Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-187

187. országos ülés deczembcr 11. 1879. Í99 re ményemben azért voltam, mert többször tapasz­taltam hogy valamely törvényjavaslatban előre íólme^ nem gondolt dolgok lévén, utóbb Teleszky képvisdő ur a kormány részéről, bizonyos javí­tásokat adott elő. ,,.,«,, Azonban engedje meg t. képviselőtársam, hoffy ma éppen ellenkezőleg sajnálnom kell az ő felszólalását, mert mig azt tapasztalom, hogy ffl ig a szegényebbekre nézve, kik igen csekély adót fizetnek, tehát a megélhetésökhöz is szük­séges vagyonokból kénytelenek adózni, azokra nézve a könuvítést s az el nem záratást, nem iavasolja —amit tennie kellene — addig a na­gyobb vagyonra nézve, a mely után természe­tesen több adó fizettetvén, több bezáratási nap van meghatározva, ezekre a kedvezményt kiter­iesztetni óhajtja, hogy bármily nagy vagyona is legyen valakinek, az ne büntettessék a szerint, a mint büntetik azon szegényt, kinek vagyona még jóformán nem is elég az életfenntartáshoz. " Méltóztassék megtekinteni a 12. §-t. Ebben az határoztatik, hogy a családfők fizetik vagyo­nukhoz mérten az illetéket azokért az elmarasz­talt családtagokért, kiknek nincsen vagyonuk. Már most méltóztassék egyúttal meggondolni azt is hogy mit határoz a t. ház, ha el nem fogadja Szederkényi Nándor indítványát. Ázt mondják 0 ]y esetben, midőn a védkötelezettre kirótt pénz­bírság az elmarasztaltnak vagyontalansága miatt egészben, vagy részben be nem hajtathatik, tehát az adó ki van már vetve azon családfő vagyo­nára s a pénzbírság arra ki van vetve, de nincs elég vagyona a családfőnek, vagy nincs magának a hadmentességi adóra kötelezettnek elégséges vagyona, hogy a bírságot megfizethesse, ezeket bezárják. Hát megfosztassanak ezek azon egy, két "három napra is a kereset lehetőségétől? Hát ezt akarják önök elérni ? Higyjék meg önök hogy nagvon az úgynevezett emberisegi humanitási czélokba vágó ezen §-ok intézkedése. És én itt megismerem, hogy ha nincs kellő v^yona annak, ki 60 napra vau büntetve, épp oly erkölcsi kötelességünk nem követelni senki be­záratását, a mint kötelességünk nem követelni, hogy bezárassék egyetlenegy ember azért, hogy ezen birsáo-ot megfizetni nem képes. Ezért isme­telve arra kérem a tisztelt házat és a t többséget, hogy ezen törvényjavaslat humani­tárius intézkedését ne tegyék az által éppen ember­telenné, hogy bezárassunk valakit, mivel, hogy nem tud fizetni és ne tegyék neki még az életre szükséges kereset megszerzését is lehetetlenné az által, hogy azon napra, melyre önök elzarat­ják csakugyan ki legyenek téve annak, hogy megfosztatik egy nap jótéteményétől, melyre okvetlenül szüksége van keresményének megsze­rez hetese czéljából. Ezen indokokból pártolom Szederkényi képviselőtársam azon módosítványát, mely szerint ezen §. egészen hagyassák ki. Nagy Gábor: T. ház! Megkísértem lehető­leg röviden kifejteni azt, hogy miért tartom én ezen §. elfogadását szükségesnek és méltányos­nak. Minden esetre megjegyzem, hogy nem lehet itt szem elől téveszteni, hogy itt nem adó­összeg befizetésének elmulasztásáért szabatik büntetés, hanem a nyilvántartás megkönnyítése s lehetőségének elmulasztásáért. Tehát itt az adókötelezettek új adóval megterheltetése nem czéloztatik. Tudjuk, t. ház, hogy a közigazgatási tiszt­viselő felelősség terhe alatt köteleztetik nyilván­tartásra, mit ha elmulaszt, fegyelmi eljárás alá vétetik. Itt tehát arról van szó, hogy az ille­tők ezen nyilvántartások lehetővé tételére köte­leztessenek, a mi pénzbirsággal, vagy ennek be nem hajthatása esetén, fogsággal történik. Én a magam részéről elfogadom a §-t. Simonyi Ernő : T. ház! Én nem szándé­koztam e tárgyhoz hozzászólani, hanem az előt­tem szólott képviselő ur magyarázata után, kény­telen vagyok rá. A képviselő ur azt mondotta, hogv az illetők csak azért birságoltatnak, vagy büntetnek fogsággal, hogy elmulasztották a be­jelentést. Igaz, ű.gv van; de hát miért érdemel az ke­vesebb büntetést a ki több vagyonnal bír, mint az, a kinek kevesebb vagyona van? (Közbeszólás jobbfelöl: Nem arról van szól) Igenis Teleszky képviselő úr azt czélozza, hogy a gazdag zsidó csalhasson és csak csekély büntetésben részesül­jön, ellenben a szegény ember a bőrét is ott hagyja. Ez az, a mit én nem helyeslek, ez az, a mi nem helyes a §-ban, mert ha, csak arról van szó; hogy egyforma elbánásban részesüljön egyik is másik is, isten neki, húzzák le a bőrét mindeniknek egyformán, de hogy az egyiknek lehúzzák, a másiknak nem, az nem helyes. Teleszlsy István: T. ház! Igen ritkán szoktam félre értett szavaim magyarázása tekin­tetéből felszólalni, de méltóztassék megengedni, hogy ez esetben azt tegyem. Sem Madarász t. képviselő ur, sem Simonyi t. képviselő ur szavaim valódi értelmét nem értették meg. Itt a nem gazdagok és szegényekről van szó, e javas­latban vagyontalanok és olyanokról van szó, a kiktől a birság be nem hajtható, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez ugyanez!) ennélfogva tehát a vagyontalänság miatt átváltoztatás szüksége forog fenn. Itt tehát gazdagok szegények kate­góriájának meghúzásáról beszélni nem lehet. Baross Gábor: T. ház! Mindennek előtt szükségesnek tartom, kijelenteni, hogy e §-nak a törvényjavaslatban való fenntartását szüksé­, gesnek tartom, mert megvallom őszintén, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom