Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

140 ISő. országos ülés deczember 9. 1879. a phylloxera javára történnék valami, hogy ez felcseréltessék a „végett" szóval, ehhez szívesen hozzájárulok. De a második módosítványhoz hozzá nem járulhatok, nemcsak azért, mert az analógia már több törvényben megvan, hogy egyes intézkedéseknek tényleges keresztül vitelére nézve megbizatik a közigazgatási bizottság, mint pl. az erdő-törvényben és pl. a fegyelmi kérdésekben, a hol ez fellebbezési fórum, egy szóval olynemü dolgokat végez, a melyek ezekkel homogén természetűek. A képviselő ur a közigazgatási bizottságot, mint a phylloxerát kiirtandónak találja. En megvallom, nem tartom ezt kiirtandónak s oly kis becsűnek és nem fogadhatom el a t. képviselő ur azon nézetét, hogy ez általán véve visszataszító intézmény az országra nézve, hogy attól a műveltebb, tevékenyebb, a politikában jelentékenyebb helyet elfoglaló elemek visszavonulnának. S miután ezt nem fogadhatom el, indítványához hozzá nem járulhatok. De vegyük a dolgot egy kissé praktikusabban, (Halljuk!) Maga a törvényhatóság egyetemes közgyűlése egybegyűl s működik 4—5-ször, de mindenesetre kevésszer évenként s rendesen annyira el vannak foglalva, nem efféle intézkedési kérdésekkel, hanem elvi kérdésekkel, újonczállítással, választással, némely jelentékenyebb politikai kérdés megvilágosításával, hogy valóban nincs ideje arra is felügyelni, vájjon X. község megtette-e mindazt, a mit a phylloxera ellen kötelességszerüleg kellett volna tenni; vájjon a szőlővesszők bepakolásánál és elküldésénél megtartatott-e. De különben is, oly nagy testület, mint a törvényhatóság közönsége, nem képes arra, hogy tisztán közigazgatási kérdéseket máról holnapra s mondhatom, némelykor egyik óráról a másikra elintézzen, ki fogna tehát intézkedni? A tisztviselők egyike, vagy másika. De ki vannak ezek zárva a közigazgatási bizottságból? Nincsenek. Azt méltóztatott mondani a képviselő ur, hogy azért tartja czélirányosabbnak az ilynemű intézkedéseket a közgyűlésekre bizni, mert abban vannak oly emberek, kik, mint gazdák, e tekintetben ismerettel birnak. De ki van-e a gazdaközönség a közigazgatási bizottságból zárva? (Felkiáltások balfelöl: Maga zárja ki magát!) A gazdaközönség a közigazgatási bizottságból nemcsak nem zárja ki magát és ha nem is jelen meg mind oly pontosan, mint a kik hivatalból kötelesek megjelenni, de igen sok közigazgatási bizottság van, a hol megjelennek. Én praktikusnak, czéliränyosnak, a törvény analógiája szerint természetesnek tartom ez eljárást, azért kérem, méltóztassék a t. ház a t. képviselő ur azon módosítványát, mely szerint a közigazgatási bizottság helyett a törvényhatóság volna megbízandó a felügyelettel mellőzni s eredeti szöveget megtartani. Gulner Gyula: T. ház! Én nem akarok most a felett vitát kezdeni, hogy a közigazgatási bizottság, mely az újabb közigazgatási rendszerbe beillesztetett, a törvényhatóságokban életképes-e, vagy nem; hanem kizárólag magát a törvényjavaslatnak tárgyalás alatt levő disposítióját kívánom bírálat alá venni s megítélni azt, hogy az, a mi a törvényjavaslat 2. §-ának 1-ső pontjában foglaltatik, szükséges-e és kell-e azt oda felvenni, vagy sem. Én, t. ház, a minister urnák előadásából sem győződtem meg arról, hogy ezen első pont egyáltalában szükséges, hacsak azt az eredményt nem akarjuk vele elérni, hogy éppen ezen ügyre nézve majd bizonyos Összeütközések forduljanak elő a végrehajtás eszközlésénél. Mert, ha jól fogtam fel a minister ur előadását és ha jól fogom fel a törvényjavaslat szövegét s ha jól értelmezem azon kifejezést, hogy „a kormány intézkedései pontos végrehajtásának felügyeletével" bizatik meg a közigazgatási bizottság, vagy a mint azt Thaly t. barátom óhajtja, a törvényhatóság, akkor itt csak tisztán maga a felügyeleti jog van egy bizonyos hatóságra bizva, de hogy a végrehajtás, mely talajdonképen a rendeleteknek közvetlen kiadásában fekszik, kire bizatik, az ezen törvényjavaslat által szabályozva nincs. A t. minister ur azonban felszólalásában oda is látszik érvelni, hogy a közigazgatási bizottság veszi kezébe ezen ügyet, a mely a közigazgatási ágaknak összes szálait kezében tartja és a végrehajtásnak eszközlésére a leghivatottabb közeg a mostani közigazgatási rendszerben. Én bátor vagyok azon kijelentést tenni, hogy ha eredményt akarunk egyáltalán várni a kormány azon rendeleteitől, azon intézkedéseitől, a melyek ez érdekben az illető törvényhatósághoz le fognak érkezni, akkor nem csinálok magamnak illusiót, de egy oly testületre nem biznám a végrehajtást, a mely egy hónapban rendszerint csak egyszer jön össze. Először ezért nem. Másodszor azért; mert valljuk meg őszintén, a közigazgatási bizottságban a személyes felelősség elve egyáltalában eltűnik; az ilyen ügyekben pedig óhajtanám a személyes felelősséget alkalmazni, hogy a ki a végrehajtás eszközlésével megbízatott, az legyen egyúttal felelős is, a mi a közigazgatási bizottság szervezetében fel nem fedezhető. Ha tehát gyakorlatilag akarjuk keresztül vinni a törvényjavaslatban azt, hogy valósággal foganatja is legyen a kormány intézkedéseinek és ha egyáltalán szükséges volna, a mit én nem tartok szükségesnek, akkor inkább helyén lenne megnevezni azon közegeket, kik végrehajtani hi-