Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-162

162. országos ülés november 8. 1S7Í). 21 történik.) A többség elfogadja és igy a törvényjavaslat a harmadszori felolvasásnál végleg elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett, a méltóságos főrendekkel fog közöltetni. Márkus István jegyző (olvassa az ö cs. és apóst. kir. Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről szóló törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja-e a ház az ő es. és apóst, kir. Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről szóló törvényjavaslatot az imént felolvasott szerkezetben, igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és igy e törvényjavaslat a harmadszori felolvasásnál végleg elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett, a méltóságos főrendekkel fog közöltetni. A t. ház engedelmével az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat legott fog olvastatni, hogy az a végleg elfogadott törvényjavaslatokkal együtt, a méltóságos főrendekkel a mai napon közöltethessék. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetik. Következik a napirenden Tisza Kálmán ministerelnök urnák, mint belügyministernek arra vonatkozó indítványa, hogy a ház egy 21 tagú közigazgatási bizottságot válaszszon. Szólásra senki sem levén feljegyezve, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház az indítványt ? (Elfogadjuk!) A ház az indíványt elfogadja. A ház határozata szerint, most azon kérdés felett kell dönteni, miképen kívánja a t. ház tárgyalni a szörénymegyei közigazgatási rendszernek fenntaxtásáról szóló törvényjavaslatot? Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Miután elfogadtatott, hogy egy 21 tagú közigazgatási bizottság váläsztassék, azon kérésemet vagyok bátor a t. házhoz intézni, hogy a két törvényjavaslatot, t. i. Uj-Szegednek Szegeddel egyesítéséről szóló törvényjavaslat, valamint a szörénymegyei közigazgatási rendszernek fenntartása iránt benyújtott törvényjavaslat, az újonnan megválasztandó közigazgatási bizottsághoz utasíttassák előzetes tárgyalás végett. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs ellenvetés, a t. ház ezen indítványt elfogadja. A megállapított napirend szerint következik a kérvények 19. sorjegyzéke. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Makó város közönsége az iránt folyamodik a t. házhoz, hogy az 1871: XXXIX. t. ez. 13. §-a hitelesen megmagyaráztassék. E törvény a vízszabályozás és illetőleg a belvizek levezetéséről szól, 8 az idézett szakaszban társulatok megalkotása tekintetében azt tartalmazza, hogy az ily társulatok megalakulását, segélyezés által is lehet eshetőleg előmozdítani. Ez foglaltatik a törvény szellemében. Azonban Makó város közönsége úgy vélekedik, hogy az állam részérőli segélyt, csak a megalakult társulatok vehetik igénybe. A fennforgó esetben a belvizek levezetése az érdekeltek kérelmére királyi biztosilag eszközöltetett és az érdekeltek legnagyobb része hozzá is járult a költségek fedezéséhez. 600 és egynehány frtról van szó, mely Makó városát terhelné. Makó városa azonban vonakodik e kötelezettségét teljesíteni és arra hivatkozik, hogy miután nem alakult meg a társulat, nem köteles és nem is hajlandó hozzájárulni. Ámde a belvizek levezettettek és épen a város érdekében is; ennélfog kérvényi bizottság véleménye az, hogy az 1871: XXXIX. t. ez. 13. §-a elég világos, ugy, hogy magyarázatra nem szorul, legkevésbbé lehet pedig e szakaszt úgy magyarázni, hogy a kormány csak megalakult társulatokat segélyezhet, nem pedig az alakulásban levőket is. Ennek tekintetbe vételével a, kérvényi bizottság véleménye szerint, a kérvény kiadandó lenne elintézés végett, a közmunka- és közlekedésügyi ministernek. Széll György: T. képviselőház! Mielőtt Makó város képviselőtestülete kérése érdemében szükségessé vált okaimat előterjeszteném, tisztelettel kérem a képviselőházat, miszerint Makó város közönsége kérvényét — csatolmányaival — s az erre tett ministeri nyilatkozatot, felolvastatni méltóztassék. Vécsey Tamás előadó (olvassa). Széll György : A felolvasott kérvény s a tisztelt közlekedési minister ur nyilatkozatából, méltóztatott meggyőződni t. képviselőház, hogy Hódmező-Vásársely város törvényhatósága 1871. év folyamán, a határában összetolului szokott és kellő lefogással nem bíró belvizek által okozott károk megvizsgálására, egy ministeri biztos kiküldését kérelmezte. E kérelem következtében Ürrnényi József, volt visszabályozási kir. biztos, a közlekedési ministerium részéről oly utasítással küldetett a helyszínére, hogy e kérelem érdemében az érdekelt felet hallgassa meg. Később feladatává tétetett az is, hogy nem csak Hódmező-Vásárhely város közönségét, de, az állítólag több megye határát érintő belvizek lefolyása által érdekelt feleket, egy közös érdekeltség alapítására hivja fel és az előleges tanulmányozásokat a helyszíneli tétesse meg. Ürrnényi ur az említett belvizek levezetésére szolgáló s Arad város határától Csanádmegyén keresztül vonuló szárazér csatornázására vonatkozó tervezetet elő is terjesztette, az Aradon 1871. évi szeptember 4-én tartott érdekeltségi értekezleten. Ez értekezlet jónak látta, az érin-