Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-164
IS*, ersíágos ülés aoTiiiíiber 11. 187$. 81 igazgatása rendezésére és vitelére a monarehia két államának haiulyos befolyást nem biztosít. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én azt tartom, t. ház, liogy kétszeresen meg kell gondolni a t. háznak szavazatát, mielőtt e törvényjavaslatot elfogadja. Ha igazak, ha csak részben is állanak azon aggályok, melyeket elősoroltam, akkor azok csak úgy mellőzhetők, ha ezen törvényjavaslat elvettetik. Akármint legyen a dolog, egyre engedje meg a t. túloldal, hogy egész tisztelettel figyelmeztessem. (Halljuk!) A szabadelvű párt, a hogy magokat ott a túloldalon ülő képviselő urak nevezik, két elemből alakult; oly elemből, mely 1867-ben megalkotván a XII. törvényczikket, azt állította: elment a szélső határig a közös intézmények alkotásában és hatáskörük megszabásában; hogy ha azon határon szükség nélkül túlmegy, a magyar állam fennállására szükséges függetlenség meg lett volna csorbítva. Van még egy másik elem. Vannak ott, a kik 1867-ben már a közösügyi törvényjavaslatot túlságosnak, veszedelmesnek tartották, kik éles, jós szemekkel figyelmeztettek azon veszélyekre, hogy ezen intézmények tovább fejlesztéséből, különösen pedig a hatáskör kitágításából, Magyarország függetlenségének sirja fog bekövetkezni. Nem hihetem, t. ház ! és nem hihetem, t. túloldal! hogy önök ezen véleményöket és meggyőződésüket és a magyar állam törvényes függetlenségének fenntartása iránti elhatározásukat és kötelességüket a fusiónál kölcsönösen eltemették volna, sőt úgy vagyok meggyőződve, hogy ha önök ezen aggályoknak, melyeket kifejeztem, csak egy részét is alaposaknak tartják, elérkezettnek látják az időt, hogy azon nyiltan és titokban fennálló törekvések ellen, melyek az 1867-ben alkotott dualisticus szerkezet felforgatására irányozvák, a magyar országgyűlés ezen első ünnepélyes alkalommal, midőn a felforgatás első kövét akarják lerakni, egyértelmű ünnepélyes tiltakozással akadályozzák meg annak lerakását. (Zajos helyeslés bal- és szélső balfelöl.) Nem az alkotmány üres formáiban rejlik az igazi biztosíték; vésték volna bár önök az 1867. törvényeket érczbe, azok lemoshatatlan vonásaival még nincs Magyarország függetleusége biztosítva. De ha még megvan azon politikai meggyőződés, mely az 1867. törvényt létrehozta, ha ínég megvan íizon, a magyar állam függetlensége iránti ragaszkodás és ha annyi tört reményeink közepette birunk azon férfias erővel és elhatározottsággal, mely szerint, bármely iusinuált alakban jelentkeznek, bármily kicsinynek látszó kezdetleges alakban mutatkoznék is, minden felforgató törekvésnek ellentállunk; ha ez megvan, akkor igenis, ezen háznak szavazata más nem lehet, mint határozott egyKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. értelmű visszavetése ezen törvényjavaslatnak. (Elénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Ez az, a mit én önöktől várok, ez az, minek teljesítését kérem és ezen értelemben ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Zajos helyeslés és taps bal- és szélső baloldalon.) Baross Gábor jegyző (olvassa): „Határozati javaslat. Határozza el a képviselőház, hogy a 217. sz. törvényjavaslatot, miután az, az 1867: XII. t. ez. határozatait értelmükből kiforgatja; miután a közös ministerium és a közösügyi országos bizottság hatáskörét új, ezen intézmények közjogi jellemét megváltoztató teendőkkel gyarapítja és ez által a monarchia dualisticus alapszerkezetét veszélyezteti; miután ama tartományok közigazgatásának rendezésére és vitelére, a monarehia két államának hatályos befolyást nem biztosít: általánosságban sem fogadja el. — Szilágyi Dezső, gr. Apponyi Albert, Scitovszky János, Kubinyi Árpád, Beniczky Ferencz, Farkas Elek, Beöthy Ákos, b. Simonyi Lajos, Molnár Aladár, Oeskay Rudolf, Orosz Mihály, Bujanovics Sándor, b. Bánlűdy Béla, Mandel Pál." Elnök : Öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet, után.) Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Éber Nándor: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Biztosíthatom az előttem szólott t. képviselőtársamat, hog3 7 az én alkotmányos érzékem sem tompább az övénél, vagy bárki másénál. Én is mélyen érzem azon anomáliát, mely abban rejlik, hogy a monarchia, egy külügyi actió folytán birtoklásába jutott egy területnek, mely nem fér meg alkotmányos keretében. Én is érzem azon anomáliát, mely abban rejlik, hogy vau itt egy terület, mely tulaj donképen sem az egyik államé, sem a másik államé, hanem Mohamed koporsójaként a levegőben függ; hogy ezen terület kormányzata oly közegekre bizatik, melyek egészen más czélra voltak szánva és hogy a törvényhozások által ezen kormányzat irányában gyakorlandó ellenőrzés, csak igen közvetett. Elismerem hasonlókép, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem szünteti meg ezen anomáliát, csak enyhíti azt egy bizonyos pontig, mert a meglevő és kifejlett viszonyokat, egy bizonyos pontig szentesíti és egyszersmind azon tökéletlen ellenőrzést, egy bizonyos pontig mégis erősíti. Midőn mindezek daczára elfogadom a törvényjavaslatot, teszem ezt azért, mert az előttem li
