Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

134 185. országos ülés deezeniber 9. 1879. képest a 41. §. igy szólna: „Ezen törvény a jelenleg fennálló általános osztrák-magyar vám­területhez tartozó államrészekben 1880. évi ápril hó 1-ével lépend érvénybe"). Wahrmann Mór előadó: A főrendek, a képviselőház szövegéből e szavakat törölték ki: „Martinschizza, Bnccari, Portoré, Zengg és Car­lopagó vámkülzetekben pedig azon naptól kezdve, melyben azok az általános osztrák-magyar vám­területbe bevonatnak". Kitörölték pedig azért, mert időközben tár­gyaltatott itt egy erre vonatkozó törvényjavas­lat, melylyel ezek a vámterületbe bevonattak. A főrendek módosítása nem utasíttatott ugyan a bizottsághoz, de azt hiszem, hogy a főrendek izenete alapján a t. ház el fogja fogadni. (Fel­kiáltások : Elfogadjuk!) Elnök: A főrendek módosítása elfogadtat­ta tván, e szerint e törvényjavaslatra nézve a két ház között teljes megegyezés jött létre. Erről a mélt. főrendek értesíttetni fognak, maga a tör­vényjavaslat pedig, szokott módon legfelsőbb szen­tesítés alá fog bocsáttatni. Következik a napirend második tárgya: a közgazdasági bizottság jelentése és a törvény­javaslat, a phylloxera vastatrix rovar ellen köve­tendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről és az ebből folyó intézkedésekről. Baross Gábor előadó: T. ház! 1877-ben Lausanneban szakértők értekezletre gyűltek össze, hogy a közel múltban általánosan jelentkezett phylloxera baj ellen, óvszereket ajánljanak az azon értekezleten részt vett nemzetek kormányai­nak és törvényhozó testületeinek. Ez alapon jött létre a törvényjavaslatban beczikkelyezésre aján­lott nemzetközi egyezmény. Főintézkedései két irányban jellemezhetők. Egy része ezen intézkedéseknek szól arról, hogy miként kell elbánni azon termékekkel, melyek különösen alkalmasak arra, hogy a phylloxera által elpusztíttassanak; mily eszközök alkalmaz­tassanak ezekre vonatkozólag a nemzetközi for­galomban, a melynek azok a termények tudva­levőleg tárgyai. A másik része az intézkedéseknek pedig vonatkozik az egyes törvényhozások részéről teendő azon rendelkezésekre, melyeket a szak­értekezlet szükségesnek tartott arra nézve, hogy a bajnak eleje vétessék, vagy a hol jelentkezik, orvosoltassék. Hazánk ezen phylloxera rovar pusztításai folytán ez ügyben tudvalevőleg idáig is érde­kelve lévén, ezen törvényjavaslat elfogadása hazánk nemzetgazdasági fontosságú érdekét képezi. Ennélfogva, t. ház, utalva azokra, a mik különösen a jelentésben felsorolva vannak, kérem méltóztassék ezen törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Hermann Ottó: T. ház! Ugy a magam, mint azon párt nevében, melyhez tartozni sze­rencsés vagyok, mindenekelőtt bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy a lausannei conventio beczikkelyezését pártolom és helyeslem. Helyeslem nem annyira azokért a positiv javaslatokért, a melyek abban le vannak téve és a melyek közül már eddig is nem, egy a tudomány által vagy feleslegesnek, vagy pedig meg nem állhatónak bizonyult. Elfogadom főké­pen azért, a mi a conventio 5. czikkében fel van sorolva s a melynek alapján egyáltalában azon államok, a melyeknek szőlőtermelése a rovar által megtámadtatik, solidaritásba lépnek, hogy kölcsönösen állapodjanak meg bizonyos eljárások felett, közöljék egymással mindazokat a tapasz­talatokat, a melyek felmerülnek és igy az induc­tiónak tágas tért nyitva, tegyék lehetővé, hogy számos ponton kutatva, egyik, vagy másik pon­ton történhetik oly tapasztalás, a mely vala­mennyinek javára fog válni. A conventio számos részlete kereskedelmi szempontok behatása alatt hozatott. Már pedig, t. ház, egy baj, a minő specialiter a phylloxera, kereskedelmi szempontokból nem Ítélhető meg, az ez ellen hozandó rendszabályok kereskedelmi szempont alá nem foghatók. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a rovar életmódjánál, kicsinysé­génél fogva, a forgalom által terjesztetik leg­inkább annyira, hogy nem túlzok, ha azt mon­dom, hogy a phylloxera bajt más szempont alá nem is lehet fogni, mint bármily más contagiu­mot, akár marhavészt, akár pedig pestist. Igy tehát a conventiónak azon pontjai, melyek a szőllőtőkék, szőllőveszszők forgalmára vonatkoz­nak, szerintem nem arra valók, hogy a bajt csökkentsék. Ide tartozik a második czikknek végső kikezdése, a melyben arról van szó, hogy szőlőnövények, vesszők és dugványok az a végre megjelölt vámhivatali állomásokon át az illető államok beleegyezésével hozathatok be. No már, t. ház, nem ismerek egyhamar államot, a mely bizonyos vámhivatali állomásokon át hozassa be magának esetleg a phylloxerát. A 3. czikk 6) pontja alatt meghatároztatnak azon eljárások, a melyek a gyökerek szállításához kötvék és hol a súlypont a csavarral lefogott ládákra van fektetve. Az mindegy, akár beszegezett, akár srófokkal lefoglalt ládákban hozatik be a phyl­loxera, de mindenesetre behozatik az országba. T. ház! Ha vesszük azt, hogy e baj ter­jesztésénél mi működött közre leginkább, akkor három momentum áll előttem. (Halljuk!) A phylloxera, mint szőllőgyökeren élő rovar, három­féleképen terjed. Két módja természetes. A föld alatt gyökérről gyökérre megy, a másik módja,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom