökéhez van egy kérésem. 1879. okt. 6-án ugyanezen tárgyban utasíttatott a ház t. elnöke az 1669. sz. alatti végzés folytán, hogy szó­lítsa fel mindazon képviselőket, a kik időközi kiküldetést nyertek, hogy tudassák a képviselő­ház elnökével kiküldetésök idejét, hogy e sze­rint a ház elnöke által nyilván tartassanak. Miután remélem, hogy az összeférhetlen­ségi bizottság kiküldetéséhez képest, véleményes jelentését e képviselőkre nézve, nem sokára be fogja adni, a t. ház elnökét arra kérem, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom