Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-162

Af 162. országos ülés november S. 1875). rothadván el, benne roppant érték semmisült meg, azon szegény elhagyatott vidéknek és magá­nak az országnak is nagy kárára?" Interpellátióm bővebb indokolását felesleges­nek tartva, ajánlom ezt a t. ministerelnök ur és kormány becses figyelmébe, kérvén gyors és rögtöni segélyét. Gyurgyik Gyula: T. ház! A mai érdek­feszítő tárgyalásban, a t. ház annyira kimerült, hogy már nem is lenne képes határozathozatalra; azon tiszteletteljes kérést intézem a házhoz : mél­tóztassék nekem megengedni, hogy interpellatió­mat a jövő szerdán tegyem meg. (Helyeslés.) Elnök: Gyurgyik Gyula képviselő ur tehát, interpellatióját a jövő szerdán fogja megtenni. Csatár Zsigmond: T. ház! Én egysze­rűen csak interpellatiómat fogom felolvasni. (He­lyeslés. Halljuk! Olvassa?) „Interpellatió a Tisza és Duna folyók sza­bályozásának megvizsgálására meghívott külföldi szakértők véleményének közzététele tárgyában, a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz: Tekintettel azon kínos helyzetre, a melybe a Tisza és Duna folyók mentén lakó honpolgá­rok milliói jutottak az évről évre megújuló rom­boló áradások miatt; tekintettel továbbá arra, hogy a folyó évi árviz, az ország egyik legmagyarabb s legnépe­sebb városát temette hullámsirjába, a mely vesze­delem az ország minden hü polgárára rémes hatással volt és, hogy — mint a közvélemény hiszi — úgy Szeged veszedelme, valamint álta­lában véve a Tisza és Duna vidékének siralmas sorsa, azon lelketlen intézkedésből származik, mert a szabályozás, egyes érdekelt egyének kedveért akkép hajtatott végre, mikép a sok átmetszés következtében nem hagyatván elegendő ártér, az árviz rohamos sebességgel özönlik az alvidékre, a hol évenként áldozatokat követel; mert hiszen emlékünkben él folyvást az, hogy 1876-ban Csongrád városban rombolt, ez évben pedig Szegedet, Tápét, Sövényházát, Algyőt s majdnem a kún Dorozsmát is romhalommá tette; tekintettel arra is, hogy a Tisza és Duna mentén lakó honpolgárok, epedő szívvel várják a külföldi szakértők véleményét s az eddigi kése­delmes közlés és semmit nem tevés miatt, keserű panaszok hallatszanak országszerte a lakosok részéről; de tekintettel legfőkép arra, hogy közele­dünk azon időhöz, mely az árviz veszedelme által rettegésben tartja a parti lakosokat, a kik, habár a tőlök kitelhető munkát teljesítik is, arra elegendő erővel nem rendelkeznek, hogy a fel­vidékről reájok zúduló árviz ellen, kellőképen védekezhessenek: mindezen tekinteteknél fogva tisztelettel kér­dezem : 1-ör: készítettek-e a külföldi szakértő urak véleményt a Tisza és Duna szabályozásáról; 2-or: ha igen: mikor — melyik hónap hánya­dik napján terjesztették azt be a [t. minister úrhoz; 3-or: minő indokok állottak útjában annak, hogy e vélemény eddig közzé téve nem lön ? 4-er: szándékozik-e a t. minister ur e véle­ményt, minél előbb az országgyűlés asztalára letenni s annak sürgősen életet adni?" Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a közmunka és közlekedési minister úrral. Péchy Tamás közmunka- és közleke­dési minister: T. ház! Talán szabad lesz csak egész rövidséggel rögtön nyilatkoznom, miután az ügy — mint én is tudom — csakugyan az egész hazát igen érdekli. (Halljuk! Halljuk!) Csak annyit vagyok bátor egészen röviden elmondani, hogy a legközelebbi napokban azon helyzetben leszek, hogy a kérdéses jelentést a t. háznak be fogom adhatni. Az okok, melyek azt eddig lehetetlenné tették, tisztán physikaiak. Ha majd beterjesztem jelentésemet, látni fogja a t. ház úgy annak terjedelmét, mint azt, hogy a franezia szöveget magyarra kellett fordítani, azután ki is kellett nyomatni. A hozzávaló map­pákat, — melyek nélkül ugyan bajos lenne a jelentést a t. háznak bemutatni, — szintén el kellett készíteni. (Élénk helyeslés.) Csatár Zsigmond: T. ház! Én a t. minis­ter ur válaszát örvendetes tudomásul veszem. Elnök: Véglegesen? Csatár Zsigmond: Igenis, véglegesen. Elnök: A minister ur válasza tehát végle­gesen tudomásul vétetik. A mai napirend szerint, még két minister ur kiváut, három interpellatióra válaszolni. Miután azonban ez ma már nem történhetett meg, kér­dem a t. házat, hogy mikor kívánja ezen vála­szokat meghallgatni. (Felkiáltások: Hétfőn!) Az igazságügyi és honvédelmi minister urak tehát hétfőn fognak a hozzájok beterjesztett interpel­latiókra válaszolni, a pénzügyminister ur ellen­ben csak szerdán fogja válaszát megadni. A leg­közelebbi ülés napirendjére vonatkozólag vagyok bátor néhány szót szólani. Arra nézve már méltóztatott határozatot hozni, hogy a Bosznia és Herczegovinára vonatkozó törvényjavaslat, a hétfői ülés napirendjére tűzessék. Ha a t. ház méltóztatik belenyugodni, mint­hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása előrelát­hatólag hosszabb időt fog igénybe venni, mielőtt a tárgyalást megkezdenők, el lehetne végezni a következőket: A ma elhatározott közigazgatási bizottság megválasztását és minthogy már válasz­tás lesz, a megürült jegyzői állásra is meg lehetne a választást ejteni; végre Gyurgyik Gyula kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom