Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-186

186. országos ülés deczeinber 10. 1S79. 167 napokban e képviselőházban tett azon nyilatkozata, mintha 5 barátja lett volna a múltban a politikai erkölcsiségnek, mintha ő barátja volna jelenleg is, nem felel meg a valóságnak; bizonyítéka annak, miszerint a ministerelnök urnák nyilatkozata, csakis a közvélemény félrevezetésére kigondolt eselszövény. [Derültség a jobboldalon.) Ugyanis t. ház, ha a ministerelnök ur barátja volna a politikai erkölcsiségnek, vagy a politikai erkölcsiség körében akarna működni, nem lett volna szabad megengednie azt, hogy az ő ministerelnöksége alatt oly törvényjavaslatok terjesztessenek e képviselőház elé, a melyek adófelemelésre, vagy újabb adónemek behozatalára czéloznak. Miután a ministerelnök ur akkor, midőn politikai hitelveinek árán bejutott a ministeri székbe, hogy ez eljárását némileg kiengesztelje, oda nyilatkozott, miszerint csak azért fogadta el az általa is kárhoztatott közösügyes alapon a ministerelnökséget, hogy az ország pénzügyeit rendezze, hogy az adókat lejebb szállítsa; következőleg, ha a ministerelnök ur időközben azon meggyőződésre jutott, miképen a védelmi adó behozatala méltányos és igazságos, erkölcsi kötelessége lett volna a ministerelnök urnák a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal egyidejűleg oly törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, melynek következtében a létező súlyos egyenes adók, legalább is oly mennyiségben lejebb szállítandók volnának, mint a mennyit jövedelmez az állampénztárba a jövedelmi adó. Azonban — fájdalom — a ministerelnök ur a nemzet színe előtt tett igéretét, nemcsak hogy be nem váltotta. . . . Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy nem a ministerelnök ur személye, hanem a védelmi adóról szóló törvényjavaslat van most tárgyalás alatt. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Fölszólítom ennél fogva, méltóztassék a napirend tárgyánál maradni s ahhoz a parlamenti illem korlátai köztt szólani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Én a törvényjavaslathoz szólok, A törvényjavaslat a ministerelnök ur beleegyezésével hozatott a ház elé, e törvényjavaslatot a ministerelnök ur védelmezé, a pénzügyminister távollétében, (Ugy van! a, szélső baloldalon) következőleg a törvényjavaslatban általam felfedezett hiányokat nem vethetem másnak szemére, mint a ministerelnök urnák. (Helyeslés a szélső haloldalon. Derültség jobb/elöl.) Azonban, t. ház, a helyett, hogy a nemzet színe előtt tett Ígéreteit beváltotta volna, azokkal tökéletesen ellentétes irányban működött. Ugyanis, a helyett, hogy a nemzet, az ország pénzügyeit rendezte volna, még bonyolultabbakká tette azokat; a helyett, hogy a deficiteket megszüntette volna, igen nagy mértékben szaporította azok számát, adósságot adósságra halmozott; (Ugy van! Ugy van! a szélső balon) s a nemzetnek még azon talajdon vagyonát is elárusította Ausztria, Bécs érdekében, a mely nemzet vagyonához még az egymást felváltó, a ministerelnök ur által elkárhoztatott Deák-párti kormányok sem mertek nyúlni. Ilyen az önálló jegybankra és az Önálló vámterületre vonatkozó jogai a nemzetnek. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) És most, t. ház, midőn a ministerelnök nr meggyőződött arról., hogy a létező adókat már magasabbra emelni nem lehet, mert azok silya alatt roskadnak a nemzet vállai, újabb adónemeket gondol ki, melyek kiszivattyúzzák a nemzet erejét. Egyike az ily adónemeknek a védelmi adó. Elismerem én, t. ház, hogy a védelmi adó egyike a méltányos és igazságos adónemeknek, ha az a körülményekhez képest igazságos alapon hozatik be, ha a meglevő igazságtalan adókból annyi töröltetik, a mennyit ez új adó jövedelmez. Ellenkező esetben ez adót, még az esetben sem szavaznám meg, ha a közjogi ellenzéki körökből alakult kormány rendelkezése alá bocsáttatnék ez s még kevésbé szavazom meg a jelenlegi közösügyes alapon álló kormányeluök rendelkezése alá, kinek működése, kinek ministersége átok-csapásként nehezedett e nemzetre, (Derültség) kinek nemzetgyilkos politikája. Elnök: A képviselő ur valóban tálmegy a korlátokon. Ha ily hangon fogja beszédét folytatni, kénytelen leszek tőle a szót megvonni. (Helyeslés a jobboldalon. Egy hang: Ezt akarja!) Azt hiszem, a képviselőház is, az elnökség is elég jelét adtuk türelmünknek; de ha a képviselő ur igy túlmegy minden korláton, nem fogok mást tehetni, mint hogy tőle a szót megvonjam. (Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: A ministerelnök urnák politikájáról szóltam, nem személyéről. (Nyugtalanság a jobboldalon.) Elnök: Engedelmet kérek, de a képviselő urnák nem szabad az elnökkel feleselni. (Ugy van\) Ugy van!) jobbfelöl.) Tessék meghallgatni a házszabályokat. így szólnak: „az elnök által tett figyelmeztetés, vagy rendreutasítás ellen fölszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad." (Helyeslés.) Tessék magát ehhez tartani. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Oly csapásokat ütött e politika a nemzet testén, melyek a nemzetet az anyagi megsemmisülés örvényébe merítendik okvetlenül, ha csak az öntudatra ébredő nemzet nem száműzi köréből e vészes politikát. Nem fogadom el a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot annyival inkább, mert annak elfogadása által egy új közösügy teremtetnék s ez oknál fogva én azt hittem, hogy a köz-