Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-187
190 187. országos ülés deczrmber 11. 1S79. illetőleg az elesettek özvegyeiről és árváiról gondoskodva legyen, de hogy Magyarország mostani fmnanciális körülményei köztt e ezélra 4 millió frtot szánjon — pedig ennyire menne a jövedelem, — ezt én viszonyainknak megfelelőnek nem tartom és ennélfogva nem fogadhatom el Hegyessy képviselő ur módosítását. {Tetszés a szélső balon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztettnek jelentem ki. Molnár György előadó: Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy azon irályi módosítványt, melyet Thaly t. képviselő ur beterjesztett, elfogadom; a többit nem fogadhatom el. Elnök: Fel fognak olvastatni a beadott módosítványok. B. Mednyánszky Árpád jegyző '{olvassa Hegyessy Márton és Lukács Béla módosítványait). Baross Gábor jegyző (olvassa Pulszky Ágost, Tlialy Kálmán módosítvány át). Elnök: A t. ház talán megengedi, hogy legelőször is Thaly képviselő ur módosítványát tűzzem ki szavazásra, mert az nem csak ezekre a §§-ra vonatkozik, hanem a többiekre is (Helyeslés.) A módosítvány abban áll, hogy az előforduló „ellátás" szó mindenütt cseréltessék fel e szóval, „eltartás." Méltóztatik a t. ház ezt elfogadni ? {Elfogadjuk!) Kimondom tehát határozatként, hogy mindenütt, a hol e törvényjavaslatban az „ellátás" szó előfordul, az felcserélendő e szóval „eltartás". A házszabályok értelmében legelőször is szavazásra kell kitűznöm a bizottság szövegezését és pedig az 5-ik §-t; ha ez elfogadtatik, akkor Pulszky Ágost és Hegyessy Márton képviselő urak módosítványai, melyek egészen mást tartalmaznak, elesnek. Ha az 5. §. a bizottság szövegezése szerint elfogadtatik, akkor következnék a szavazás a 6. §-ra és ekkor fog eldőlni, vájjon elfogadtatik-e Lukács Béla képviselő ur módosítványa? Kérem azon képviselő urakat, kik az 5. §-t á bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállaiii. (Megtörténik.) A többség elfogadja és ennélfogva Pulszky Ágost és Hegyessy Márton módosítvány ai elestek. Most kérem azon képviselő urakat, kik a 6. §-t a bizottság szövege szerint fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és e szerint Lukács Béla képviselő ur módosítványa is elesik. A 7. §. ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 8., 9. %%-t és a II. fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak] olvassa a 10. §-í). Bereczky Sándor : T. ház! Az alapelv, melyből ezen törvényjavaslat kiindul és a czél, melyet kitűzött, igazságos, a nemzet érzületének megfelelő, nemes — mindenki elismeri — s hogy mégis annyi támadással találkozik, oka az: mert a kiviteli módozata nem igazságos, éppen ezen szempontból intézek támadást én is a most felolvasott szakasz ellen. Ismerve a nemzetnek a szenvedők iránti érzületét, melynek közelebbről is, nem csak saját fiai, de idegen nemzetek iránt is fényes példáját mutatta fel, biztoson állítom, hogy egy ilyen irányú, de igazságosan alkalmazott törvényt a nemzet, bár terhei már is nagyok, készséggel elfogadná; s a szenvedőket, mint az élet terhei alatt megtört édes anya nyomorult gyermekét panasz nélkül emelné lankadt karjaival keblére, de biztosan állítom azt, hogy ha e szakasz igy a mint előttünk áll, törvénynyé válik, a nemzőt részéről kedvező fogadtatásban részesülni nem fog, még pedig nem a teher miatt, melyet magában foglal, hanem az igazságtalanság miatt, melylyel e teher oly módon osztatik fel, hogy midőn a szegényebb polgárokat kíméletlenül terheli, a vagyonosoknak indokolatlanul kedvez, Ugy hiszem, t. ház, könnyű lesz a 10. szakaszban foglalt díjkiszabás módozatával bizonyítani állításomat. Igazságtalan a hadmentességi díjfelosztás, először azért: mert a kiszabás mértékéül felvett adóalap minimális összege nincsen meghatározva, ellenben a negyedik pont alatti osztályban 3000, az ötödik pont alatti osztályban 800 forintban van a maximalis összeg megállítva. Ebben igazságtalanság az: hogy a kevés vagyonnal biró polgárnak (minthogy itt a hadmentességi díj kiszabására mértékül felvett adó, alapvagyon értéket is képvisel) egész vagyon értéke díjfizetés alá vonatik, ellenben a 3000. illetőleg 800 forint adóalapon felül eső vagyon érték, a hadmentességi díj fizetése alól felmentetik. Ennek következése az: hogy az a polgár, a kinek például 5 frt, vagy ennél is kevesebb adóalapja van, egy díjfizetésre köteles családtag után fizetni fog öt frtot, tehát annyit, a mennyit államadója kitesz, sőt ha öt forintnál; többet, ezzel szemben az, a kinek 800 frt adója van, fizeti hadmentességi díj fejében adójának tizedét, az a kinek 3000 frt adója van, fizetni fogja adójának 30-ad részét, sőt ha a maximális összeget felül haladó adója van, még kevesebb részét az adónak. Még világosabb az igazságtalanság, ha egy családban 2—3 díjfizetésre köteles családtag van, a mi nem ritkaság, ez esetben is a polgár, kinek 5 frt adóalapja van, fizetni fog kétszerháromszor annyit, mennyit adója kitesz, sőt ha 5 írtnál kevesebb adója van, fizetni fog kétszeres.