Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-187

űjQ4 l 87 ' országos ülés deezember 11. 1870. Vécsey Tamás előadó: T. ház! A jelen j javaslatban foglalt szegényjog azon értelemmel bir, hogy a magyarországi alattvalók Franezia­országban, a mennyib n szegénységöket igazolják, felmentetnek azon cautió-adás kötelezettsége alól, melylyel Franeziaországban az idegenek szabály­szerűen tartoznak. A megkötött szerződés Magyar­országra nézve még csak a viszonosság terhét sem involválja, a mennyiben a magyarországi bíróságok előtt sem a belföldiek, sem a külföl­diek cautió adására nincsenek kötelezve. Ennél­fogva az igazságügyi bizottság az előterjesztett szerződést általánosságban elfogadta. A részletekre nézve némi irályi módosítást akart ugyan a ma­gyar szövegben javaslatba hozni, azonban a kor­mány részéről a hiteles alakban megkötött szer­ződés lett előterjesztve, a melyből kiderült, hogy a magyar szöveg is eredeti, mert a szerződés magyarul, németül és francziául lett megkötve. Ha ezen módosításokhoz ragaszkodott volna a bizottság, akkor új nemzetközi tárgyalásokat kellett volna megindítani. De miután a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy egy-két szó, vagy mondat miatt, új nemzetközi tárgyalások indíttassanak meg, ezen módosításoktól elállott és csak az előforduló nyomdahibákat és hibás interpunctiókat, melyek a franczia szövegben is benne vannak, javította ki. Ezek után ajánlom a t. háznak e szerződést elfogadásra. Irányi Dániel: Ugy látszik, t. ház, hogy nem csak az igazságügyminister úr, hanem az igazságügyi bizottság is és annak előadója nin­csenek tisztában az előttünk fekvő törvényjavas­lathoz mellékelt szerződés tartalmának értelmére és horderejére nézve. Úgy az igazságügyministeri indokolásban, mint a bizottság jelentésében ugyanis, a szerződés tartalma és hordereje úgy magyaráztatik, hogy annak egyedüli czélja azon kötelezettség megszüntetése, a mely eddig az idegenekre és igy a magyar honosokra nézve is fennáll Franeziaországban és a mely szerint, ha ezek ott felperesként kívántak fellépni, bizonyos előleges biztosítékot tartoztak letenni. Pedig t. báz a dolog nem úgy áll. E mentesség benn­foglaltatik ugyan a szerződés harmadik czikké­ben, de az első czikkben a bírói segélyjog biz­tosíttatik és pedig nem csak a magyar honosok­nak Franeziaországban, hanem a franczia honosok­nak Magyarországban is. Hogy miből áll a bírói segélyjog nálunk, azt tudjuk. Abból, hogy a szegények, ha szegénységi bizonyítványnyal van­nak ellátva, felmentetnek bizonyos díjak fizetésé­től és számukra díj nélküli ügyvédi segély nyuj­tatik. Azt hiszem, hogy szükséges tudnunk, mit jelent Franeziaországban a segélyjog a végett, hogy ha honosaink netalán perlekedni lennének kénytelenek, ez iránt tájékozva legyenek. (Hall­juk! Halljuk!) Franeziaországban az 1851. évi törvény 14. §-a szerint, a segélyjogban részesülő fel van mentve egyelőre a kincstári bélyeg, lajstro­mozási és beiktatási díjaktól (droits de timbre, d'enregistrement et de greffe), valamint bármely birság letételétől. Úgy szintén fel van mentve az iktatóknak (greffiers), a ministeriális tisztek­nek és ügyvédeknek járó díjak, járandóságok és tiszteletdíjak fizetése alól. Ezt szükségesnek tartottam megemlíteni azért, hogy egyrészt az igazságügyi és pénzügy­ministerek, valamint az ügyvédi kamarák és a bíróságok előre tisztába legyenek az iránt, mi­csoda kötelezettségeket vállalunk a franczia sze­gény polgárok irányában, ezen szerződés elfo­gadása által; másrészt pedig ismerjék saját honfi­társaink azon jogokat, melyeket nekik ezen szerződés biztosít azon esetre, ha Franeziaország­ban perlekedniök kell. Egyébiránt kijelentem, hogy a törvényjavas­latot a részletes vita alapjául elfogadom, remélve, hogy azon számos sajtóhiba, mely a franczia szövegben előfordul, ki fog javittatni. Elnök : Szólásra nem lévén följegyezve senki, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: Méltóz­tatik a t. ház a Francziaországgal a szegény-jog kölcsönös biztosítása tárgyában kötött szerző­désről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem'? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogad­ják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és egyes szakaszait, melyek észre­vétel nélkül, változatlanul elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat végig tárgya Itatván, annak harmadszori felolvasása holnap fog megtörténni. Tisza Kálmán ministerelnök: Miután az interpellatiókra adandó válaszok, a mint érte­sültem, a holnapi napra halasztattak, egyúttal bátor vagyok bejelenteni, hogy holnap lesz sze­rencsém, a Miklós István képviselő ur interpel­latiójára is felelni; most ugyan nincs itt, de ugy tudom, hogy Pesten van és reménylem, hogy holnap jelen lesz. Ezenkívül a betegség által távol tartott pénzű gyminister ur helyett és annak nevében bátor vagyok törvényjavaslatot az 1880. évi államháztartási hiány részbeni fede­zéséről, azon kéréssel benyújtani, hogy méltóz­tassék kinyomatását elrendelni és egyúttal a pénzügyi bizottsághoz oly módon utasítani, hogy az majd, ha a képviselőház januárban összejön, akkor a jelentését megtehesse. (Helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, kiosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom