Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-164

löt. orsüágos ülés uoveaibor il. lÖJt). 65 Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni, napirendre tűzése iránt később fog a ház határozni. Következik a Bosznia és Herczegovinának az 1878. évi július hó 13-án kelt birlini szerződés által, az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigazgatása tekintetében, szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Sinionyi Ernő: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalásánál, úgy a bizottság t. előadója, valamint a kormány is, indokolásukban főleg a berlini szerződésből indulnak ki; hogy a berlini szerződésnek ide vonatkozó pontja azt rendeli, hogy Ausztria-Magyarország foglalja el és igazgassa Boszniát és Herczegovinát, hanem egyszersmind hozzáteszik, hogy erre nézve egy előleges megállapodás jött létre a porta és Ausztria-Magyarország köztt és ezen feltételt az osztrák-magyar képviselők a eongressuson elfogadván, az most kötelességgé vált. Én úgy tudom a hírlapokból t. ház, hogy ezen conventió létrejött, de őszintén meg kell vallanom, hogy ;i conventió szövegét sehol sem láttam; lehet, hogy a hírlapokban megjelent, de figyelmemet kikerülte. Azt pedig egész biztossággal mondhatom, hogy a képviselőház használatára előterjesztve nem volt. Már, hogy e házban, egy doeumentum felett nevezetes közjogi vita induljon, a nélkül, hogy a ház azt ismerné, — ez úgy hiszem, mégsem egyeztethető össze a parlamentarismus eszméjével. Én tehát kérem a t. ministerelnök urat, minekelőtte tovább mennénk, ha nincs is ide előterjesztve, hanem tán a ministerelnök ur szives lenne nekünk hivatalos úton tudomást nyújtani arról, hogy mi foglaltatik azon conventióban, mely az osztrákmagyar külügyi hivatal és a török kormány köztt köttetett. Mert a nélkül nehéz hozzá szólani ez ügyhöz. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem tudom, miután ezen házban annyi megtámadás volt a miatt, hogy azon conventió, mely a berlini szerződés szerint, mint a t. képviselő ur mondja, kötelezőleg lett volna előzetesen kötendő, meg nem köttetett r

— minő conventió előterjesztését kívánja? Én azt gondolom, hogy kivánata a novibazári conventiót illeti. De erre nézve, bátor vagyok megjegyezni, hogy ez olynemű egyezmények sorába tartozik, melyek mindig és mind annyiszor, a hivatalos lapban való közzététel által publieáltatnak s melyekre nézve másnemű publicatió eddig szokásban nem volt. Az pedig, erre nézve is megtörtént hivatalos alakban, a hivatalos lapban annak idejében. Én megvallom, fennálló gyakorlatunk szerint, egyéb közlésnek szükségét be nem látom. Helyeslés jobhfelol.) Simonyi Ernő: Én nem gondolom, hogy akár a hivatalos, akár más, bárminemű hírlapban KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. való közzététel a parlamenti exigentiáknak megfelelne. Azért vannak nekünk irományaink, nyomtatványaink és előterjesztéseink, hogy ne a lapokból értesüljünk. Hiszen számtalanszor hivatkozhatnának arra, hogy ez és ez hirlapokban jelent meg, tehát nem szükség előterjeszteni. Ugy de a parlamenti szokás megkívánja azt, hogy azon okmányok ismeretesek legyenek a képviselőház minden tagja előtt és pedig hivatalosan, a melyek vita alapját képezik. {Helyeslés a szélső baloldalon.) A hivatalos lapban közzététethetett, hanem azt csak nem fogja a t. ministerelnök ur kívánni, hogy minden képviselő a hivatalos lapot olvassa; én sohasem olvasom s ennélfogva én nem is tudom, mi van benne. Egyébiránt, t. képviselőház, nálunk nem egy szabálytalanság történt már s azt hiszem, hogy egygyeí több, vagy kevesebb, a mi beteg parlamentarismusunkat meggyógyítani nem fogja. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Méltóztassanak már most megengedni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat meritumához hozzászóljak. {Halljuk!) Ebben a törvényjavaslatban, többé már nem arról vau szó, hogy Bosznia és Herczegovina elfoglaltassák- e vagy nem, hanem arról van szó, hogy annak közigazgatása, mi módon és ki által vitessék keresztül. A kormány a maga indokolásában s a t. előadó ur is az előadói székben — igen bölcsen azt mondták, hogy a mint a dolog most áll, ezen tartományok kormányzását és közigazgatását sem az osztrák, sem a magyar kormány nem viheti. Igaz, mert hiszen sem egyikhez, sem másikhoz nem tartozik. Hanem, hogy ebből aztán az következnék, hogy vigye azt a közös kormány, ezt én részemről be nem látom. Én azt gondolom, hogy ha sem egyik, sem másik kormány, mely mint alkormányos kormány létezik és parlamenttel kormányoz, nem viheti ott a közigazgatást, akkor vigye egy bennszülött felelős ministerium, egy olyan kormány, melyet a nemzet maga vonhat felelősségre s a mely a nemzetből magából származik. Ezt, úgy hiszem, a jelen esetben annál inkább lehet kívánni, mert, hó jól emlékezem, a volt külügyminister gróf Andrássy Gyula, mikor oly hires tanácsot adott a portának az iránt, hogy mitévő legyen, egyebek köztt azt is tanácsolta, hogy ezen tartományoknak alkotmányt adjon. Ezt tanácsolta maga Oroszország is. Már most mi azt, a mit gr. Andrássy Gyula tanácsolt, a mit Oroszország tanácsolt, mint alkotmányos nemzet és alkotmányos parlament ne létesítsük, ne fogadjuk el? Én megvallom, hogy az az eljárás, miszerint e tartományok a közös ministerium által administráltassanak, semmi tekintetben, sem a dolog természetéből folyónak, sem törvényeinkkel osszeegyeztethető9